Felkötöttek, kétszázas szöggel végeztek ki, majd húsz méter magasból dobtak ki egy kiskutyát. A brutális állatkínzók utóbbiért letöltendő szabadságvesztés helyett ötven nap elzárást kaptak. Vannak, akik szigorúbban büntetnék az állatkínzókat, de a törvény ezt nem mindig teszi lehetővé különböző enyhítő körülmények figyelembevétele okán. Szép Árpád Olivér ügyvédet az állatkínzás bűncselekmény büntetéskiszabásának bírói megítéléséről, a kvázi sértettek és vádlottak szégyenérzetéről, valamint a feljelentések életkor szerinti megoszlásáról kérdeztük.
Egy fára felakasztotta kutyáját egy mezőnyarádi férfi, az állat megfulladt. A Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Rendőr-főkapitányság a férfit az ötéves bullterrier felakasztása miatt állatkínzás bűncselekmény okán hallgatta ki gyanúsítottként néhány napja. A férfi elmondta, hogy próbált humánusabb módon megszabadulni a másfél éve ismerősétől nála hagyott, nem kívánt kutyától, de nem jutott eredményre, ezért választotta a drasztikus megoldást.
Felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték azt az idős férfit, aki kétszázas szöggel végezte ki unokája huskyját Heves vármegyében tavaly. Azután, hogy az állat többször elszökött otthonról, majd megtalálták és hazavitték, a nagyapa úgy döntött, hogy elpusztítja a hároméves, szibériai husky fajtajellegű kutyát. Fogott egy húsz centiméter hosszúságú kétszázas szöget és azt az udvaron beleverte a kutya homlokába – közölte korábban az ügyészség.
A VÁDLOTT SÚLYOS TRAUMÁT OKOZOTT A HUSKYNAK, AZ EZT KÖVETŐ FÁJDALOM ÉS FÉLELEMÉRZET PEDIG KÜLÖNÖS SZENVEDÉSSEL JÁRT.
Két évre felfüggesztett egyévi börtönre ítélték a vádlottat, akit köteleztek a százezer forinthoz közeli bűnügyi költség megfizetésére is. Húsz méter magasból dobta le kiskutyáját egy budapesti férfi, amelyről a napokban hozott jogerős ítéletet a bíróság, erről itt számoltunk be. Az utolsó szó jogán azt mondta,
ártatlan vagyok, soha nem bántottam a kiskutyámat!
Az állat elpusztult, a férfit tettéért ötven nap elzárással büntették. A bíróság a korábbi elsőfokú ítélet szóbeli indoklásában hangsúlyozta, „a férfi tette egyszeri, indulati cselekmény volt, amelynek áldozata a kiskutya lett”. A bíróság álláspontja szerint a védtelen élőlénnyel szembeni erőszakos magatartásnak büntetőjogi következménye kell hogy legyen. Enyhítő körülményként értékelték a vádlott büntetlen előéletét és súlyos betegségét, valamint azt, hogy hosszabb idő telt el azóta, súlyosító körülményként vették figyelembe ugyanakkor a „cselekmény gátlástalanságát”.
Aki gerinces állatot indokolatlanul oly módon bántalmaz, vagy gerinces állattal szemben indokolatlanul olyan bánásmódot alkalmaz, amely alkalmas arra, hogy annak maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza, gerinces állatát vagy veszélyes állatát elűzi, elhagyja vagy kiteszi, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A bűncselekmény miatt három évig terjedő szabadságvesztés is kiszabható, ha az állatkínzás az állatnak különös szenvedést okoz, vagy több állat maradandó egészségkárosodását, pusztulását okozza. Fontos feltétel, hogy ez a magatartás az állattal szemben ne szándékos legyen – emeli ki a Szép Ügyvédi Iroda. Az is bűncselekménynek minősül, ha valaki az állatát – különösen, ha veszélyes – elűzi, elhagyja vagy kiteszi.
Amikor az állatkínzás bűncselekményének büntetési tételét megemelték, akkor a bírói gyakorlat még nem volt teljes mértékben kialakulóban, előfordultak extra túlkapások – hangsúlyozta lapunknak Szép Árpád Olivér ügyvéd. „A bántalmazás egyszeri magatartással is megvalósítható, amely önmagában is elegendő a tényállás kimerítéséhez” – emelte ki az ügyvéd, majd elmondta, hogy az olyan bánásmód, ami egészségkárosodást vagy pusztulást okoz, többszöri és folyamatos kell hogy legyen. Azonban előfordulhat mulasztás is, például ha valaki az állat szükségleteiről hosszabb időn át nem gondoskodik.
Három év letöltendő szabadságvesztésre ítélték első fokon azt a fiatalt, aki 2016-ban felgyújtott egy sündisznót a XIII. kerületben – emlékeztetett az ügyvéd, aki kiemelte, a másodfok negligálta az elsőfokú ítéletet. Szép Árpád Olivér szerint az ítélet inkább érzelmi büntetés volt, a bírák saját lelkiismeretüknek, illetve a törvényeknek kötelesek csak elszámolni.
