Lejárt a határidő, április 15-ig lehetett kitölteni a kormány zöldenergiáról szóló kérdőívét, mely összesen 13 kérdést tartalmazott. A Greenpeace Magyarország klíma- és energiakampány-felelősével értékeltük a konzultációt és az az alapján sejthető irányokat.
Steiner Attila energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkár a zöldenergiáról szóló felmérés elindításakor arról beszélt: „A kormány a biztonságos, tiszta és megfizethető ellátás érdekében hosszabb távon is a napenergia és az atomenergia kettősére alapoz.”
A Greenpeace azt már a nulladik percben furcsának találta, hogy egy zöldenergiáról szóló kérdőívben miért kerül elő rögtön az atom, de a szervezet klíma- és energiakampány-felelőse szerint ez csak a kisebbik gond.
„Hátra kellene egyet lépni, és megnézni, mennyi felesleges áramot termelünk. A paksi atomerőmű még közel sem üzemel teljes gőzzel, de a megtermelt energiát már így is kénytelenek vagyunk olcsón kiszórni az exportpiacra. De még ha félre is tesszük az atomenergiára vonatkozó ellenérzésünket – ami a mi szemszögünkből nem könnyű –, akkor is azt mondanám, hogy a napenergia mellé oda kellene tenni a többi megújuló energiaforrást is, ha mást nem, akkor legalább a szelet” – jelentette ki az Indexnek Perger András, aki azzal érvelt, hogy míg a nap és az atom két, egymással döntően versengő energiaforrás, addig a nap és a szél kiválóan kiegészítené egymást.
Mint ismert, nemrég a jogszabályokban jelentős módosítás következett be, ami nagyban megkönnyíti a szélerőművek telepítését. A környezetvédők régóta vártak erre a lépésre, hiszen ahogyan arról korábban több ízben is cikkeztünk, 2016 óta gyakorlatilag nem lehetett szélerőművet építeni hazánkban. A Greenpeace szakértője örömtelinek nevezte a könnyítést, a volument ugyanakkor nem tartja elégségesnek, hiszen az eddigiek alapján az új kapacitásoknak csak egy kis része kap lehetőséget – a 2500 MW feletti szélerőmű-beruházási tervekből 670 MW lesz engedélyezett –, és a projekt egyetlen hálózati csomóponton keresztül valósulna meg.
„Ennél jóval ambiciózusabb tervekre lenne szükség, már csak azért is, mert az elmúlt másfél évtizedben ez a terület oly mértékben parkolópályára került, hogy a szélerőmű-fejlesztésben érdekelt befektetők kivonultak hazánkból. Most egy kicsit kinyitották nekik a csapot, de kétlem, hogy meg lennének győzve arról, megéri idejönni. Ha mégis ezt szeretnénk, akkor azt garanciákkal is tudni kell igazolni. Ettől függetlenül az természetesen pozitívum, hogy hosszú idő után végre történt valamilyen előrelépés” – emelte ki Perger András, megjegyezve, az elmozdulás részben annak is köszönhető, hogy 2022 decembere óta van egy minisztérium, amely dedikáltan foglalkozik a kérdéskörrel. Hangsúlyozta: erre a munkára szükség is van, hiszen nagy sebességgel zajlanak az események az energiapolitikában, de a Lantos Csaba vezette tárca megalakulásához az energiaválság is nagyban hozzájárult.
Az mindenképpen értékelendő, hogy legalább már látszik, a kormányzat igyekszik
gondolni valamit az energetikáról a rezsicsökkentésen túl is, még akkor is, ha a víziójukkal kevésben tudunk egyetérteni. Örvendetesnek tartjuk azt is, hogy olykor alkalom nyílik a párbeszédre, és az eddigi megbeszéléseken úgy vettem észre, hogy Lantos Csaba és munkatársai meg is hallgatják a javaslatainkat, még ha többnyire nem is fogadják meg őket
– mondta a szakértő, példaként említve a nemzeti energia- és klímaterv frissítését, melynek megalkotásába őket is bevonták, jelenleg már a végleges verziót várják.
