A miniszter kiemelte, hogy a világ két éve közvetlen háborús veszélybe sodródott, a nagyhatalmak kiújuló világversengése gyökeresen változtatta meg a kormányok és az állampolgárok biztonsághoz fűződő viszonyát. Szalay-Bobrovniczky Kristóf aláhúzta:

Egyre több állam emeli a védelemre fordított kiadásait, Magyarország azonban már tavaly elérte a NATO által elvárt, GDP-arányosan 2 százalékos szintet. Mint mondta, Magyarország a 2010-es kormányváltás után felismerte a haderőfejlesztés fontosságát és azt, hogy az nem létezhet önálló, a katonai szuverenitás szempontjából támaszt nyújtó védelmi ipar nélkül.

A honvédelmi miniszter rámutatott, ez azért fontos, mert az exportpiacok elérésén keresztül ez az iparág a gazdaság motorjának új hengere lehet. Hozzátette, a cél az, hogy a GDP egyre nagyobb arányát termelje meg a védelmi ipar.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf leszögezte, mindössze néhány év alatt, szinte a semmiből jöttek létre a mára már működő, termelő védelmiipari gyárak. Zalaegerszegen készülnek a Lynx harckocsik, Kiskunfélegyházán kézifegyvereket gyártanak, Gyulán az Airbus helikopterek alkatrészei készülnek, Várpalotán lőszergyár épül, Kaposváron a Gidrán harcjármű integrációja folyik, az alapjárművet pedig hamarosan Győrben gyárthatják majd.

A tárcavezető szerint a kormány kiemelt feladata, hogy olyan körülményeket teremtsen, amelyekben a hazai vállalkozások mind nagyobb számban tudnak bekapcsolódni a védelmi ipari termelésbe.

A konferenciát szervező EuroAtlantic Zrt. alapító elnöke köszöntőjében arról beszélt, hogy a 20. századból örökölt geopolitikai rend eltűnik, és helyet ad egy 21. századinak, amiben drámaian átalakul a hadviselés, gyökeresen új mennyiségi és minőségi követelményeket támasztva a védelmi ipar szereplőivel szemben.