A katona olyan természetes része a magyarság életének, mint a lélegzetvétel – mondta a honvédelmi miniszter a nemzeti ünnep alkalmából, a tárca és a Magyar Honvédség központi ünnepségén kedden Budapesten, a Bálna Honvédelmi Központban. Szalay-Bobrovniczky Kristóf úgy fogalmazott:
Magyarország háborúban született, fegyverrel szereztük meg, és fegyverrel is védtük meg, ezért a magyar katona olyan természetes része a magyarság életének, mint a lélegzetvétel.
A miniszter hangsúlyozta, miközben megadjuk az előttünk járóknak a tiszteletet, mi magunk is épülünk ebből a tiszteletadásból, és a példák, amelyeket magunk elé állítunk, sokat mondanak arról, mit tartunk fontosnak a szolgálatban, vagy hogy milyen módon tesszük fel a kérdéseket, és hogyan keressük a megoldásokat a mindennapi problémákra.
A miniszter felidézte: a hidegháború végével felcsillant annak az illúziója, hogy nem lesz többé háború, nem lesz szükség hatalmas hadseregekre, drága fegyverekre, kiképzésekre, katonákra. „Ma már világosan látjuk, hogy a terrorizmus elleni világméretű küzdelem, a kisebb helyi háborúk csak az előjátékai lehettek a világ hatalmi berendezkedése átrendeződésének. Ennek legvilágosabb és kézzelfogható példája az Ukrajnában többszázezrek életét követelő orosz–ukrán háború.”
Ezért szükségünk van nekünk, magyaroknak is olyan haderőre, amely biztosítja, hogy a magyar emberek nyugodtan alhassanak, mert vagyonuk, kultúrájuk, nyelvük, gyermekeik biztonságban vannak. Ez a mi feladatunk
– tette világossá a tárcavezető, példaként említve, hogy az elmúlt két évben a honvédtiszteknek 37,5 százalékkal emelkedett az illetményük. Folyamatos a honvédség „átfegyverzése”, érkeznek a „nagyvasak”, a harckocsik, páncélozott gyalogsági harcjárművek, tüzérségi eszközök, helikopterek. Új alakulatokat hoznak létre, épül a nehézdandár, és egymás után állnak fel a területvédelmi tartalékos ezredek. Megújultak a szolgálatteljesítés keretei, amellyel a rugalmas hadrafoghatóság, az alapos és életszerű kiképzés, a felesleges bürokrácia csökkentése került a fókuszba, és amellyel az állományilletékes parancsnokok kapnak soha nem látott felelősséget és lehetőséget – sorolta a miniszter, jelezve azt is, az 55. életévüket betöltött katonák pedig aktív életük végéig állami szolgálatban maradhatnak.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf kiemelte: Magyarország mindent megtesz azért, hogy megőrizze a békéjét, ehhez pedig olyan katonák kellenek, akik elkötelezettek és hűek a hazájukhoz, akik Szent István szavai szerint „országunk védőfalai, a gyengék oltalmazói, az ellenség pusztítói”. „Magyarország volt és van. Az, hogy milyen lesz, most a mi nemzedékünkön múlik” – mutatott rá a miniszter.
Böröndi Gábor vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnöke köszöntőjében arról beszélt, a haza védelme nem elvont, hanem nagyon is kézzelfogható, hiszen a mindennapjaink védelmét jelenti. Hozzátette: korábban nem volt szükséges azon gondolkodni, hogyan védjük meg a hazát, de ma a háború itt van a határaink mentén, ezért valós tétje van a hadsereg 6-7 éve kezdett átalakításának.
A kormányszóvivő az Aranyvonattal köszöntötte Magyarországot: „Az Aranyvonat, melyet 1938-ban, Szent István király halálának 900. évfordulójára építettek, a Szent Jobb országjárását tette lehetővé. Egy év se telt el, és kitört a második világháború, amelynek lángjai a díszkocsi eredetijét is elemésztették.”
„Csaknem 80 évet kellett várni ahhoz, hogy a Budakeszi Kulturális Alapítvány kezdeményezésével nekilássanak az ereklyeszállító szerelvény rekonstrukciójának. Az újjáépített Aranyvonatról 2020-ban rántották le a leplet. Azóta rendszeresen kiállítják az Alkotmány utcában az augusztus 20-i ünnepségek alatt” – emlékeztetett Vitályos Eszter.
„Szuper ünnepi futással indult a Tisza Piknik a Margit-szigeten. Köszönöm, hogy több százan csatlakoztatok hozzánk egy szigetkörre” – írja Facebook-oldalán Magyar Péter. A pártelnök és európai parlamenti képviselő később beszédet is tart.
„Budapesten a történelmi hagyományainkat a jövő szolgálatába állítjuk, ahogyan erről a megszépült Lánchíd is mesél” – írja Facebook-oldalán Karácsony Gergely.
A városok egykoron fallal vették körül magukat, hogy megvédjék értékeiket és elveiket. Ma inkább hidakat építünk – vagy újítunk fel – helyettük. Hidakat ember és ember között. Hisz ez a dolga a nemzet fővárosának, ünnepnapon és hétköznap egyaránt
– fogalmazott augusztus 20-i posztjában a főpolgármester.
„Az időjárás függvényében kora délután hoznak döntést a Szent István-napi rendezvényekkel kapcsolatban” – közölte Kovács Zoltán, az augusztus 20-i nemzeti ünnep biztonságos lebonyolításáért felelős operatív törzs vezetője. A testület reggel 7 órakor kezdte meg keddi működését, és szorosan együttműködik a meteorológiai szolgáltatóval és a katasztrófavédelemmel is.
