Egy ukrán lap szerint a Lukoil után a többi orosz olajszállító engedélyét is megvonhatja Kijev – vetette fel egy újságíró –, és ennek nyomán mit tenne a kormány? – hangzott a kérdés. Gulyás Gergely megismételte, hogy Magyarország felkészült mindenféle energiaellátási anomáliára.
Az amerikai nagykövetség közösségimédia-kampányát – amely a még mindig meglévő orosz olajfüggőségre hívta fel a figyelmet – érdemben nem kommentálta a miniszter, mert ez szerinte a mindenről véleményt mondó kormányzó amerikai Demokrata Párt véleménye csak.
Az uniós források lehívásával jól állunk – erősítette meg Gulyás Gergely. Ebből a szempontból kiegyensúlyozott pénzügyi politikának nevezhető, ha máshol, máshonnan is próbál hitelhez jutni. Összességében a kínai hitel és az uniós források esetleges elapadása között nincs összefüggés.
Szintén csütörtöki hír volt, hogy egymilliárd euró hitelt vett fel kínai bankoktól a magyar állam tavasszal. Mindez az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) oldalán megjelent adatokból derült ki, ahogyan az is, hogy a kormány április 19-én már le is hívta a teljes összeget.
A devizahitelt a Kínai Fejlesztési Banktól, a Kínai Eximbanktól, valamint a Bank of China magyar ágától vették fel hároméves futamidőre. A kamat, a törlesztés ütemezése és az egyéb részletek azonban egyelőre nem ismertek.
Egyelőre nem tudni, hogy milyen bejelentésre készül a Miniszterelnökséget vezető miniszter és a kormányszóvivő. Az azonban szűkíti a lehetséges témák körét, hogy ezúttal jelen lesz Bóka János, az európai uniós ügyekért felelős miniszter is.
Elképzelhető, hogy a mostani Kormányinfón ez is szóba kerül. Az viszont biztos, hogy Orbán Viktor politikai igazgatója az egyik tusványosi panelbeszélgetésen elárulta, hogy miért csatlakozott a Fidesz végül az Európai Parlamentben újonnan alakult frakcióhoz, a Patrióták Európáért nevű formációhoz.