Kormányrendelet jelent meg a honvédek jogállásával kapcsolatban. A dokumentum többek között kitér a szolgálatban lévők szolgálati rendfokozatának szabályaira, a honvédekre vonatkozó erkölcsi elvárásokra, valamint az alapjogaik korlátozásra.
Friss kormányrendelet jelent meg a honvédek jogállásáról a Magyar Közlönyben. A rendelet a hivatásos és szerződéses állomány tagjaira és a tényleges szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékosok szolgálati viszonyára terjed ki.
A dokumentum a szolgálati viszony sajátos jellegére vonatkozóan azt írja, „a honvédségi feladatok megvalósítása érdekében a katonai szolgálat egyes alapjogok korlátozásának elfogadásával, a testi épség kockáztatásával és akár az élet feláldozásának vállalásával valósul meg”.
Ugyanakkor kiemelték: a honvédek alapértékének a hazaszeretet és a bajtársiasság számít, mellyel összefüggésben „a honvéd a szolgálatteljesítési időn kívül és önkéntes tartalékosi időszakában sem folytathat olyan tevékenységet, nem tanúsíthat olyan magatartást, amely nem felel meg a katonai szolgálattal kapcsolatos erkölcsi elvárásoknak, illetve sérti a honvéd etika szabályait”.
A honvédségi elöljáróra vonatkozóan úgy fogalmaztak: „köteles megkülönböztetésmentes, semleges magatartást tanúsítani, melynek értelmében tartózkodnia kell az erkölcsi normákat sértő érzelmi, lelki és testi jellegű kapcsolat létesítésétől az alárendeltjei irányába”.
A katonai rendfokozattal kapcsolatban úgy rendelkeztek, hogy „az állomány tagja csak olyan szolgálati beosztásban teljesíthet szolgálatot, amelyben a rendfokozati sávhoz tartozó rendfokozatok valamelyike megegyezik az általa viselt rendfokozattal”. Kivételt jelent, ha a honvéd fegyelemsértést követ el.
Mint kiderült, a honvédek alapjogainak korlátozásához tartozik, hogy nem lehetnek párttagok, illetve politikai tevékenységet sem folytathatnak. Azok pedig, akik szolgálati idejük megkezdése előtt váltak valamilyen párt tagjaivá kötelesek szüneteltetni a párttagságukat, és pártrendezvényeken sem vehetnek részt. De bizonyos esetekben még „az internetes portálokon és képmegosztó felületeken való megjelenést is megtilthatják számukra”.
Mindemellett az állomány tagja „nem csatlakozhat olyan szervezethez, amelynek tevékenysége a Honvédség feladataival ellentétes”.
Az állomány tagja szolgálati viszonyhoz nem kapcsolódó szervezettel fennálló vagy újonnan létesülő tagsági viszonyát köteles írásban haladéktalanul bejelenteni. Az önkéntes tartalékos a szolgálati viszonyhoz nem kapcsolódó szervezettel fennálló vagy újonnan létesülő tagsági viszonyát köteles írásban haladéktalanul bejelenteni. A tagsági viszony nem tartható fenn, vagy nem létesíthető, ha azt a kijelölt elöljáró írásban megtiltja, mert az a katonai szolgálattal vagy a szolgálati beosztással nem egyeztethető össze, a szolgálat érdekeit sérti vagy veszélyezteti.
– írták a rendeletben.
Ahogy arról korábban írtunk, a Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által tavaly novemberben benyújtott Alaptörvény-módosító javaslat szerint a Magyar Honvédség tagjai nem alakíthatnak szakszervezetet. Az Alaptörvény-módosítással a LIGA Szakszervezetek és a Munkástanácsok Országos Szövetsége sem értett egyet.
Gyakorlatilag egyetlen olyan nemzetközi példát sem lehet felhozni arra, hogy alaptörvényben tiltanák a katonák egyesülési jogát és a szakszervezet működését, totálisan kiüresítve ezzel az alapjogok gyakorlásának minimumát. Az ilyen szabályozást a hazánk által ratifikált nemzetközi egyezmények sem teszik lehetővé
– fogalmaztak közös közleményükben. Később, a törvényi változások miatt a Honvédszakszervezet (HOSZ) nevet és vezetőséget is váltott.