Ha nem volt megfelelő a cirkuszi védőháló biztonsági rögzítése, akkor foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés miatt felelőssé tehető az a személy, akit ezzel a feladattal bíztak meg – mondta az Indexnek Borbély Zoltán ügyvéd a szombati cirkuszbaleset kapcsán, amelyben egy néző életveszélyes sérülést szenvedett. Miután ilyen ügyekben nincs objektív felelősség, Borbély szerint még az is előfordulhat, hogy az igazságügyi szakértői vizsgálat kivédhetetlennek minősíti a balesetet.
Eljárást indított a Soproni Rendőrkapitányság a szombaton történt cirkuszbaleset ügyében foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés miatt. Az eljárást ismeretlen tettes ellen indították meg – írta az Indexnek a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Rendőr-főkapitányság.
Ahogy arról az Index is beszámolt, a Richter Flórián Cirkusz szombat délutáni előadásán egy középkorú néző súlyosan megsebesült. A Blikk információi szerint a Flying Henríquez légtornászcsoport műsorszáma alatt történt a baleset, amikor is a 18 éves David elvétett egy mozdulatot, és a mélybe zuhant. Ugyan védőhálót használtak, tehát az artistának nem esett baja, viszont a hálót tartó egyik oszlop a nézőtérre dőlt a terheléstől, és eltalálta az egyik vendég fejét.
A balesetet elszenvedett középkorú férfit életveszélyes állapotban, eszméletlenül szállították a győri kórházba, légi úton.
Egy szemtanú szerint elszakadt a biztonsági háló feszítőkötele, amikor a légtornász leesett, egy feszítőszalag és egy acélkarabiner pedig egy, az első sorban ülő férfi fejébe csapódott. „A tartórúd is kidőlt, de az elől el tudtak ugrani, viszont az elszakadt spanifer olyan sebességgel jött, hogy azt lehetetlen volt kivédeni. El lehet képzelni, mi van, ha azon a széken egy gyerek ül, ő nem élte volna túl a balesetet” – vélekedett a néző.
A cirkusz igazgatója, Richter Flórián elmondta, hogy a háló megsérült, ez okozta az oszlop kidőlését. Az okokat egy vizsgálat fogja kideríteni – tette hozzá. A cirkuszban egyébként másnap már újra fogadták a nézőket, de a chilei légtornászok nem léptek fel.
A Soproni Rendőrkapitányság ismeretlen tettes ellen foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés miatt indított eljárást. A Büntető törvénykönyv kimondja:
165. § (1) Aki foglalkozási szabály megszegésével más vagy mások életét, testi épségét vagy egészségét gondatlanságból közvetlen veszélynek teszi ki vagy testi sértést okoz, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés
a) három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget,
b) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált,
c) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz.
A legtöbb foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetési ügy orvosi műhibával, építkezési vagy közlekedési balesettel, lőfegyver tartására és kezelésére vonatkozó szabályok megsértésével kapcsolatos. Mindegyik ügyben közös, hogy az elkövető gondatlanul (vagy szándékosan) foglalkozási szabályokat szeg meg. A foglalkozási szabályok pedig azok az írott vagy íratlan utasítások, útmutatások, amelyeket egy adott tevékenység gyakorlója tevékenységének folytatása során köteles figyelembe venni és követni. A szabályszegéssel kapcsolatos állásfoglalás döntően igazságügyi szakértői kérdés. Különösen az olyan nagy szakmai tudást igénylő ügyekben, mint az orvosi műhibaperek.
A 2012-es Btk. annyiban szigorította a szabályozást, hogy a bűncselekmény elkövetésének már nem feltétele, hogy az elkövető a foglalkozást hivatásszerűen folytassa, bármilyen foglalkozási szabályszegés megalapozhatja a felelősségre vonást.
A balesettel kapcsolatban megkerestük Borbély Zoltán ügyvédet, aki elöljáróban hangsúlyozta:
Ilyen ügyekben nincs objektív felelősség, ezért az is előfordulhat, hogy az igazságügyi szakértői vizsgálat kivédhetetlennek minősíti a balesetet.
Ami az ügy büntetőjogi vonatkozását illeti, Borbély úgy látja, hogy foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés miatt felelőssé tehető az a személy, akit a cirkuszi védőháló biztonsági rögzítésével bíztak meg. Ráadásul az illető még arra sem hivatkozhat – folytatta –, hogy a tevékenységére vonatkozó foglalkozási szabályokat nem ismeri.
A cirkuszi balesetekben leggyakrabban az artisták, az állatidomárok sérülnek meg. Ennél jóval ritkábbak a nézőtéri balesetek.
1965-ben például egyévi felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte a Kaposvári Járásbíróság a városban vendégszereplő Medrano Cirkusz két tulajdonosát. A bíróság a meglehetősen enyhe ítéletében megállapította, hogy egy néző azért esett le és halt meg a nézőtéren, mert a cirkusz berendezései nem voltak elég biztonságosak.
1994 júniusában egy érdi vándorcirkuszban pedig barna medve támadt rá egy első sorban ülő nyolcéves kislányra, aki előadás közben cukrot majszolt.
Az állat megragadta a gyereket, a levegőbe emelte, miközben éles karmával megsebezte a combján, majd letette a földre.
A cirkusz tulajdonosát és az állatidomárt foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés miatt vonták felelősségre.
1937 nyarán a hatóságok viszont semmiféle eljárást nem folytattak le, amikor az újpesti Czája-cirkuszban előadás közben a fatribün egyik deszkája elcsúszott helyéről, és két férfi a mélybe zuhant. A deszkalap több embert is megsebesített. Miután a mentők a sebesülteket bekötözték, az előadást tovább folytatták.
Tavaly pedig a szolnoki cirkuszban történt súlyos baleset, amikor egy artistanő kirepült az úgynevezett halálgömbből, és súlyosan megsérült.
(Borítókép: Bodnár Boglárka / MTI)