Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) nemzetközi levegőminőségi szabványát – a PM2,5 (kis méretű szálló por) vonatkozó irányadó határértéket – csak hét ország tartja be, az országok többsége nem teljesíti az előírást. A légszennyezés becslések szerint évente 7 millió ember halálát okozza világszerte, ami több, mint az AIDS és a malária áldozatainak száma együttvéve.
Csak hét ország tartja be az Egészségügyi Világszervezet (WHO) nemzetközi levegőminőségi szabványát, az autók, teherautók és ipari folyamatok által kibocsátott és levegőbe juttatott apró részecskékre – PM2,5 (kis méretű szálló por) – vonatkozó irányadó határértéket – írja a The Guardian az IQAir svájci levegőminőségi szervezet jelentésére hivatkozva.
A helyenként halálos mértékű légszennyezettség tovább romlik a gazdasági tevékenység fellendülése és az erdőtüzek füstjének mérgező hatása miatt.
A jelentésben 134 ország és régió levegőjének minőségét vizsgálták, azonban az országok túlnyomó többsége nem teljesíti az előírást a PM2,5-re vonatkozóan.
A PM2,5 olyan mikroszkopikus méretű, az emberi hajszál vastagságánál kisebb koromszemcsékből áll, amelyek belélegezve számtalan egészségügyi problémát és halálesetet okozhatnak, súlyos következményekkel fenyegetve az embereket – derül ki az IQAir svájci levegőminőségi szervezet jelentéséből, amely a világ több mint 30 000 mérőállomásának adatait használja fel.
Bár a világ levegője általában sokkal tisztább, mint a múlt század nagy részében volt, még mindig vannak olyan helyek, ahol a szennyezettségi szint különösen veszélyes.
A legszennyezettebb ország Pakisztán, amelynek PM2,5-szintje több mint 14-szerese a WHO-szabványnak, utána India, Tádzsikisztán és Burkina Faso következik a legszennyezettebb területek rangsorában.
De még a gazdag és gyorsan fejlődő országokban is veszélyben van a levegő minősége és a légszennyezés csökkentése érdekében tett előrehaladás.
Kanada, amelyet sokáig a nyugati világ legtisztább levegőjű államának tartottak, tavaly a PM2,5 tekintetében a legrosszabb helyzetbe került az országban pusztító rekordméretű erdőtüzek miatt, amelyek az Egyesült Államokba is mérgező anyagokat juttattak.
Kína esetében a levegőminőség javulását tavaly megnehezítette a gazdasági tevékenység – a Covid-19-járványt követő – fellendülése, és a jelentés szerint a PM2,5 szintje 6,5 százalékkal emelkedett a világ második legnépesebb és Kelet-Ázsia legnagyobb országában.
A 134 vizsgált terület közül mindössze hét – Ausztrália, Észtország, Finnország, Grenada, Izland, Mauritius és Új-Zéland – tartja be az Egészségügyi Világszervezet (WHO) apró részecskékre vonatkozó irányadó határértéket.
„Sajnos a dolgok visszafelé fejlődnek” – mondta Glory Dolphin Hammes, az IQAir észak-amerikai vezérigazgatója. „A tudomány eléggé világos a levegőszennyezés hatásait illetően, és mégis megszoktuk, hogy a szennyezettség háttérszintje túl magas ahhoz, hogy egészségesek legyünk. Nem hajtjuk végre elég gyorsan a kiigazításokat”.
Becslések szerint a levegőszennyezés évente 7 millió ember halálát okozza világszerte – többet, mint az AIDS és a malária együttvéve.
Ez a teher leginkább azokban a fejlődő országokban érződik, amelyek különösen szennyező tüzelőanyagokra támaszkodnak a fűtéshez, a világításhoz és a beltéri főzéshez.
A világ legszennyezettebb városi területe tavaly az indiai Begusarai volt – derült ki az IQAir hatodik éves jelentéséből, amely szerint Indiában található a világ négy legszennyezettebb városa. A fejlődő világ nagy részén, különösen az afrikai országokban azonban nincsenek megbízható levegőminőségi mérések.
A légzőszervi betegségek kialakulásában központi tényező a levegőminőség kérdése, Európában évente 300 ezren, hazánkban 13 ezren halnak meg idő előtt a légszennyezettség következtében – erről beszélt Áder János volt államfő, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke a Budapesti Tüdőgyógyászati konferencián.
A Német Környezeti Segély Egyesület (Deutsche Umwelthilfe, DUH) a Levegő Munkacsoport közreműködésével légszennyezettségi méréseket végzett Budapesten, amelyek eredményeit márciusban hozták nyilvánosságra. A civilek számos esetben jóval magasabb értékeket mértek, mint amit mérőállomások mutattak.
Az IQAir svájci levegőminőségi szervezet adatai alapján Magyarországon 2023-ban az átlagos PM2,5-koncentráció a WHO éves levegőminőségi irányértékének 2,4-szerese volt.
A szervezet adatai szerint 2023-ban Magyarország legtisztább települése Szőkedencs község volt, Somogy vármegyében, a Marcali járásban. A legszennyezettebb településnek járó díjat pedig a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Kazincbarcika nyerte el.
A WHO 2021-ben öt mikrogramm/köbméterre csökkentette a „biztonságos” PM2,5-szintre vonatkozó irányelvét, és e mérőszám alapján sok ország, például Európa országai, amelyek bár az elmúlt 20 évben jelentősen megtisztították levegőjüket, elmaradnak ettől.
De még ez a szigorúbb irányelv sem biztos, hogy teljes mértékben tükrözi az alattomos légszennyezés kockázatát.
Az amerikai tudósok által a múlt hónapban közzétett kutatás szerint nincs biztonságos PM2,5-szint, és már a legkisebb expozíció is a szívbetegségek és az asztma miatti kórházi kezelések számának növekedéséhez vezet.
Hammes szerint az országoknak lépéseket kellene tenniük annak érdekében, hogy városaikat gyalogosok által járhatóbbá tegyék, és kevésbé támaszkodjanak az autókra, módosítaniuk kellene az erdőgazdálkodási gyakorlatot, hogy csökkentsék az erdőtüzek füstjének hatását, és gyorsabban kellene lépniük a fosszilis tüzelőanyagok helyett a tiszta energiaforrások használatának irányába. „Megosztjuk a légköri burkot a világ összes többi lakójával, és gondoskodnunk kell arról, hogy ne tegyünk olyan dolgokat, amelyek ártanak a máshol élőknek” – mondta.
Aidan Farrow, a Greenpeace International vezető levegőminőségi kutatója szerint a levegőminőség jobb nyomon követésére is szükség van. „2023-ban a légszennyezés továbbra is globális egészségügyi katasztrófa, az IQAir globális adatsora fontos emlékeztetőül szolgál az ebből fakadó igazságtalanságokra és arra, hogy a probléma megoldása érdekében számos lépést kellene végrehajtani” – mondta a Greenpeace nemzetközi vezető levegőminőségi kutatója.
(Borítókép: Vipin Kumar / Hindustan Times / Getty Images)