Orbán Viktor péntek reggel interjút adott a Kossuth rádió műsorában. A kormányfő számos témára kitért a strasbourgi csörtétől kezdve egészen addig, hogy mikorra várja a magyar gazdaság berobbanását.
Cikkünk frissült!
A kormányfő a héten először kedden tartott sajtótájékoztatót Strasbourgban a soros elnökség programjáról, amelyet követően szerdán az Európai Parlamentben csörtézett ellenfeleivel.
Ezzel a témával indult a péntek reggeli interjú is. A műsorvezető először arról kérdezte Orbán Viktort, hogy miként értékeli a parlamenti vitában történteket, és azt, hogy a magyar kormány programját, intézkedéseit támadták a kritikusok. A kormányfő azt mondta:
Valóban egy érdekes helyzetben, a kellős közepén találtam magam.
Elmondása szerint egy mély, átgondolt programot mutatott be, amely „kiváló szakmai munka” lett Bóka János európai ügyekért felelős minisztert vezetésével. De, mint megjegyezte, Európa bajaival nemcsak ők foglalkoznak, hanem az úgynevezett Draghi-jelentés is.
Mint mondta, ezáltal lehetett volna ott egy fontos vitát tartani az európai ügyekről, de ehhez képest „láthatóan akik összejöttek, azok ilyen vérgőzös állapotban voltak”, és nem vitát folytatni akartak, hanem egy „politikai pofozkodást képzeltek el”.
És nekünk rontottak. Amikor tízen jönnek az emberre, az rock and roll, szóval rock and roll volt
– mondta Orbán Viktor. Hozzátette: annyira erősen estek neki a parlamentben, hogy attól tartott: ha nem válaszol elég határozottan, „továbbra is itt úriembereskedünk”, akkor „baleknak néznek bennünket”.
Amilyen az adjonisten, olyan a fogadjisten. Mindenki megkapta, amit kellett. Néhány lángos, tasli, az ott le is esett
– tette hozzá nem sokkal később a saját reakciójáról beszélve, megjegyezve azt is, hogy minden tudását beleadta abba, hogy választ adjon a kritikákra. Majd azt mondta, hogy a vita színvonala „a béka feneke alatt volt”, és őt is sokkolta az, ami történt – vagyis hogy szerinte „tényeket mellőzve, gyűlölködve” támadták őt.
Ezzel kapcsolatban aztán megjegyezte, hogy szerinte az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen, valamint Manfred Weber, az Európai Néppárt vezetője ezzel a vitával gyakorlatilag nyíltan bejelentették, hogy meg akarják buktatni a magyar kormányt.
És azt is megnevezték ők ketten, hogy kikből álljon a magyar kormány. Az európai szocialisták Dobrev Kláráékat akarják delegálni [...] a Néppárt meg a Tisza Pártot Magyar Péterrel. És világossá tették, hogy ez a koalíció, aminek a szerződése, a házassága ott meg is történt a szemünk előtt
– mondta Orbán Viktor, majd megjegyezte, hogy szerinte mindkét fél támogatja azokat a lépéseket, „amiket Brüsszel követel”: az ukrajnai háborúba való beavatkozást, a migránsok beengedését, a családvédelmi törvények eltörlését, és „a gazdasági-kereskedelmi hidegháborúba” való beszállást.
„Be akar delegálni Brüsszel a leendő magyar kormányba egy szocialistát, meg egy néppártit, akik majd támogatni fogják a legfontosabb brüsszeli célkitűzéseket, amelyek éppen a konfliktusokat okozzák Magyarország és Brüsszel között. Vége a szuverenista magyar politikának, brüsszelita kormányunk lesz, úgy fogunk kinézni, mint ahogy ezek az urak és hölgyek kinéznek, akiket láthattunk ott a parlamentben. Ez az értelme annak, ami történt” – fogalmazott.
Mint mondta, szerinte a fentiekből az látható, hogy Brüsszelből továbbra is „zsoldosokat” akarnak Magyarországra küldeni, és kormányváltást akarnak.
De ehhez a magyaroknak is lesz egy-két szava, és mi ezt nem fogjuk tétlenül nézni
– tette hozzá, majd megjegyezte, hogy ezzel a brüsszeli tervvel szemben ellenállást jelentett be Strasbourgban. Hozzáfűzte még azt is, hogy amikor oroszbarátsággal vádolják meg őt a nemzetközi vitákon, akkor azzal vág vissza, hogy valójában a brüsszeliek is üzletelnek az oroszokkal, csak próbálják eltitkolni.
Ezután a kormányfő arra is kitért, hogy Brüsszellel azért szakmai jellegű viták is vannak. Ezzel kapcsolatban példaként hozta fel, hogy a kormány azt javasolja, hogy a schengeni zónát terjesszék ki minden olyan országra, amely érintett a migráció kérdésében.