A klíma- és energiakampány felelőse azt is jó trendnek tartja, hogy végre megkérdezik az embereket bizonyos témákról, úgy véli viszont, hogy a kivitelezésen még lenne mit csiszolni, hiszen „mind a kérdésfeltevések módja, mind a hozzájuk tartozó sorvezetők/magyarázatok több esetben manipulatívak”.
A hétfő este lezárult online kérdőívben 13 kérdésben lehetett véleményt nyilvánítani, mindegyik blokknál két válaszlehetőség volt megadva („Inkább egyetértek” vagy „Inkább nem értek egyet.”) Lássuk, hogyan szóltak a kérdések, és azokra mi a Greenpeace válasza.
1. Ön inkább egyetért vagy inkább nem ért egyet azzal, hogy a zöldenergia bővítése közös ügyünk?
Perger Andrást ezt töltelékkérdésnek nevezte, hiszen magától értetődő, hogy mindenkinek el kell valahogy jutni a munkahelyére, és mindenkinek fel kell melegítenie a vacsorát este, így miért is ne lenne közös ügyünk, hogy csökkentsük a lábnyomunkat?
2. Ön inkább egyetért vagy inkább nem ért egyet azzal, hogy Magyarország energiaszükségletének egyre nagyobb részét fedezze zöldenergia felhasználásából, az azonnal fel nem használható energiát pedig tárolja későbbi felhasználásra?
A szakember szerint a kérdés első fele szintén magától értetődő, míg a második inkább egy szakmai kérdés, amire laikusként nehéz válaszolni.
3. Ön inkább egyetért vagy inkább nem ért egyet azzal, hogy a kormány támogassa a zöldenergia termelésének és tárolásának további térnyerését?
A Greenpeace válasza erre egy egyértelmű igen.
4. Ön inkább egyetért vagy inkább nem ért egyet azzal, hogy a kormány továbbra is a legszigorúbb környezetvédelmi elvárásokat fogalmazza meg a hazánkban megvalósuló beruházásokkal kapcsolatban, továbbá a hatóságoktól a jogszabályok betartásának folyamatos és szigorú ellenőrzését követelje meg?
„A kormánynak inkább az volna a feladata, hogy biztosítsa a megfelelő feltételeket a hatóságok működéséhez, és akkor máris nem kellene az őrködésre olyan nagy hangsúlyt fektetni. Nyilvánvalóan azért lehet ma jogszabályokat megszegni, mert nem nagyon vannak következményei, legfeljebb minimális, néhány százezer forintos bírság formájában. Ami pedig a »legszigorúbb előírásokat« illeti: a standard határértékek és szabályok rendben vannak, csak azokat be is kellene tartatni” – utalt Perger András részben arra a friss sajtóközleményre, melyben a Greenpeace arról számolt be: legújabb méréseik alapján rendkívül veszélyes, rákkeltő vinil-kloriddal szennyezett víz folyt ki a Salgó-patakba a hazai akkumulátorhulladékok jelentős részét kezelő cég salgótarjáni telephelyéről.
5. Ön inkább egyetért vagy inkább nem ért egyet azzal, hogy a kormány olyan zöldipari fejlesztéseket, a zöldinnovációt és a high-tech energiatárolók elterjedését segítő beruházásokat támogasson, amelyek révén részt veszünk a világban zajló technológiai és zöldgazdasági versenyben?
A szakember úgy véli, erre is csak igent lehet mondani, annyi kitétellel: az embereket feltehetően nem az érdekli, részt veszünk-e a világban zajló technológiai és zöldgazdasági versenyben, hanem az, hogy mennyibe kerül majd az áram.
6. Ön inkább egyetért vagy inkább nem ért egyet azzal, hogy Magyarország geotermikus potenciáljának hatékonyabb kiaknázása érdekében a kormány további támogatási programokat indítson?
A Greenpeace azt régóta hangsúlyozza, hogy a nap- és a szélenergián túl egyéb megújuló forrásokra is támaszkodni kellene. A geotermikus energia is jó irány lehet, így a szervezet kíváncsian várja az erre irányuló támogatási programokat.
7. Ön inkább egyetért vagy inkább nem ért egyet azzal, hogy a kormány támogassa a helyi közösségek, különösen a vállalkozások által megtermelt energia egymás közötti, helyben történő megosztását, felhasználását?
