Néhány uniós ország még szigorúbb intézkedéseket tett volna Magyarország ellen a jogállamisági eljárásban. Svédország, Belgium, Hollandia és Luxemburg is kritikus kérdéseket intézett a bizottsághoz 2022-ben.
A jogállamisági feltételrendszer keretében 2022 decemberében az Európai Unió Tanácsa felfüggesztette három magyarországi operatív program 55 százalékának kifizetését, és megtiltotta a közérdekű vagyonkezelő alapítványok összeférhetetlenségi szabályai miatt az uniós intézményekkel való szerződéskötést.
Mivel Magyarország csak részleges korrekciós intézkedéseket hozott a korrupció orvoslása érdekében, a tagállami kormányokat tömörítő tanács 6,3 milliárd euró felfüggesztéséről, valamint alapítványi fenntartású egyetemek Erasmus és Horizon programokból való kizárásáról döntött.
Bár a tagállamok végül enyhítettek az eredeti 65 százalékos javaslaton, a 444 információi szerint
néhány uniós ország szigorúbb intézkedéseket tett volna Magyarország ellen, és még több pénzt tartott volna vissza.
A lap által kikért dokumentumok szerint a svéd kormány szerint például a 65 százalék „meglehetősen alacsony számnak tűnik”, és arról érdeklődtek, hogy az uniós alapok más részeit nem érintik-e a Magyarországon feltárt jogállami hiányosságok. A belgák szintén azután érdeklődtek, hogy hogyan jött ki a 65 százalék.
Hollandiát pedig az érdekelte, hogy a javasolt szankciók miért nem érintették a mezőgazdasági alapokat. Ők azt kérdezték, hogy az agrárpénzek nincsenek-e veszélyben. A bizottság válasza szerint a javasolt intézkedéseknek az uniós pénzeket érintő kockázatokhoz kellett igazodniuk, és nem volt elegendő információjuk a mezőgazdasági alapok esetében a források rossz vagy korrupciós kezeléséről.
A luxemburgi kormány szerint pedig „jelentős kockázatot jelentenek az EU pénzügyi érdekeire” azok a magyarországi pénzügyi kötelezettségvállalások, amik még az előző (2014–2020-as) hétéves költségvetés idején keletkeztek, de kifizetésük a jelenlegi költségvetési időszakban valósul meg.
A lap szerint hiába tett fel Svédország, Belgium, Hollandia és Luxemburg kritikus kérdéseket a bizottságnak, végül ők is megszavazták 2022 decemberében az 55 százalékos felfüggesztést, azaz az eredetinél enyhébb szankciót.
A tagállamok a magyar kormány által vállalt korrekciós lépéseket is értékelték, de sok kétség vetődött fel az akkor még csak létrehozni tervezett integritás hatósággal kapcsolatban is. Az intézkedések ma is érvényben vannak, és bár a bizottság újra vizsgálta a magyarországi helyzetet 2023 decemberében, nem javasolta a korlátozások feloldását vagy enyhítését.