Május hatodikán megkezdődnek a kötelező tárgyak érettségi vizsgái. Az elmúlt évek egyik, ha nem a legizgalmasabb oktatási megmérettetése lesz a mostani, idén ugyanis már azok a végzősök adhatnak számot a tudásukról, akik 2020-ban az új Nemzeti Alaptanterv szerint kezdték meg a tanulmányaikat. Az előzetes várakozások szerint a magyar nyelv és irodalomnál a lexikális, míg a matematikánál a gyakorlati tudás kerül előtérbe. A megújult történelemérettségiről egyelőre megoszlanak a vélemények.
Hétfő reggel a hagyományoknak megfelelően magyar nyelv és irodalommal startol el a 2023/2024-as tanév tavaszi érettségi időszakának kötelező része. Az Oktatási Hivatal (OH) közleménye szerint a következő hetekben 1161 helyszínen várhatóan több mint 112 700-an érettségiznek a középiskolák, a kormányhivatalok, és a 3150 vizsgabizottság szervezésében.
Mint ahogyan a korábbi években, úgy a több héten át tartó megmérettetés most is az írásbelikkel indul.
Múlt hét pénteken a tanulók egy része már kipróbálhatta magát vizsgahelyzetben, május 3-án ugyanis a nemzetiségi nyelv és irodalom tárgyak írásbelijeit rendezték meg.
A további, szabadon választható tantárgyak vizsgáinak menetrendje itt érhető el.
Miután a végzősök az írásbeliket maguk mögött hagyják, jöhetnek a szóbelik, melyeket emelt szinten június 5. és 12. között, középszinten június 17. és július 3. között rendeznek meg.
Ugyan az OH tájékoztatása alapján rendes érettségi vizsgából lesz a legtöbb – a végzős tanulók 217 569 ilyen vizsgát tesznek, ami az összes megmérettetés 61 százaléka –, nekivágnak a kihívásnak olyanok is, akik már rendelkeznek bizonyítvánnyal, idén 2887-an jelentkeztek ismétlő vagy kiegészítő vizsgára.
Az előrehozott vizsgák száma 117 522 – ami a vizsgák közel 33 százaléka –, ennek egy jelentős részét a mintegy 24 500 fő technikumi képzésben tanuló teszi majd, akik a szakképzés rendszerében korábban elindított szerkezeti reformok miatt 2025 májusában fejezik be középiskolai tanulmányaikat.
A szintemelő vizsgák száma 12 391 – a vizsgák több mint 3 százaléka –, míg a pótló és a javító vizsgáké együttesen 2212.
2024-ben új korszak indul a hazai oktatásban, idén ugyanis már az átalakított érettségi vizsgákkal találkozhatnak a tanulók. Ennek oka, hogy 2024-ben azok számára is elérkezett a legfontosabb középiskolai megmérettetés, akik 2020-ban az új Nemzeti alaptanterv szerint kezdték meg a tanulmányaikat.
Bár azok, akik 2022 óta előrehozott vizsgát tettek, részben már megízlelhették, milyen a mostani követelményrendszer, az széles körben csak most válik ismertté.
Ennél a vizsgánál a legfontosabb változások a következők:
A Magyartanárok Egyesületének elnöke korábban a változásokat az alábbiak szerint kommentálta az Indexnek: „Nem szerencsés, hogy már az írásbelin előjönnek nyelvtani kérdések, ez a jövőben csak tovább növeli a tantárgy népszerűtlenségét. A társadalmi sikerességre felkészítő, kommunikációközpontú szövegalkotási feladat pedig – amely egy kifejezetten modern eleme a vizsgának – kikerül. Ez egyértelmű visszalépés, amely hatalmas kárt okoz a tanulóknak” – fejtette ki Arató László, aki szintén erős kritikát fogalmazott meg arról, hogy a szövegalkotás helyett bekerül egy műveltségi teszt, úgy véli, az „Damoklész kardjaként leng majd a diákok és a tanárok feje felett”.
A magyarral ellentétben a matematikaérettségin több olyan feladat előkerülhet, amelynek több köze van a való élethez, a korábbiakhoz képest a kompetenciaalapú és a logikai feladatok kerülnek előtérbe. Mindez úgy valósul meg, hogy a szerkezet marad a régi, újdonságok leginkább a témaköröknél lesznek.
Bizonyára sokan örülnek majd annak, hogy szinusz, koszinusz, illetve tangens függvényt már nem kell számolni. Meg kell birkózni ugyanakkor olyan gazdasági számításokkal, mint a törlesztőrészlet vagy a gyűjtőjáradék, de egy hitelfelvételi lehetőség, egy befektetés vagy egy megtakarítás kockázatait is ki kell tudni számolni.
A középszinten érettségizőknek szintén újdonság lehet, hogy megjelenik néhány olyan feladat, amit eddig csak emelt szinten kellett elvégezni, példaként említendő itt a geometriai valószínűség vagy a 10-es alapú számrendszer átváltása.
Mindezek fényében a tartalmi arányok középszinten a következőképpen alakulnak a feladatlapokban:
Emelt szinten pedig így:
Az új matematikaérettségihez hasonlóan az új történelemérettséginél is inkább a témakörök változtak, a szerkezet, illetve a feladatok típusa nem tér el a korábbiaktól.
Az új követelményrendszer a korábbiakban kapott hideget és meleget is. A Történelemtanárok Egylete egy korábbi közleményében több évtizedes visszalépésről beszélt.
„Kifogásoljuk a politikatörténeti témák arányának növelését, mivel ez ellentétes a korszerű történelemtanítás trendjével, egyszersmind az életmódtörténet visszaszorulása megnehezíti a múltban élt emberek életének megismerését, megértését” – írták, hozzátéve, hogy a módosítások nyomán csökken a társadalom-, életmód- és gazdaság-, és így nő az eszme- és vallástörténet aránya az eddigi 10 százalékról 17–23 százalékra.
Egy másik szakmai szervezet ugyanakkor pozitív fejleményekről beszélt, a Történelemoktatók Szakmai Egyesülete állásfoglalásában többek között azt írta:
„A kompetenciák megfogalmazása tömörebbé, egyértelműbbé, jobban alkalmazhatóvá vált, ami segítheti az érettségi vizsgára való felkészülést. Emellett örvendetes, hogy az emelt és középszint közötti kisebb átfedések megszűntek” – mutattak rá.
A középszintű érettségi lexikai követelménye egyébként továbbra is megegyezik a kerettantervben szereplő adatokkal, emelt szinten ugyanakkor az azon felüli, külön adatbázisban szereplő eseményekkel, időpontokkal, személyekkel és fogalmakkal is tisztában kell lenni.
Valóban izgalmas időszak a mostani, az érettségi vizsgák mellett ugyanis a felvételirendszer is átalakult. A folyamat még 2023-ban indult el, a következő elemekkel:
Az igazán hangsúlyos változások azonban csak 2024-ben lépnek életbe:
Arról, hogy mit kell tudni a most érettségiző és felvételiző generációról, itt írtunk bővebben.
(Borítókép: Papajcsik Péter / Index)