Az egészségügyi törvény módosítása alapján a Honvédkórház átkerült a Belügyminisztérium alá, és az új struktúra szerint irányítókórházzá lépett elő. Az Indexnek Prof. Dr. Wikonkál Norbert Miklós főigazgató úgy fogalmazott: „Nehéz feladat elé állította az intézményt, hogy a váltást és a reformokat is egyszerre kellett lebonyolítanunk, de ma már mondhatom, hogy sikerrel teljesítettük a feladatot. Az intézményhez tartozó betegek szempontjából ez nem jelent változást, inkább előnyükre válik az új rendszerre történt átállás.”
Az Észak-Pesti Centrumkórház – Honvédkórház amellett, hogy ellátja a régió betegeit, a hon- és rendvédelmi szervek állományába tartozókat, részt vesz a NATO és a magyar katona-egészségügyi feladatok támogatásában, centrumkórházként az Uzsoki utcai Kórház, a Budapesti Dr. Manninger Jenő Baleseti Központ, a Budapesti Károlyi Sándor Kórház, a Veresegyházi Misszió Egészségügyi Központ, a Kistarcsai Flór Ferenc Kórház és a Váci Jávorszky Ödön Kórház koordinálásáért is felelős.
Az Országgyűlés törvénymódosítását követően 2023. január 1-től került át a Honvédkórház a Honvédelmi Minisztériumtól a Belügyminisztérium és az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) fenntartása alá. A váltás során az összes működéstámogató szakterületet létre kellett hozniuk, az új feladatok mellett a szervezeti átalakulást is le kellett bonyolítaniuk, az addigi katonai irányítási struktúrát átalakítani, mindez több nem várt nehézséget hozott magával, amelyeket a főigazgató szavai szerint mára sikerült orvosolni.
Az átszervezés során olyan feladatokat oldottunk meg, amelyeknek még a volumenét sem volt könnyű előzetesen megbecsülni, de ebből a hozzánk forduló páciensek alig észleltek valamit
– mutatott rá Prof. Dr. Wikonkál Norbert Miklós. A gazdasági informatikai rendszert is újra kellett építeniük, de közben több területen bővültek, például hasnyálmirigy-sebészet is létrejött.
„Ez az ország egyetlen olyan egészségügyi intézménye, amely – a gyermek- és a felnőtt tüdőgyógyászaton kívül – minden szakterületen nyújt ellátást, a prevenciótól kezdődően a definitív kezeléseken és rehabilitáción át a krónikustól a sürgősségi betegellátásig. Ebből adódóan egy közepesen rossz állapotban lévő beteg a komplex terápiákkal jó állapotban hagyhatja el a Honvédkórházat” ‒ mondta a főigazgató. Oktató- és gyakorlókórházként az egészségügyi és orvosi képzésben is részt vesznek, évente átlagban 250 rezidenst fogadnak. Tavaly ezt jóval meghaladva a kórház 453 orvostanhallgató oktatását és 178 rezidenst foglalkoztatását vállalta. „A megszerzett tapasztalat továbbörökítése több évtizedes kötelessége a kórháznak, a korszerű tudás használata a magas minőségű betegellátás záloga” ‒ hangsúlyozta az intézményvezető.
A multidiszciplinaritás jegyében 20 szakterületen mutatták be a betegellátás területén is alkalmazott innovatív eljárásokat, a tudományos szimpóziummal ünnepelték önállósodásuk első évfordulóját. Az előadók a sebészet, az onkológia, a nőgyógyászat, az urológia, a sürgősségi betegellátás, a kardiológia, az intenzív terápiás ellátás, a fül-orr-gégészet, a belgyógyászat, a neurológia, a pszichiátria, a bőrgyógyászat, a nukleáris medicina, a szívsebészet, a baleseti sebészet, az ortopédia, a traumatológia, a gasztroenterológia, a szemészet, a szájsebészet, az idegsebészet aktualitásait és szakmai szempontból legfontosabb kérdéseit dolgozták fel.
A fórum komplex témaválasztásaival szándékunk bemutatni, hogy a kórházunk még a rendkívül komplikált, több szakma bevonását igénylő eseteket is képes kezelni, és hogy milyen egyértelmű előnyök adódnak abból, ha az ezekhez szükséges összes kompetencia és tapasztalat az intézményen belül azonnal hozzáférhető
– fogalmazott a főigazgató. PhD-hallgatók is lehetőséget kaptak kutatásaik bemutatására, de szó volt az ápolási szakmát érintő témáktól is.
