Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok biztosa hivatalból vizsgálatot indított a Budapesti Műszaki Egyetem (BME) Villamosmérnöki és Informatikai Karának gólyatáborában történtek miatt. A biztos a 2014-es ELTE-s gólyatábor ügyében is vizsgálódott. „Úgy tűnik, nem értették meg, ha kiszolgáltatottá teszik a hallgatókat, akkor akár meg is erőszakolhatják őket” – fogalmazott az Indexnek a szakember.
Villámgyorsasággal járta be a hazai sajtót a hír, mely szerint a Budapesti Műszaki Egyetem (BME) Villamosmérnöki és Informatikai Karának gólyatáborában megtiltották a hallgatóknak, hogy gumi óvszert vigyenek magukkal. A hallgatói képviselet azért döntött így, mert szerintük „a szexuális kontaktus elkerülése egy fokkal eredményesebb”, mint az óvszer használata.
Az eset után politikusok, közéleti személyiségek és szervezetek is nemtetszésüket fejezték ki. A Momentum ifjúsági tagozata, a TizenX a BME bodajki táboránál óvszereket rakott a kerítésre, a hormonmentes.hu pedig több mint 200 ezer forint értékben támogat tíz egyetemistát óvszerrel ebben a tanévben. A szervezők döntését Deutsch Tamás, a Fidesz európai parlamenti delegációjának vezetője és Menczer Tamás, a Fidesz–KDNP kommunikációs igazgatója is elítélte.
A részt vevő gólyák közül többen levélben számoltak be az élményeikről, amiből kiderült, hogy az óvszer kitiltása csak a jéghegy csúcsa. A leírásaik szerint a szervezők stopperrel mérték, mennyi ideig tusolnak és pisilnek, elkobozták az ételeiket és gyógyszereiket, és mindössze 2-3 percük volt arra, hogy egyenek. Egy Eduline-nak nyilatkozó hallgató azt mondta, a gólyatábor inkább hasonlított egy kiképzőtáborra, mintsem gólyatáborra, és a felsőbb évesek megalázó viselkedése miatt sokan idő előtt hazamentek.
A BME a botrány nyomán munkacsoportot hozott létre, amely felülvizsgálja a gólyatáborok szabályozását. Emellett úgy határoztak, hogy 2025-től új modell szerint, központilag szervezik majd a rendezvényt.
Közleményükben azt írták, a táborok programjait úgy alakítják ki, hogy mindenki egyenlő eséllyel vehessen részt azokban, figyelembe véve az egyéni különbségeket, legyenek azok kulturális, szociális vagy egészségügyi természetűek.
A rendezvényeken jelen lesz az egyetem támogató, segítő szolgálata is pszichológusokkal, mentálhigiénés és beilleszkedést támogató tanácsadást is nyújtva, hogy a hallgatók a nap minden szakában fordulhassanak hozzá kérdéseikkel, problémáikkal
– fogalmazott az BME Kommunikációs Igazgatósága, hozzátéve, hogy a jövőben továbbfejlesztik a hallgatókat támogató szolgáltatásaikat is.
Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok biztosa a történtek miatt hivatalból vizsgálatot indított, és teljes körű tájékoztatást kért az egyetem rektorától. Az Index telefonon érte el a szakértőt, aki lapunknak elmondta, hogy 2014 óta nem találkozott ilyen súlyos üggyel.
Mint ismert, pontosan tíz évvel ezelőtt az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) fonyódligeti gólyatáborában megerőszakoltak egy lányt. Az elkövetőt – aki fotósként volt jelen a táborban – végül 9 év börtönre ítélték. Ebben az ügyben szintén Aáry-Tamás Lajos folytatott vizsgálatot, amelynek keretein belül országszerte vizsgálta a gólyatáborokat és azok lebonyolítását. A feltárt információkból kiderült, hogy a hazai gólyatáborok nagy részében alapvető emberi jogok sérültek. Többek között
Aáry-Tamás Lajos ezért jogalkotási javaslattal fordult az oktatásért is felelős emberi erőforrások miniszteréhez, hogy kezdeményezze az Országgyűlésnél a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosítását annak érdekében, hogy a jogszabály tartalmazzon az emberi méltóság feltétlen tiszteletben tartásának követelményére vonatkozó rendelkezést.
A szakember egy nemzetközi munkacsoport segítségével térképezte fel a hasonló eseteket, majd a gólyatábort szervező felsőoktatási intézmények rektoraitól azt kérte, teremtsenek fórumot a párbeszédre a gólyatáborokról, a gólyák emberi méltóságának tiszteletben tartásáról, a nemi egyenlőség megjelenítéséről, a nők elleni, valamint az egyetemi és főiskolai erőszak visszaszorításáról.
Az ELTE táborában történt szexuális erőszak 2014 egyik legkiemeltebb közpolitikai ügyévé vált, amelynek hatására módosították a felsőoktatási törvényt, átalakultak a gólyatáborok, lecserélték a szervezői gárdákat, és néhány intézmény megszüntette a gólyatáborát, mondván, a közösségépítés az egyetem falain belül is megvalósítható. A mostani ügy azért is nyugtalanító, mert – ahogy a biztos fogalmazott – olyan, mintha a BME „átaludta volna 2014-et”.
A 2014-es vizsgálatunknak köszönhetően azt hittük, mindenki megértette, mekkora kárt okoz az egyetemeknek, ha méltóságsértő módon szervezik a gólyatáborokat. És most úgy tűnik, a BME ebből semmit sem tanult
– magyarázta Aáry-Tamás Lajos, hozzátéve: „Nem értették meg, hogy ha kiszolgáltatottá teszik a hallgatókat, akkor akár meg is erőszakolhatják őket.”
Arra a kérdésre, nem félő-e, hogy a BME-s eset nem egyedi, úgy válaszolt: „Elképzelhető, de az biztos, hogy a helyzet nem olyan, mint 2014 előtt.” Továbbá felhívta a figyelmet arra, hogy akik segíteni szeretnék az eset feltárását és megértését (akár a nevük elhallgatása mellett), azok az oktbiztos.hu honlapon megtalálható elérhetőségek bármelyikét igénybe vehetik.
Ha önt vagy ismerősét erőszak éri a kapcsolatában, vagy ha valakiről úgy véli, emberkereskedelem áldozata lett, akkor hívja az Országos Kríziskezelő és információs Telefonszolgálatot a belföldről ingyenes 06-80-20-55-20 számon, vagy a nap 24 órájában ingyenesen hívható Áldozatsegítő Vonalat a 06-80-225-225-ös számon. Személyesen az Önhöz legközelebbi Áldozatsegítő Központban kérhet segítséget, az Áldozatsegítő Központok címlistája itt található: http://vansegitseg.im.gov.hu
A NANE Egyesület bántalmazott nőknek és gyermekeknek szóló segélyvonala szerda kivételével minden hétköznap 18 és 22 óra között ingyenesen hívható a 06-80-505-101-es telefonszámon
(Borítókép: Budapesti Műszaki Egyetem 2022. március 9-én. Fotó: Nagy Tamás / index)