Ahogyan arról az Index is beszámolt, szombaton Neumann professzori címmel tüntette ki a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikust. 

A tudós a kitüntetés után újságírói kérdésekre válaszolt egy zárt körű sajtóbeszélgetésen a Magyar Hang szerint. Többek közt a magyar egyetemek modellváltásáról is kérdezték, de Krausz Ferenc ezzel kapcsolatban nem foglalt egyértelműen állást, csak a saját kutatóintézetének esetét hozta fel pozitív példaként.

A tudós elmondta: annak köszönhetően, hogy az általa vezetett Molekulárisujjlenyomat-kutató Központ bekerült a modellváltásba, a Semmelweis Egyetemet működtető alapítvány alá, „gyakorlatilag ugyanolyan közfinanszírozási szerződést köt velünk a magyar kormány”, mint ami az egyetemek működtetésre vonatkozik, így a projekt finanszírozása 2030-ig biztosított.

Az Európai Bizottság az alapítványi modellben működő intézményeket a politikai befolyás lehetősége miatt kizárta a legtöbb EU-s kutatási pályázatból. Erről is kérdezték a Nobel-díjas fizikust. „Én nem hinném azt, hogy ez a jelenlegi szankciós állapot hosszú távon fenntartható” – foglalt állást a tudós a témában, hozzátéve, hogy

ez nyilván következménye a kettős mércének, amit nem csak ezen a területen alkalmaz egyébként az Európai Unió, hanem sajnos más területeken is, de ez egy egészen más téma.

A fizikus úgy látja, hogy a tanárok helyzete kulcskérdés, a lehető legnagyobb hangsúlyt kell helyezni a tanári pályára lépő diákokra, amit „nyilvánvalóan nem lehet másképp, mint anyagi megbecsüléssel”. Szerinte az a tervezet, hogy a tanárok a diplomások átlagfizetésének a 80 százalékát keressék, első lépésnek jó, de szerinte a minimum 100 százalékot kellene megcélozni.