Mint arról korábban beszámoltunk, május 6-án kezdetét vette a 2024-es tavaszi érettségi időszak. Múlt héten a kötelező tantárgyak vizsgáit rendezték meg, hétfőn magyar nyelv és irodalomból, kedden matematikából, szerdán történelemből, csütörtökön angolból, pénteken pedig németből bizonyíthattak a diákok.

Ezen a héten a szabadon választott tantárgyak megmérettetései következnek, míg a szóbeliket emelt szinten június 5. és 12. között, középszinten június 17. és július 3. között szervezik meg.

Ez az időszak minden évben izgalmas a családok számára, ez idén hatványozottan így van, 2024-ben ugyanis új korszak kezdődött azzal, hogy azok számára is elérkezett a legfontosabb középiskolai megmérettetés, akik 2020-ban az új Nemzeti Alaptanterv szerint kezdték meg a tanulmányaikat. Emiatt több tantárgy esetében a korábbi évektől eltérő tematikával és témakörökkel találkozhattak a diákok.

A követelmény mellett a felvételi rendszer is megújult, a folyamat még 2023-ban indult el, a következő elemekkel:

• A jogszabályban meghatározott minimumponthatárokat eltörölték, helyette az egyetemek szakonként határozhatják meg, hogy mi az a legkevesebb pont, amivel felvételt nyerhet egy hallgató. Változatlan, hogy egy felvételiző összesen hat helyre jelentkezhet.
• Az alap- és osztatlan képzésre jelentkezőknek már nem kötelező legalább egy emelt szintű érettségit tenniük.
• Az érettségi követelmények esetében adott szakoknál az intézmények középszintű érettségit is elfogadhatnak emelt helyett.

Az igazán hangsúlyos változások azonban csak 2024-ben lépnek életbe:

• Az intézmények 100 pontot maguk is adhatnak. A tartalékos katonai szolgálatért például továbbra is sok többletpont jár, szolgálati idő függvényében 64 pont is szerezhető.
• Az intézményeknek lehetőségük van kijelölni, hogy a tanulmányi és az érettségi pontok esetében melyik legyen az ötödik középiskolai, illetve az ötödik érettségi vizsgatantárgy, amely beleszámít majd a tanulmányi pont számításába.
• Az intézmények eldönthetik, hogy az érettségi pont számításához a különböző szakokon melyik két érettségi tantárgy teljesítése kötelező, és ezek közül melyik tantárgyat kell emelt vagy középszintű érettségivel teljesíteni.
• Az emelt szintű érettségi esetén százalékos eredményt vesznek figyelembe (tehát egy 85 százalékos emelt szintű vizsga 85 pontot ér). Középszintű érettségi esetében viszont csak 67 százalékban számítják be a felvételibe az eredményt (vagyis egy 100 százalékos középszintű vizsga csak 67 pontot ér).

Mi lesz, ha nem vesznek fel?

Az egyik, talán leggyakrabban felmerülő kétely, hogy mi lesz, ha valakit első körben nem vettek fel a vágyott intézmények egyikébe sem. Ebben az esetben a legkézenfekvőbb „mentőöv” természetesen a pótfelvételi, amellyel azok közül is sokan élnek, akik februárban ugyan nem jelentkeztek semmilyen képzésre, de közben mégis a továbbtanulás mellett döntöttek. Azt fontos tudni, hogy ténylegesen csak azoknak nyitott ez a lehetőség, akik az idei általános felvételire egyáltalán nem jelentkeztek, vagy jelentkeztek ugyan, de egyetlen szakra sem kerültek be. További kötöttség pedig, hogy ekkor már csak egy felsőoktatási intézmény egyetlen szakja jelölhető meg.

Az sem ritka forgatókönyv, hogy a diák inkább a halasztás mellett dönt. Erre utal az angolszász országokban népszerű „gap year” (szünetév) kifejezés is, amikor a leérettségizett diákok önszántukból határoznak úgy, hogy nem ugranak azonnal fejest az egyetemi vagy főiskolai tanulmányokba, hanem tapasztalatot szereznek – dolgoznak vagy nyelvet tanulnak, és később akár újra is érettségiznek. Minden egyetemen van lehetőség a halasztásra, ezért nincs veszítenivalója azoknak, akik egy évvel később iratkoznak be a választott szakra.

„Azzal számolni kell, hogy amint lejár a fiatal diákigazolványának érvényessége, már nem jogosult az ingyenes orvosi ellátásra és a kedvezményes diákbérlet használatára, ezen felül pedig nem vállalhat – a főállásúnál lényegesen kedvezőbb adózású – diákmunkát vagy gyakornoki munkát sem. Az esti vagy levelező tagozatos hallgatókra más feltételek vonatkoznak a kedvezmények terén, azonban ők sem dolgozhatnak diákként, kizárólag a nappali tagozatos diákok (aktív vagy passzív félévesek) élhetnek ezzel a lehetőséggel” – hívja fel a figyelmet Göbl Róbert, a Mind-Diák Szövetkezet vezetője.

