Május eleji adatok szerint a Fidesz–KDNP európai parlamenti listáját 2,2 millió ember támogatná a teljes népességen belül, míg Magyar Péter Tisza Pártjára 1,5 millióan szavaznának – derült ki a Závecz Research friss közvélemény-kutatásából.
Az intézet az RTL megbízásából készítette el országos reprezentatív mintán, személyes kérdezésen alapuló felmérését, amelyből kiderült:
ha május elején tartották volna a választást, akkor négy párt/pártszövetség küldhetett volna képviselőt az Európai Parlamentbe.
Az EP-listák május eleji erősorrendjét (a biztos pártválasztók körében) a Fidesz–KDNP vezeti (39%). A Tisza Párt (26%) magabiztosan előzi a DK–MSZP–Párbeszéd listáját (17%).
Mindez azt jelenti a Závecz felmérése szerint, hogy
a Fidesz–KDNP európai parlamenti listájának nagyjából 2,2 millió szavazója van (ez a teljes, szavazókorú népesség 28 százalékát jelentI), míg a Tisza Pártét 1,5 millió fő támogatja (ez 19 százalék a teljes populáción belül).
A DK–MSZP–Párbeszéd listája mögé megközelítőleg 1 millió fő (12 százalék) sorakozik fel. A Mi Hazánk és a Momentum körülbelül 300-300 ezer támogatóval bír (4-4 százalék), de az előbbinek valamivel nagyobb a tábora a biztos szavazók körében, így a Závecz Research szerint ők lehetnek az utolsó olyan formációk, amelyek jelen állás szerint képviselőt küldhetnének az EP-be.
A Magyar Kétfarkú Kutya Párt, a Jobbik és az LMP egyaránt 150 ezer fő (2 százalék) körüli szavazótáborral bír, míg a Mindenki Magyarországa Néppárt és a Második Reformkor szavazói 100-100 ezer fő körül vannak, ami 1 százalékra kerekíthető. A mostani felmérés abból a szempontból is érdekes, hogy a korábbi kutatásokhoz képest látható némi elmozdulás az erőviszonyokat, a várható EP-képviselők számát nézve.
A Závecz Research megjegyezte, hogy a pártok június 9-i eredményeit nagyban befolyásolja majd a mozgósítás, a már meglévő támogatók részvételre buzdítása. Jelenleg a négy legnagyobb táborral rendelkező párt(szövetség) híveinek hasonló az aktivitási szintje:
56–59 százalék közötti arányban biztos elmenetelt ígérnek.
Ez azt is jelenti, hogy e pártoknak jelentős belső tartalékjuk van. Ők elsősorban a valószínű részvételt ígérő híveik lehetnek, akiknek minél nagyobb arányú elérése és szavazási szándékuk erősítése hozhatja magával a sikert.
A Fidesz–KDNP, a Tisza Párt és a Mi Hazánk kedvezőbb helyzetben van e tekintetben, hiszen támogatóik között a valószínű részvételt ígérők aránya négytized körüli. A DK–MSZP–Párbeszéd táborának háromtizede valószínűsíti részvételét. A Momentum nehéz helyzetben van, mert jelenlegi támogatóinak csak 44 százaléka tervezi, hogy elmegy június 9-én odaadni a voksát, és azok aránya sem magas (29%), akik valószínűsítik részvételüket – tették hozzá.
A hátralévő hetekben a meglévő hívek aktivizálásánál is nehezebb feladatot jelent a pártok számára, hogy új szavazókat szerezzenek. Az aktív bizonytalanok (akik biztos részvételt ígérnek, de egyelőre nem tudnak választani a listák közül) zömét valószínűleg meggyőzik majd a pártok. A választópolgárok 8 százaléka, bő 600 ezer fő tartozik ebbe a csoportba, és főképpen a negyvenes-ötvenes korosztályokban és a kisvárosokban és falvakban találhatók – közölte az intézet.
Megjegyezték továbbá, hogy a Tisza Párt megjelenése a magyar politikai életben azt is magával hozta, hogy
a Fidesz a társadalom számos csoportjában elveszítette vezető pozícióját, Magyar Péterék utolérték őket.
A 40 év alattiak csoportjában a Tisza Pártnak 23, a Fidesznek 22 százaléka van. Hasonló módon az érettségizettek körében is lényegében azonos a két tábor nagysága: a Fidesz–KDNP 24, a Tisza 23 százalékon áll. A DK–MSZP–Párbeszéd a fővárosban és az idősek körében a legerősebb, a 12 százalékos országos átlagához képest 23, illetve 20 százalékon áll. A Fidesz a 28 százalékos átlagát meghaladó támogatottsággal rendelkezik az idősek és az alapfokú végzettségűek körében (37, illetve 32 százalék) – sorolták fel.
A Závecz szerint a felmérés május 2. és 10. közt készült 1000 fő megkérdezésével, akik együttesen az ország 18 éves és annál idősebb lakosságát képviselik. „A közvélemény-kutatás során kapott adatok 1000 fős mintánál legfeljebb plusz-mínusz 3,2 százalékkal térhetnek el attól, amit akkor kaptunk volna, ha minden választókorú személyt megkérdeztünk volna az országban” – írták.