Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) szakosított intézményeként 1948. április 7-én alakult meg a World Health Organization (WHO), amelyhez 61 ország csatlakozott, mára 194-re bővült a számuk, Magyarország az elsők között nyert felvételt (1948-ban, majd 1954-ben – az ENSZ-be csak '55-ben). Az Egészségügyi Világszervezet székhelye Genfben található, 2017 óta Tedros Adhanom Gebreyesus etióp politikus a főigazgatója.  

A WHO elsődleges célja, hogy elősegítse az emberek számára az egészség legmagasabb szintjének biztosítását. Alapítása napját 1950 óta az egészség világnapjaként ünneplik szerte a világon, ez alkalomból minden évben más üzenetet helyeznek a fókuszba. 

Fennállásuk 50 éves évfordulóján, 1998-ban az anyaság szerepe volt központi témájuk, 2017-ben a depresszió elleni küzdelem jelentőségét hangsúlyozták, a koronavírus-járvány kitörésének évében az egészségügyi dolgozók, ápolók és szülésznők áldozatos munkáját emelték ki. A 2018–2019-es és a 2021-es évben az esélyegyenlőség köré épült mottójuk, csakúgy, mint az idei évben. 

A 2024-es világnap szlogenje: „Jogom van az egészséghez”, közleményükben pedig kiemelik:  alapvető emberi jogunk az egészségügyhöz való egyenlő hozzáférés, amit sem földrajzi elhelyezkedés, sem anyagi helyzet nem korlátozhat. Világszerte milliók szenvednek hátrányt ebben, az egyre gyakrabban előforduló katasztrófák, csakúgy, mint a háborús konfliktusok, lerombolják az ott élők életterét, áldozatokat, sérülteket hagynak maguk után, a fizikai és lelki fájdalmak megnövekedett betegségterhet, pszichés szorongást okoznak emberek tömegeinek. 

A fosszilis üzemanyagok használata összefüggésben áll az egyre sűrűbb természeti csapásokkal és a levegő minőségének romlásával, ami miatt már öt másodpercenként meghal valaki a Földön, évente hétmillió embert veszítünk el emiatt. Pakisztánban a legrosszabb a helyzet ebből a szempontból, de a fejlődő országokban, így Magyarországon is közegészségügyi probléma a légszennyezettség. Éppen ezért évek óta hangsúlyozza a világszervezet a klímaváltozás emberi szervezetre gyakorolt negatív hatását. 

A WHO megállapította, hogy legalább 140 ország alkotmányában ismerik el az egészséget emberi jogként, de a szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférést nem foglalták törvénybe. „Ez alátámasztja azt a tényt, hogy 2021-ben legalább 4,5 milliárd ember, azaz a világ népességének több mint felének alapvető egészségügyi ellátása fedezetlen volt”– jegyzik meg. A világszervezet célkitűzései között szerepel ezeknek az egyenlőtlenségeknek a feloldása, 2030-ig legalább 1 milliárddal több emberre szeretnék kiterjeszteni a vészhelyzeti és az általános egészségügyi ellátást, amitől remélik, hogy bővülni fog a fizikális jóllétben élők száma. Rámutatnak: az egészségmegőrzés egyik kulcseleme a jól működő alapellátás. 

Már alapításuk évében, a kihirdetett Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata 25. cikkelyébe belefoglalták az orvosi ellátáshoz való egyetemes jogot, csakúgy mint a betegségre, rokkantságra, özvegységre, munkanélküliségre, öregségre szóló támogatás biztosítását. Magyarországon a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő által a lakosság 95 százaléka rendelkezik egészségügyi biztosítással, európai összevetésben hozzáférhetőség szempontjából az átlag felett teljesítünk az OECD jelentése szerint, ebben a magas és alacsony jövedelmű csoportok közötti különbség is kisebb volt, de a megelőzhető halálozások tekintetében az uniós listán az utolsó öt tagállam között vagyunk, ebből adódóan a várható élettartam öt évvel alacsonyabb, mint Nyugat-Európában. A KSH adatai szerint a magyarok életkilátásai négy évvel nőttek az elmúlt húsz évben. A WHO a 2000-es évek óta a koronavírus-járvány kezdetéig globálisan 5,5 év életnyereségről számolt be. 

Az Egészségügyi Világszervezetnek több világjárvány elleni küzdelemben volt jelentős szerepe, a járványos gyermekbénulás, a Covid–19 vagy a tuberkulózis, az AIDS visszaszorításában, a fekete himlő felszámolásában, valamint közreműködött az ebola és a malária elleni vakcinafejlesztésben. A krónikus betegségek megelőzésére is hangsúlyt fektetnek, csakúgy, mint az ebben jelentős szerepet játszó dohányzás leküzdésére. 

Egészségfejlesztési programjaik a szegényebb térségekre összpontosítanak, ahol a fejlett világban évtizedek óta magunk mögött hagyott fertőző betegségek még a mai napig gondot jelentenek, ahogy egyéb trópusi betegségek is megtizedelik a lakosságot.

Az egészségbiztonságot a városiasodott nyugati társadalmak olyan körülményei is veszélyeztetik, mint a légszennyezettség vagy az antibiotikumok helytelen, túlzott használata, ami rezisztenciát vonhat maga után. Az országok közötti tudásmegosztáson túl az együttműködést a humán és a gyógyászati segédeszközök terén is elősegítik, a krízishelyzetekre kockázatmenedzsmentet működtetnek. 

A globális egészségügyi helyzetet figyelemmel kísérik annak érdekében, hogy sikerüljön elkerülni a vészhelyzeteket, illetve az endémiás eseteket. Az újabb pandémia megakadályozására pedig az állatról emberre történő fertőzéseket is folyamatosan monitorozzák. 

Az elmúlt húsz évben a nemzetközi hatóság hatszor rendelt el szükséghelyzetet: 2009-ben a sertésinfluenza miatt, 2014-ben a járványos gyermekbénulás, majd az ebolajárvány miatt, 2016-ban a Zika-vírus, 2019-ben ismét ebola, majd 2020-ban a Covid-járvány miatt.

(Borítókép: Tedros Adhanom Ghebreyesus, az Egészségügyi Világszervezet főigazgatója 2023. október 11-én. Fotó: Thierry Monasse / Getty Images)