A kórház főigazgatója elmondta, hogy a szakdolgozók márciusi béremelését az ápolási igazgatóval történő konzultáció után és az OKFŐ iránymutatása szerint náluk sikerült az idősebb és fiatalabb munkatársak bérfeszültsége nélkül végrehajtani amellett, hogy az elmúlt év alatt a honvédelmi állományból történő átsorolásuk is megvalósult.
A létszámunk stabilnak mondható, de persze fluktuáció mindenhol van, az intézmény jó híre és az immár magasabb fizetések miatt az utánpótlás folyamatos
‒ válaszolta a főigazgató az Index azon kérdésére, hogy mennyiben érinti őket az ország több helyén érzékelhető nővérhiány. Tavaly július óta a kórházhoz tagozódva 295 területi védőnő közreműködésével kezdte meg tevékenységét a Vármegyei Védőnői Szolgálat, ez a koordináció szintén az intézményi feladatok bővülését jelentette. Ezzel foglalkoztatottaik létszáma közel négyezerre nőtt.
A kórházi adósságokat illetően a főigazgató elmondta, hogy az alkalmazottak létszámát is figyelembe véve méreteikhez képest az öt telephely és közel kétezres ágyszám tükrében nem számít kiugrónak a négymilliárdos adósságállományuk, évente mintegy hetvenmilliárdból gazdálkodnak. Mint kifejtette: a fenntartóváltással tavaly március óta tudnak az új rendszerben ezzel kalkulálni, mindamellett a delegációk ellátása továbbra is az ő hatáskörükbe tartozik.
A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) nyilvános adatai szerint a Honvédkórházban is van 60 napon túli várakozási idő, főleg az ortopédiai műtéteket illetően. Közel ezer ember várakozik térdprotézisműtétre, az elmúlt félév átlagát nézve átlagosan egyéves várakozási idővel. A NEAK nyilvántartásából kitűnik, hogy fél év alatt 244 beteget látnak el. „Országos átlagban ebben is a középmezőnyben vagyunk, öregedő társadalmunkban egyre nagyobb az igény az ilyen operációk elvégzésére, sok magyar beteg pedig ragaszkodik az általa ismert orvoshoz” ‒ magyarázta a főigazgató. Csípőprotézis-műtéteknél az átlagos várakozási időt már sikerült 59 nap alá redukálni.
Wikonkál Norbert Miklós ehhez hozzáfűzte: centrumkórházként az év végéig homogenizálni szeretnénk a várólistákat a régióban azzal, hogy a hosszan, akár 200 napig várakozó betegeket átirányítják a területen rövidebb listát felmutató tagkórházba.
A műtéti esetszámaink a Covid előtti 2019-es évhez képest 10 százalékkal nőttek
‒ indokolta a kórházigazgató, hogy van teljesítménybeli fejlődés az intézményben.
Az évfordulós szakmai rendezvényt a főigazgató úgy értékelte: a gyakorló orvosaik előadásai is bebizonyították, hogy még a több szakma bevonását igénylő bonyolultabb eseteket is képesek helyben ellátni. „Egyértelmű előnyök adódnak abból, ha az ezekhez szükséges összes kompetencia és tapasztalat az intézményen belül azonnal hozzáférhető, ami észak-amerikai, nyugat-európai megközelítés” ‒ húzta alá. A legmodernebb technológiáik egyike a fej-nyaki sebészethez szükséges állkapocs- és egyéb protézisek helyben történő 3D-s nyomtatása. A mesterséges intelligenciát a stroke-os esetek trombektómiás (katéteres vérrög-eltávolításos) ellátásához szükséges azonnali kiértékelésként használják az országos hálózat részeként. Wikonkál Norbert Miklós megemlítette, hogy hagyományt szeretnének teremteni az eseménnyel.
A Honvédkórház vonzó az orvosok számára, többen akarnak nálunk dolgozni, mint amennyien elmennek
‒ árulta el a főigazgató, aki úgy véli, ebben a környezetnek is szerepe van, „a csapatszellem nálunk működik”.
(Borítókép: A Honvédkórház épülete. Fotó: Nagy Tamás / Index)