Több párt mögött is alig van tagdíjbevétel és adomány, kvázi csak az államtól érkező tíz-, sőt sok esetben százmilliók kellenek ahhoz, hogy működni tudjanak. A Fidesz azonban mindenkin túltesz mind bevétel, mind pedig kiadás szempontjából, a legnagyobb veszteséget is a nagyobbik kormánypárt könyvelhette el. Cikkünkben áttekintettük az EP-választáson elinduló pártok idei pénzügyi kimutatásait.
Magyarországon nem egy olyan párt létezik, amelyik jócskán többet költ, mint amennyi bevételt fel tud mutatni. Ezek jelentős része ráadásul az állami támogatásból származik, amely nélkül több szervezet is fenntartási gondokkal küszködne.
Nyárra az összes ismertebb párt pénzügyi beszámolója elérhetővé vált, ezek közül azokét tekintettük át, amelyek vagy egyedül, vagy szövetségben elindultak a június 9-i európai parlamenti választásokon. A Hivatalos Értesítőben két ilyen szervezet adatait nem találtuk meg: a Magyar Péter fémjelezte, idén berobbant Tisza Pártét, és a Vona Gábor vezette, tavaly alapított Második Reformkorét. Jövőre feltehetően már ezek a pártok is nyilvánosságra hozzák a beszámolóikat.
A pártok közül elsőként a legnagyobb kormánypárt, a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség tette közzé pénzügyi kimutatását még májusban. Erről akkor lapunk külön is beszámolt. Ebből kiderült, hogy a Fidesz súlyos veszteséggel számolhatott a tavalyi évben, hiszen 2,127 milliárd forintos bevételhez képest a párt kiadása 3,355 milliárd forint volt. Azaz több mint 1,227 milliárd forintos veszteséget volt kénytelen elkönyvelni a 2023-ban.
A legtöbbet működési kiadásra és politikai tevékenység kiadására fizették. Tagdíjakból 288 millió forint folyt be, adományokból pedig további 52 millió. Az állami támogatás pedig – amelyet a központi költségvetésből származó és az párt országgyűlési képviselőcsoportjának nyújtott állami támogatás tesz ki – összesen közel 1,6 milliárd forint volt.
A legnagyobb adományozó egyébként Deutsch Tamás volt, több mint 4 millió forintot adott a közösbe.
A másik kormánypárt, a Kereszténydemokrata Néppárt jóval szerényebb költségvetéssel rendelkezik. A KDNP bevétele 2023-ban 364,6 millió forint volt, amelyből mindössze 7 milliót tettek ki a tagdíjak, az adományok pedig 12,5 millió forintot, a maradék főleg az állami támogatásból folyt be. A párt kiadásai 321,5 millió forintot tettek ki, azaz a KDNP egy kényelmes, 43 millió forintos nyereséget könyvelhetett el.
A Demokratikus Koalíció az idei választáson nagyon rosszul szerepelt, de némi vigaszt jelenthet a pártnak, hogy legalább a pénzügyi hátterük biztos lábakon áll. 2023-ban a DK ugyanis 973,6 millió forint bevételt tudott feltüntetni a kimutatásaiban. Több mint 66-an adományoztak a pártnak legalább 500 ezer forintot (ezeket a törvény értelmében már névvel kell feltüntetni), amelyből maga a pártelnök, Gyurcsány Ferenc is kivette a részét, ő 2,1 millió forintot adott a közösbe. Adományokban ezzel jócskán le is pipálták még a Fideszt is: 153,9 millió forint folyt be a pártkasszába. Tagdíjakból még 38 millió jött össze. Állami támogatásból pedig további 756 millió érkezett.
A párt kiadásai 611,6 millió forintra rúgtak, ennek több mint felét a politikai tevékenységre fordított összeg vitte el, de eszközbeszerzésre is költöttek 95 millió forintot.
A DK eredménye így 362 millió forint profit volt, amellyel minden más politikai szervezetet lepipáltak.
A DK egyik legfőbb szövetségese, az Magyar Szocialista Párt sem panaszkodhat a bevételére, ám az MSZP már veszteséget volt kénytelen elkönyvelni. A pártnak tagdíjból 10,3 millió, adományokból pedig 86 millió forint gyűlt össze, összesen pedig bevételi oldalon 503 milliót tüntettek fel, amelyből az állami támogatás 303 millió volt. Kiadásra viszont elment közel 632,5 millió forint, így összességében nem túl jó évet zárt az MSZP.