Merjük választani a B opciót!

A fentiek miatt is gyakori eset, hogy az érettségit követően más módon képzik magukat a diákok, például elvégeznek egy OKJ-s képzést, ami egyben a diákstátusz előnyeit is biztosítja számukra. Vagy ha végül nem nyertek felvételt az első helyen megjelölt szakra, akkor beiratkoznak a soron következő helyre, ahova felvették őket. Ez alatt az idő alatt egyrészt megismerkednek a felsőoktatásban működő gyakorlatokkal (Neptun, zh-k, kreditrendszer stb.), információt gyűjtenek, majd ha mégsem nyeri el a tetszésüket, abbahagyják és a következő évben máshol folytatják a tanulmányaikat.

Jó tudni, hogy ezt az első félévben még minden következmény nélkül meg lehet tenni, ugyanis ha egy alapképzésen, mesterképzésen vagy felsőoktatási szakképzésen mindössze egy (aktív) állami ösztöndíjas félévet vesznek igénybe a hallgatók, nem szükséges fizetniük. Ha azonban már kettő vagy több aktív állami ösztöndíjas félév igénybevételét követően szűnne meg a hallgatói jogviszonyuk, az már visszafizetési kötelezettséggel jár (kivéve, ha a megszűnéshez képest egy éven belül új képzésbe kezdenek a tanulók).

Göbl Róbert szerint a diákmunka-vállalás mögött húzódó legfontosabb motivációk közé tartozik – a pénzkereset után – a szakmai tapasztalat szerzése és az önismeret mélyítése, ami elengedhetetlen a pályaválasztáshoz.

A Mind-Diák Szövetkezeten keresztül dolgozó fiataloknál nemegyszer tapasztaltuk azt, hogy a diákmunkájuk sorsdöntő volt számukra: volt, akinek megerősítést adott, hogy jó irányba tart, de sokan pont hogy a munkájuk közben ismerték fel, valójában más pálya illik hozzájuk

– hangsúlyozta a vezető.

A szakértő szerint diákként talán még csak a fizetés a fő hajtóerő, és csak később, diplomásként jön a felismerés, hogy milyen nagy jelentősége volt az első szárnypróbálgatásoknak:

„Ekkor jönnek rá, hogy nem minden a papír: szükséges, de nem elégséges feltétele a későbbi helytállásnak. Önmagában még nem elég ahhoz, hogy megtalálják a helyüket a karrierpályán, mert az nagyrészt a személyes kvalitásokon múlik. A partnereinknél is azt látjuk, hogy a kiválasztás során sokkal többet nyom a latba a jelölt megfelelő hozzáállása és szorgalma, mint a végzettségek száma vagy típusa” – fogalmazott, majd hozzátette: aki a főiskola vagy egyetem alatt diákmunkát vállal, az általában a munkaerőpiacon is jobban, gyorsabban érvényesül köszönhetően az értékes szakmai kapcsolatoknak, tapasztalatnak, és a közben elsajátított készségeknek.

Szülő-gyermek egy munkahelyen? 

A szakértő kitért arra az általános tapasztalatra is, miszerint a legvonzóbb diákmunkákat azok töltik be, akik időben, gyorsan jelentkeznek, illetve azok, akik már korábban bejelentkeztek a diákszövetkezet rendszerébe. Göbl Róbert egy másik opcióként említette a szülő munkahelyén való diákmunka-vállalást, ahol szintén kedvezőbbek az esélyek a szezonális – nyári –, de akár a hosszú távú diákmunkákra is.

„Ha a szülő a saját munkahelyére ajánlja be diákkorú gyermekét például a nyári szünetben, fontos figyelembe vennie, hogy közvetlenül alatta nem dolgozhat, de más részlegen van erre lehetőség. A nyári szabadságolások miatt leterhelt cégeknek általában jól is jön a plusztámogatás, az pedig külön könnyebbség a számukra, hogy a diákszövetkezet minden munkaügyi adminisztrációt, hatósági bejelentést, bérszámfejtést elvégez helyettük, míg az irányítási jog náluk marad. Nem mellesleg a nagyon kedvező adózás miatt is jobban jár a munkaadó, és még csak a főállású munkatársait sem kell »túlóráztatnia«, ami jól tudjuk, hogy hosszú távon milyen következményekkel jár – hívta fel a figyelmet a Mind-Diák Szövetkezet vezetője.

(Borítókép: Papajcsik Péter / Index)