Budapest XIV. kerületének önkormányzatához több lakossági panasz érkezett a Rákos-patak környezetében elszaporodott és rendkívül hangos békák miatt. Az önkormányzat szakértőkhöz fordult, akik kijelentették: bár jelentős hangerővel rendelkeznek, de az élőlényeket a jelenlegi élőhelyükön szükséges tartani.
A békák számára kulcsfontosságú táplálékforrást jelentenek a szúnyogok, ezért közvetlenül befolyásolják a szúnyogpopulációk méretét. Az emberre halálos betegségeket terjesztő, és a fertőző kórokozókat továbbítani képes élőlények életciklusát a kétéltűek száma jelentősen befolyásolhatja. Európába a globális természeti folyamatok miatt eddig nem látott szúnyogfajok is eljutnak, amelyek olyan betegségeket terjesztenek, mint a Zika-vírus vagy a Dengue-láz.
Több lakossági panasz érkezett Zugló Önkormányzatához az elmúlt néhány hétben: a Rákos-patak mentén élő lakosok, ingatlantulajdonosok nyugalmát zavarják a patak környezetében elszaporodott és rendkívüli zajt keltő békák.
A XIV. kerület vezetése felvette a kapcsolatot a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülettel. A természetvédelmi egyesület állásfoglalása szerint a Rákos-patakban elsősorban tavibéka- és/vagy kecskebékafajok élnek, amelyek tömegben jelentős hangerővel bírnak. A békaállomány mérete évről évre változik, a patak áramlási sebességének lelassulása hozzájárult mostani elszaporodásukhoz.
A Rákos-patakban élő békafajokat a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület állásfoglalása szerint a jelenlegi élőhelyükön szükséges tartani, bár jelentős hangerővel rendelkeznek.
Mivel védett állatokról van szó, az állatok pusztítása, engedély nélküli eltávolítása bűncselekmény. A mesterséges beavatkozás a békapopulációba, az élőlények számának természetellenes lecsökkenése rövidebb-hosszabb távon hatással lehet az emberek egészségére is. Az állomány szabályozása a Pest Vármegyei Kormányhivatal engedélyéhez kötött, amelyet a Duna-Ipoly nemzeti park Igazgatóság szakmai állásfoglalása alapján adhatnak ki – írja a ZGL Media.