A triumvirátus harmadik tagja, a Párbeszéd – Zöldek Pártja szintén kvázi állami lélegeztetőgépen van, hiszen a párt összbevétele 250 millió forintot tett ki, amelyből csak az állami támogatás 236 millió forint volt. Tagdíjból mindössze 2,6 millió forint, adományokból pedig 7 millió forint jött össze. Kiadásokra 229,9 millió forintot fordítottak.
A Jobbik – Konzervatívoknál valóban nagy lehet a pánik, hiszen a párt csúnyán leszerepelt az idei választásokon, kvázi teljesen elillant a korábbi szavazóbázisuk. Ennek hatására Gyöngyösi Márton le is mondott, a pártelnökséget pedig Adorján Bélára bízták. Nehéz lesz innen visszakapaszkodnia a pártnak, főleg, hogy pénzügyileg sem a legrózsásabb a helyzet. Legalábbis 2023-ban masszív veszteséget voltak kénytelenek elkönyvelni. A Jobbik tavalyi összbevétele 275 millió forint volt, de ebből az állami támogatás 245 milliót tett ki, kiadásra pedig 338,4 millió ment el, azaz több mint 63 millió forint vesztesége volt a Jobbiknak.
Állami támogatás nélkül a Momentum Mozgalom is nagy bajban lenne, hiszen csak ebből több mint 732 millió forintjuk gyűlt össze. Tagdíjakból még fel tudnak mutatni 89 millió forintot, de adományokból mindössze 17,2 millió gyűlt össze. Ezzel a Momentum 867,4 millió forintos bevételt könyvelhetett el, amely mellé masszív kiadást írtak be: 841,3 millió forintot. A nemrég új elnököt választó párt nyeresége így 26 millió forint volt 2023-ban.
Az LMP már egy hajszállal jobban áll, bevétele ugyan valamelyest elmaradt a Jobbikétól, de kiadása is, ez utóbbi már jelentősen. 222,3 millió forint áll az előbbi, 213,8 millió pedig utóbbi oldalon, azaz minimális nyeresége is volt a pártnak, amelynek tagdíjakból alig volt bevétele, de adományokból cseppent több mint 31 millió. Ez utóbbiban nagy szerepet játszott Ungár Péter, a párt társelnöke, aki közel 9 millió forintot tett be a kasszába. Állami támogatásból 105 milliót kapott a párt.
A Mi Hazánk Mozgalom 2023-ban a legtöbb adományt és hozzájárulást saját alelnökétől, Dúró Dórától kapta, aki 823 ezer forintot tett be a pártkasszába. A párt teljes bevétele 242,5 millió forint volt, állami támogatásból 229,4 millió, tagdíjból 8,4 millió, adományokból pedig összesen 4,7 millió forint folyt be. A központi költségvetésből 183,4 milliót kaptak, így a teljes bevételük 242,5 millió volt. Kiadásra 215,4 millió forintot költöttek, nyereségük így 27 millió forintot tett ki.
A Magyar Kétfarkú Kutya Párt ugyan nem számít parlamenti pártnak, de az idei választás után egyértelmű tényezővé váltak a hazai politikai palettán, miután már fővárosi kerületi polgármestert is adnak, az EP-választáson pedig több parlamenti pártot is jócskán leköröztek. Tagdíjból ugyan egy fillér bevétele sincs a pártnak, de adományokból szépen összejött 64 millió forint, ezzel összesen 117,9 milliónyi bevételt könyvelhettek el, az államtól ugyanis még kaptak további 49 millió forintot. Kiadási oldalon 112,2 millió forint szerepel, így egy kis pénz még maradt is a kasszában tavaly.
Ugyan idén már labdába rúgott, ám a nagypályára így sem igazán lépett fel a Megoldás Mozgalom. A MeMo bevételi oldalán 135,4 millió forint, kiadásoknál 142 millió forint szerepelt. Érdekesség, de a párt léte kizárólag az alapítójától, Gattyán Györgytől függ, aki egymaga 113,2 millió forint adományt tett be a szervezetbe, vagyis nélküle nagy bajban lenne a párt. A MeMo állami támogatása 21,6 millió forint volt. Kiadásaik 142 millió forintra rúgtak, így veszteséges volt a párt.
A Márki-Zay Péter fémjelezte Mindenki Magyarországa Néppárt szerény pénzügyi mutatókkal rendelkezik, tagdíjakból 3 millió forint, adományokból pedig 2,5 millió gyűlt össze, a párt egyéb bevétele 1 forintot (!) tett ki. Összesen 5,4 millió forint bevétel mellé 3,2 millió forint kiadás társult.
(Borítókép: Kolumbán Kitti / Index)