„Akik tagjai ennek a schengeni zónának [...] ezek az országok a legmagasabb szinten találkozzanak, először informálisan, aztán intézményesítsük, és ott döntsük el” a migrációt érintő kérdéseket – vázolta elképzelését Orbán Viktor.
Szerinte az lenne a helyes, ha ilyen formában dönthetnének a határvédelemről és a migrációról „és hagyjuk ki ebből a bizottságot [vagyis az Európai Bizottságot – a szerk.] meg az egész bonyolult struktúrát, és az érintett miniszterelnökök döntsék el” ezeket a kérdéseket, mert a mostani rendszer szerinte nem működik. Mint mondta, ez alá a testület alá rendelné be az uniós határvédelmi szervet, a Frontexet is, „és majd mi elirányítjuk, hogy az ne egy turisztikai ügynökség legyen, ami befelé szállítja a migránsokat”.
Orbán Viktor megjegyezte azt is, hogy Európában az emberek elvesztették a biztonságérzetüket, és a nyugat-európai emberek sem nézik jó szemmel azt, hogy miközben dolgoznak, aközben a „nem dolgozó migránsokat” ingyen eltartja az állam.
Hát ezt nem tűrik sokáig. Ezért van, hogy egy fordulat következett be
– mondta, majd Németországra, Franciaországra és Hollandiára utalt ezzel kapcsolatban.
Egész Európa fordul, kell még egy kis idő, és be fognak állni egy migrációellenes vonalba
– foglalta össze véleményét.
Orbán Viktor arról is beszélt, hogy a gazdasági semlegesség szerinte 3-6 százalékos növekedést fog eredményezni. Hozzátette: Ezt még az idei év utolsó negyedévében nem fogjuk látni, de a 2025-ös első negyedévben már igen.
Beszélt arról is, hogy a lakhatás fontos téma lesz a jövőben, kész koncepciók vannak ezeken a területeken, „ezek jól állnak”. Ezen kívül jól haladnak a tárgyalások
Úgy látom, hogy meg tudunk állapodni a minimálbérről, és meg tudunk állapodni a béremelésekről is [...] célunk, hogy egymillió forintos átlagkereset legyen Magyarországon
– fogalmazott Orbán Viktor (bár az egymillió forintos átlagkeresetről továbbra sem mondta el, hogy mikorra várható).
A miniszterelnök beszélt arról is, hogy a közeli jövőben indulni fog egy Demján Sándor nevével fémjelzett kisvállalkozói program, bár ez még kidolgozás alatt áll.
Ezek meg fogják lendíteni a magyar gazdaságot 2025 első negyedévében [...] aztán a brüsszeliek egyék meg, amit főztek!
– összegezte a kormányfő.
Az inflációról, fogyasztásról beszélve Orbán Viktor azt mondta, hogy szerinte szeptemberben beállt egy fordulat, de a fogyasztásról szóló vitát nem tartja „egy egészséges vitának”, mert majd az emberek eldöntik, hogy mire és mikor költik a pénzüket. De megjegyezte, hogy szeptemberben már „egész biztatóan” nézett ki a fogyasztás, amit a reálbér-növekedésnek tud be.
Hozzátette: szerinte ennél nagyobb gondot okoz, hogy lelassult az európai járműipar, és ez Magyarországra is jelentősen kihat. Ráadásul az autóiparban közben zajlik az elektromobilitásra való átállás, és erre Magyarország már felkészült a most érkező beruházásokkal, amelyek a termelést „a jövőben is Magyarországon fogják tartani” (ezzel többek közt az akkugyárakra utalhatott a kormányfő).
Orbán Viktor ezután leszögezte, hogy ha ez nem így volna, akkor a nagy autógyárak elhagyhatnák az országot, és „3-400 ezer ember” veszíthetné el a munkáját.
Ma már biztosra tudom mondani, hogy minden nagy autógyár itt marad [...] ez óriási dolog, ezt még az emberek nem látják, de nyilvánvaló lesz, hogy 2-3 lépéssel a világ előtt jártunk, amikor az autógyártást átállítottuk
– fogalmazott ezzel kapcsolatban Orbán Viktor.
Majd hozzátette: arra számít, hogy a visszaesés után a gépjárműgyártás újabb lendületet fog kapni,
és ennek időpontját a 2025-ös év második felére teszi, amikor egyébként – a nemzetközi fellendüléssel egy időben – új autógyárak is „belépnek” Magyarországra.
Mint mondta, ezért is meri vállalni azt, hogy 2025-ben meglesz a korábban említett, 3-6 százalékos gazdasági növekedés. Majd – arra a kérdésre, hogy hosszú távon milyenek szerinte a magyar gazdaság kilátásai – Orbán Viktor egyetlen szóval válaszolt.
Fényesek
– mondta a kormányfő, amivel véget is ért az interjú.
(Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök interjút ad a Jó reggelt Magyarország! című műsorban a Kossuth rádió óbudai stúdiójában 2024. október 11-én. Fotó: Benko Vivien Cher / MTI)