„Éppen az a zöldenergia célja, hogy ne kelljen az ország egyik végéből a másikba elvinni mindazt, amit a saját környezetünkben termelünk meg, így a válasz itt is magától értetődő” – kommentálta ezt a kérdést a szakértő.
8. Ön inkább egyetért vagy inkább nem ért egyet azzal, hogy Brüsszelnek változtatni kell elhibázott klímapolitikáján, amelynek árát ráadásul a lakossággal fizettetnék meg a nagyvállalatok helyett, amelyek a legnagyobb hasznot húzzák a szén-dioxid-kibocsátásból?
„Miért lenne elhibázott politika az, hogy a szén-dioxid-kibocsátást csökkentsük, főleg, ha ez elvileg nekünk is célunk? Akár tetszik, akár nem, a pazarlás berekesztésére a lakosságot is ösztönözni kell, nem csak a vállalatokat – jelentette ki Perger András.
9. Ön inkább egyetért vagy inkább nem ért egyet azzal, hogy a kormány támogassa közintézményeink energetikai korszerűsítését és alacsony energiaigényű új ingatlanok építését a zöldenergia részarányának növelése és a rezsiköltségek alacsonyan tartása érdekében?
A környezetvédelmi szakember a hazai helyzet Achilles-sarkának nevezte, hogy a háztartások rendkívül elavultak, aminek következtében mintegy 40 százalékkal több energiát fogyasztunk az uniós átlaghoz képest. Fontos tehát a közintézmények korszerűsítése, de a már meglévő és működő háztartásoknál is így kellene cselekedni. Az új ingatlanokra vonatkozóan pedig van uniós előírás, aminek már most meg kellene felelni, de Magyarországon évek óta halogatják ennek bevezetését.
10. Ön inkább egyetért vagy inkább nem ért egyet azzal, hogy a kormány támogassa a biztonságos és karbonsemleges atomenergia részarányának növelését?
Perger András szerint van némi pikantériája annak, hogy a zöldenergiáról szóló kérdőívben az atomenergia növelése is opció.
11. Ön inkább egyetért vagy inkább nem ért egyet azzal, hogy Magyarország a közlekedésben is több zöldenergiát használjon, ezért a kormány a továbbiakban is támogassa a tisztán elektromos járművek térnyerését?
A szakértő hangsúlyozta: nagyon fontos lenne, hogy előrelépés történjen a közlekedésben, de azt nem tudja támogatni, hogy az összes benzines autót elektromosra cseréljük. A cél inkább a gépjárműflotta csökkentése, a tömegközlekedés, a biciklizés és a gyaloglás népszerűsítése lenne.
12. Ön inkább egyetért vagy inkább nem ért egyet azzal, hogy Magyarország részt vegyen az elektromosjármű-gyártásban és az ahhoz kapcsolódó iparágak és területek fejlesztésében?
„A valódi kérdés az, hogy miért nem merték leírni: itt az akkumulátorgyárakról van szó?” – kérdezte a Greenpeace szakértője.
13. Ön inkább egyetért vagy inkább nem ért egyet azzal, hogy a Napenergia Plusz Program folytatása és hasonló támogatások biztosítása kiemelten szolgálja a háztartási zöldenergia-előállítás és -tárolás részarányának növelését?
Perger András ezt is töltelékkérdésként értékelte, de a válasz nyilvánvalóan: igen.
Végül a szakértő kitért arra is, hogy egy-két kérdés viszont kimaradt a sorból. Álláspontja szerint meg kellett volna kérdezni a napelemes termelőket arról, hogy a kilowattóránként 5 forintos ár – amennyit most fizetnek a túltermelésért – elégséges-e.
„Sajnos az látszik, hogy a háztartások inkább elhasználják, vagy legalábbis megpróbálják elhasználni a felesleges energiát, semmint hogy eladják ennyiért, ez pedig nem a spórolás, hanem a pazarlás irányába vezet” – hívta fel a figyelmet a Greenpeace klíma- és energiakampány-felelőse.
(Borítókép: Janos Kummer / Getty Images Hungary)