A bíró saját döntése, hogy adott kereteken belül szigorúbb ítéletet hoz-e.
Az ügyvéd úgy látja, hogy az állatkínzás bűncselekményt az állampolgárok megtorlásként értékelik, azt szeretnék, hogy elégtételt vegyen a bíróság azért, ami történt, például amikor bántalmaznak, megkínoznak egy állatot, akkor ők is hasonló büntetést kapjanak. Kitért arra, ha valakinek nem zűrös az előélete, példának okán nincsen tíz büntetése, tiszta erkölcsivel rendelkezik, és elkövet egy bántalmazást, akkor számos enyhítő körülményt kell figyelembe venni, amelyet alkalmaznak és kell is alkalmazni.
Sok esetben azt látom, hogy az állatkínzásoknál nem ezek a notórius visszaesők és bűnözők követik el az állatkínzás bűncselekményt, hanem hirtelen felindulási cselekmények miatt, ezért a büntetéskiszabás nem annyira a legnagyobb szigorral sújt le ezekre az emberekre.
Az ügyvéd elmondta, az adott ügytől függ, hogy a bíróság a büntetéskiszabási körülményeknél szabadságvesztést – amely felfüggesztett is lehet – vagy elzárást szab ki, amelynek maximális időtartama 60 nap. Akár intézkedést is elrendelhet, amely lehet a megrovás, próbára bocsátás, jóvátételi munka, pártfogó felügyelet és elkobzás egyaránt.
Alapvetőleg inkább a visszatartó, prevenciós jelleget veszem észre az ítéletekben, azoknál az ügyeknél, ahol nincs súlyosabb, halmazati cselekmény, ami a büntetési tétel keretét megemelné.
Az irodához leginkább olyan magánszemélyek, állatvédő egyesületek fordulnak állatvédelemmel kapcsolatos bűncselekmények ügyében, akik látják az állat sanyarú sorsát, és szeretnék megmenteni.
Ami az életkort illeti, inkább a szociálisan érzékenyebb idősebb korosztály fordul hozzájuk. A fiatal generációnál általános közönyt érzékel. Az ügyvéd szerint az idősebb korosztály sokkal jobban a szívén viseli az állatok gondját. Hetven százalék annak érdekében kér segítséget, hogyan lehetne megbüntetni az állatkínzót, harminc százalék állatvédelem okán jelentkezik.
Álláspontja szerint mindkét fél oldaláról jellemző egy általános szégyenérzet, egyik oldal kvázi szemet hunyna, a másik oldal nem annyira érzi a nem megfelelő állattartás súlyát, ami megalapozhatja a törvényi tényállást.
A BRFK stratégiai partnereként folyamatosan együttműködünk a hatóságokkal – hangsúlyozta lapunknak az Állatvédelmi Liga vezetője. Pataki Gábor elmondta, minden olyan helyzetben segítenek a rendőrségnek, amikor olyan helyre kell bejutniuk, ahol nagy testű kutya védi a portát és gazdáját. A hatóság munkáját segítik, hogy megoldják a bejutást és az állatot kivonják az intézkedés alól. A Bűnügyi Bevetési Osztály korábban méltatlan körülményeket tapasztalt, de ekkor is segítettek az állatokat biztonságba helyezni.
Ellátjuk őket, készítünk egy állatorvosi szakvéleményt, amelyet megküldünk a nyomozó hatóságnak, amely alátámasztja, hogy megáll-e az állatkínzás vagy sem.
Az akár évekig is elhúzódó bírósági tárgyalási időszak alatt rehabilitációs feladatokat is ellátnak. A bírósági eljárás jogerős ítéletét követően az esetek 90 százalékában ők adják örökbe az állatot. A börtönbüntetés lehetősége elrettentően hathat az emberekre, hogy nem tehetnek meg bármit az állatokkal, például, hogy nem rakhatják ki őket az autóból, mivel az állatelhagyásnak minősül, ami bűncselekmény. Hangsúlyozta, tizenhárom évvel ezelőtt, amikor elsőként Budapesten elkezdték az állatvédelmi őrszolgálatot, évente száz ügynél merült fel az állatkínzás bűncselekménye. Ez az évek során tíz alá leredukálódott.
A rendőrséggel közösen járjuk az iskolákat, óvodákat, ahol a gyerekkorban a saját nyelvükön elkezdjük az oktatást, mi az, ami állatbántalmazásnak minősül – hangsúlyozta Pataki Gábor. Nagyobb rendezvényekre, például az Országos Rendőr- és Tűzoltónapon is felhívják a figyelmet az állatok védelmének fontosságára, valamint arra, hogy hivatásuk sokrétű munka. „Az Állatvédelem Alapítvánnyal is tárgyalunk, hogy az állatvédők számára legyen egy országos szakmai állatvédelmi képzés” – árulta el lapunknak a Liga vezetője.
(Borítókép: Kaszás Tamás / Index)