Részletekről ebben a cikkünkben olvashat.
Történelmünk során Magyarország mindig akkor volt a legsikeresebb, amikor az ország fejlődésében a magyar érdekek meghatározó tényezőként jelentek meg – írta a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) frakcióvezetője augusztus 20. alkalmából az MTI-hez kedden eljuttatott közleményében, rámutatva: a szuverenitás is Szent István öröksége.
Simicskó István felidézte, Szent István királyunk több mint ezer évvel ezelőtt szigorú, de következetes államférfiként keresztény alapokra helyezte a nomád törzsi gyökerekkel rendelkező fiatal magyar államalakulatot, s ezzel végleg Európa szerves részévé tette Magyarországot, amivel biztosította nemzetünk fennmaradását. „Hazánknak már akkor is a nyugat és a kelet határán kellett megtalálnia a helyét” – írta a frakcióvezető, hozzátéve, hogy Szent Istvánt a Róma püspökétől kapott koronával szentelték fel királlyá, így Magyarország szuverén része lett annak a közösségnek, annak a keresztény Európának, amelyhez ma is tartozik, és az elmúlt ezer évben tartozni akart.
A keresztény gyökereken nyugvó Európa a szuverenitását őrző magyarság természetes létközege. Történelmünk során Magyarország mindig akkor volt a legsikeresebb, amikor az ország fejlődésében a magyar érdekek meghatározó tényezőként jelentek meg, amikor azonban az ország vezetői idegen érdekek kiszolgálói lettek, szinte kivétel nélkül mindig rajtavesztettünk. Ezért fontos a szuverenitás, hogy mi dönthessünk a saját sorsunkról. Ez is Szent István öröksége, amelynek megőrzése talán sosem volt olyan fontos, mint most, az egyre inkább kiszámíthatatlanná váló, kihívásokkal teli 21. században, ahol az Európai Unió belső viszályai és a körülöttünk zajló háborúk ránk nehezedő nyomása közepette kell megőriznie hazánknak újra és újra önállóságát és függetlenségét
– hangsúlyozta a frakcióvezető, hozzátéve: ez csak úgy lehetséges, ha a keresztény alapokat, az állam fundamentumát megerősítjük, „az Úr oltalmazza hazánkat mindenkor!”.
Augusztus 20-án reggel az Országház előtt felvonták a nemzeti lobogót, amit a kecskeméti repülődandár három Gripen harcászati repülőgépből álló kötelékének díszelgő áthúzása követett.
Az eseményeket a téren felállított emelvényről követte figyelemmel többek között Sulyok Tamás köztársasági elnök, Kövér László, az Országgyűlés elnöke, Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter, Böröndi Gábor vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnöke, Schmitt Pál korábbi köztársasági elnök és felesége, Makrai Katalin, valamint Juhász Imre, az Alkotmánybíróság elnöke, Varga Zs. András, a Kúria elnöke, Pintér Sándor belügyminiszter és Tuzson Bence igazságügyi miniszter.
Aljakszandr Lukasenka is gratulált Sulyok Tamás köztársasági elnöknek és Orbán Viktor miniszterelnöknek augusztus 20-án – írja a Belta belorusz állami hírügynökség a Népszava szerint. A lap idézi Lukasenka szavait:
Amint azt ön helyesen állapította meg […] az államok közötti együttműködés legfőbb alapja a kölcsönös bizalom és tisztelet elvei melletti változatlan elkötelezettség. Az alapvető alkotmányos normáknak és a nemzeti érdekeknek megfelelően Minszk és Budapest már évek óta aktívan fejleszti kétoldalú együttműködését országaink népeinek javára.
A belorusz elnök bizakodását fejezte ki a magyar uniós elnökséget illetően, majd hangsúlyozta, hogy a modern Magyarország következetesen békeszerető, az állam nemzeti érdekeit elsősorban kielégítő politikát folytat. Lukasenka úgy látja, minden nemzetközi nehézség ellenére Minszk és Budapest hű marad elveihez, kölcsönösen előnyös, egyenrangú együttműködést alakít ki, amely a tiszteletre és a nézetek hasonlóságára épül számos kérdésben.
„Kétségtelen, hogy napjaink egyik fő prioritása a szomszédos Ukrajnában kialakult konfliktus rendezése. A belorusz fél nemcsak szavakban, hanem tettekben is mindig is a békekezdeményezések és az európai stabilitás mellett állt ki. Ezért nagyra értékeljük Magyarország álláspontját, amely fontos helyet foglal el az európai politikában, és határozott lépéseket tesz a béke megteremtése érdekében” – fogalmazott Aljakszandr Lukasenka, aki jó egészséget és eredményes munkát, energiát, erőt kívánt Magyarország vezetőinek, a magyar népnek pedig boldogságot és jólétet.
Az időjárás függvényében kora délután hoznak döntést a Szent István-napi rendezvényekkel kapcsolatban – közölte Kovács Zoltán, az augusztus 20-ai nemzeti ünnep biztonságos lebonyolításáért felelős operatív törzs vezetője. A testület reggel 7 órakor kezdte meg keddi működését, mialatt szorosan együttműködik a meteorológiai szolgáltatóval és a katasztrófavédelemmel is. Arról, hogy milyen időjárásra lehet számítani, itt írtunk.
Köszöntjük olvasóinkat az Index augusztus 20-i, folyamatosan frissülő hírfolyamában! Korábbi cikkünkben összegyűjtöttük, hogy hová érdemes ellátogatni, milyen közlekedési változásokra kell figyelni és miről érdemes tájékozódni Szent István-napon.