A szakemberek többek között az elhízás, a dohányzás, a mesterséges fény, a mikroműanyagok, az ultrafeldolgozott élelmiszerek és az antibiotikumok lehetséges hatásait vizsgálják.
Az elmúlt tíz évben a 25–49 évesek körében a vastagbélrák aránya 24 különböző országban nőtt, köztük az Egyesült Királyságban, az Egyesült Államokban, Franciaországban, Ausztráliában, Kanadában, Norvégiában és Argentínában.
Az Amerikai Rákellenes Társaság (ACS) és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Nemzetközi Rákkutatási Ügynökségének kutatói 50 ország adatait vizsgálták a tendencia megértése érdekében. Ezen országok közül 14-ben az emelkedő tendencia csak a fiatalabb felnőtteknél volt megfigyelhető, az idősebb felnőttek aránya stabil maradt – szúrta ki a tanulmányban az Economx.
Az eredmények a legújabbak azon tanulmányok sorában, amelyek a különböző rákos megbetegedések hasonló mértékű növekedéséről számolnak be a fiatalok körében.
Az emlőráknál is nyilvánvaló a tendencia. Az ACS új jelentése megállapította, hogy miközben a nőknél a mellrák okozta halálozás az elmúlt évtizedben mintegy 10 százalékkal csökkent, a megbetegedések száma összességében évente 1 százalékkal emelkedik – az 50 év alatti nőknél pedig évente 1,4 százalékkal.
A rákszakértők szerint az olyan betegségekkel, mint a hasnyálmirigyrák, amelynél a legtöbb embert a 70-es évei elején diagnosztizálják, a betegek néha évtizedekkel fiatalabbak, mint amire általában számítanánk.
Nem ritka, hogy 40 év alattiakat látok hasnyálmirigyrákkal. Szinte minden héten előfordul, ami ijesztő. Ezek az emberek az életük virágkorában vannak, akik családot alapítanak, és akiknek mindenük megvan, amiért élniük kell. A társadalomra gyakorolt hatásai mélyrehatóak
– számolt be Eileen O’Reilly, a New York-i Memorial Sloan Kettering Rákközpont gyomor-bélrendszeri onkológusa a BBC-nek.
Mint mondta, egyre több betegnél nincs nyilvánvaló genetikai hajlam. O’Reilly azt mondja, az általa látott, fiatalon kezdődő esetek többségében nincs nyilvánvaló genetikai magyarázat, és amikor laboratóriumban vizsgálják, a 20-as, 30-as vagy 40-es éveikben járó betegek által hordozott daganatok agresszívebbnek tűnnek egy tipikus, 70-es éveikben járó hasnyálmirigyrákos beteghez képest.
Egy nemrégiben készült tanulmány szerint a 18 és 40 éves kor közötti túlsúly felhalmozódása akár 18 különböző rákos megbetegedés nagyobb kockázatával jár együtt.
Egy másik tanulmány szerint az Egyesült Államokban a fiatalok körében egyre gyakoribbá váló 17 rákos megbetegedés közül 10 az elhízással összefüggő rosszindulatú daganatos betegség, például a vese-, petefészek-, máj-, hasnyálmirigy- és epehólyagrák, valamint a myeloma.
„Tudjuk, hogy a túl sok cukor és feldolgozott élelmiszer fogyasztása, a tartósan magas vércukorszint és az inzulinrezisztencia nemcsak a cukorbetegség, hanem a rák kockázatát is növeli” – fejtette ki Shuji Ogino, a Harvard Egyetem patológia- és epidemiológiaprofesszora, aki a korai stádiumú rákos megbetegedések számának növekedését vizsgálja.
De az elhízás önmagában nem jelent magyarázatot mindenre. O’Reilly azt mondja, hogy az általa látott fiatalabb hasnyálmirigyrákos betegek közül sokan fittek és látszólag egészségesek, és nincs egyértelmű magyarázat arra, hogy miért betegedtek meg. „Gyakran egészségesnek, életerősnek és fizikailag rendkívül fittnek tűnnek.”
Míg az epidemiológusok régóta a dohányzás és a rák közötti kapcsolatra összpontosítanak, a dohányzás elterjedtsége az elmúlt évtizedekben jelentősen csökkent, és a WHO megállapította, hogy világszerte ma már csak minden ötödik felnőtt fogyaszt dohányterméket, míg 2000-ben még minden harmadik felnőtt tette ezt.
Egy erősen figyelmen kívül hagyott összefüggés az alvási szokásokban világszerte bekövetkezett jelentős változás, amely tükrözheti néhány különböző rákkeltő anyag megjelenését, olyanokét, amelyek korábban kevesebb figyelmet kaptak
– véli Ogino. Egy tanulmány szerint a gyermekek és serdülők átlagos alvásideje 1905 és 2008 között éjszakánként 60 perccel csökkent, miközben az éjszakai műszakos munka az elmúlt évtizedekben egyre inkább elterjedt Ausztráliában, Kínában, Japánban, Európában, Észak- és Dél-Amerikában.
Egy 2021-es tanulmány több mint 10 ezer, 50 év feletti ember adatait tartalmazza, összefüggést talált a rossz alvásminőség és a rák nagyobb kockázata között. Egyes tudósok még azzal is érvelnek, hogy a mesterséges fénynek való szinte állandó kitettségünk – akár az utcai lámpák, akár a mobiltelefonok és a táblagépek révén – új rákkeltő anyagot jelent, mivel a szervezet biológiai órájában zavarokat okoz, ami összefüggésbe hozható a mell-, vastagbél-, petefészek- és prosztatarákkal.
2023 júniusában Frank Frizelle, az új-zélandi Christchurch kórház kolorektális sebésze felhívást intézett a világ vastagbélrák-specialistáihoz, amelyben felszólított, hogy jobban vizsgálják meg a nagy mennyiségű mikroműanyag lenyelése és a korai bélrák kialakulása közötti lehetséges kapcsolatot.
Provokatív címet viselő, „Lehetnek-e a mikroműanyagok a korai vastagbélrák kiváltó okai?” című tanulmánya szerint a vastagbélrák mint egyre problémásabb betegség megjelenése az 50 év alattiak körében megegyezik azzal az időszakkal, amikor a mikroműanyagok exponenciálisan nagyobb mértékben vannak jelen a környezetben.
Felvetése szerint ezeknek az apró műanyagrészecskéknek a jelenléte megzavarhatja a vastagbél nyálkarétegét, amely a bélnyálkahártyát védi a különböző kórokozóktól és az ételeinkből származó toxinoktól.
Más kutatók is felvetették, hogy az ultrafeldolgozott élelmiszerekben található bizonyos összetevők szerepet játszhatnak a vastagbélben a gyulladás és a DNS-károsodás kialakulásában, az élelmiszer-színezékektől az emulgeálószerekig, bár a mikroműanyagokhoz hasonlóan a bizonyítékok még mindig viszonylag korlátozottak.
Mivel a vastagbél kapcsolatban áll a gyomorral és a tágabb gyomor-bélrendszerrel, valamint az immunrendszerrel, a bélrendszerben bekövetkező jelentős változások nemcsak a vastagbélrákkal, hanem számos szolid daganattal, köztük a mellrákkal és a vérrákkal is összefüggésbe hozhatók.
A kutatók azt vizsgálják, hogy az antibiotikum-használat nem lehet-e tényező. Az antibiotikum-használat világszerte nőtt az elmúlt évtizedekben.
(Borítókép: izusek / Getty Images)