Már gőzerővel zajlik Magyarország történetének legnagyobb szabású, a nagykőrösi kutyaviadallal összefüggő tárgyalássorozata. Az ügyben tizenöten ülnek a vádlottak padján, a bíróság pedig április 25-én hallgatta meg azokat a szakértőket, kriminálkynológusokat, akik a lefoglalt állatok viselkedését és állapotát vizsgálták. Kedves olvasóink, önök az Index és Az Én Kutyám oldal kutyaviadalokról szóló közös riportsorozatának második részét láthatják, olvashatják.
A szakemberek egységes szempontrendszer szerint vizsgálták a kutyákat. Elmondták, hogy a lefoglalt ebek azonosítása jelentős nehézségekbe ütközött.
A másik fél haláláig történő küzdelem mesterséges az állatok esetében, mert eredendően nem céljuk egymás megsemmisítése, csak a hierarchia kialakításában van szerepe. Az adott állat viselkedése főleg a környezetétől függ, a lefoglalt kutyákra idegen környezetben a gátlásos viselkedés volt jellemző, mert sosem hagyták el a lakóhelyüket
– jelentette ki a bíróság által meghallgatott szakember, hozzátéve, hogy a betonon, a járdán nem mertek közlekedni a vizsgált ebek. Az állatviadalok szervezésével vádolt emberektől lefoglalt kutyák jelentős részénél számos furcsa viselkedésmintát tapasztaltak az etológusok. Például a támadások előtt nem adtak figyelmeztető jelzéseket, miközben a nem harcra trenírozott kutyák esetében természetes, hogy több lépésben utaló magatartást tesznek rá.
Három fő csoportba osztották a vizsgált állatokat:
A lefoglalt állatok körülbelül 10 százaléka, a fiatal egyedek egyáltalán nem mutattak agressziót fajtársaik felé a vizsgálatok alkalmával. Ennek ellenére az ebek többségét nem javasolták arra, hogy családok számára örökbe adják őket. Az állatorvosi vizsgálat amfetamint és különböző fájdalomcsillapítókat mutatott ki a kutyák szervezetében, a droggal a viadalokon való teljesítményt akarták növelni a gyanúsítottak.
A kutyák teljes néma csendben gyilkolták egymást
– jelentette ki a bíróságon az egyik meghallgatott szakember.
„Több bűncselekménnyel vádolják a nagykőrösi kutyaviadalok szervezőit, bűncselekményi halmazatról lesz szó. Az ítélet szempontjából nincsenek nagy reményeim az üggyel összefüggésben, klasszikus felfüggesztett szabadságvesztés várható” – mondta Kajó Cecília állatvédelemmel foglalkozó jogász, a Bojtár Telefonos Állatvédelmi Jogsegélyszolgálat Egyesület tagja, hozzátéve, hogy csupán büntetett előéletű vádlottak esetében vár szigorúbb büntetést. Úgy véli, hogy
a két éve hatályba lépett jogszabály-módosítási csomag azért is jelentős előrelépés, mert annak értelmében már súlyosabb büntetés vár arra, aki visszaesőként követ el állatkínzást.
Kajó Cecília szerint a jövőben már a szabadságvesztés lehetősége is fennáll hasonló bűncselekmények esetében. „Az állatkínzás alapesete, az állatviadal szervezése, sőt két éve már a részvétel is büntetendő, nemcsak a szervezés és a fogadások kötése” – fogalmazott, hozzátéve: korábban mindenki azzal védekezett, hogy csak jelen volt és megfigyelte az eseményeket.
„Az alapesetért két év a maximálisan kiszabható szabadságvesztési tétel az állatviadaloknál, illetve visszaesőként még magasabb, három-, akár ötéves büntetés is várható. Ez rendkívül sok dologtól függ, a bíró rendkívül sok mindent kell hogy elemezzen, hogy egy büntetést végül kiszabhasson” – fogalmazott a jogsegélyszolgálat önkéntese, akinek figyelmét a nagykőrösi kutyaviadalon lefoglalt ebek sorsa érdekelt, emiatt került a bűnügy közelébe.
Ovádi Péter állatvédelmi kormánybiztos szerint jelentős lépés volt az állatvédelmi törvény szigorítása, miközben felül kellett vizsgálniuk a jogszabályi környezetet.
A politikus kiemelte, hogy 30 éven át a civil szervezetek tartották életben az állatvédelmet. Úgy véli, hogy az állatvédelemnek politikamentesnek kell lennie, és még hosszú idő kell a további eredményekhez, de a tiltott állatviadalok már most visszaszorulóban vannak, AMIben jelentős szerepe van annak, hogy szigorították a Büntető Törvénykönyv vonatkozó passzusait.
A törvényt egyhangúlag fogadta el az Országgyűlés. Ovádi Péter szerint annak ellenére, hogy a nagykőrösi kutyaviadal vádlottjai a jogszabály szigorítása előtt követhették el bűneiket, letöltendő börtönt kéne kapniuk.
(Borítókép: Rácz Adrienn. Fotó: Papajcsik Péter / Index)