Sulyok Tamás köztársasági elnök a HírTv október 23-ai beszélgetős műsorában többek között az '56-os forradalom 68. évfordulója és a nemzeti szuverenitás témájáról mondta el gondolatait. Kitért továbbá a kegyelmezés kivételes jogkörére, valamint elárulta azt is, miért kell távol tartania magát a pártpolitikai versenytől.
Sulyok Tamás köztársasági elnök volt a HírTv szerda esti Napi aktuális című műsorának vendége, amelyben leszögezte Orbán Balázs a sok vitát kiváltó 1956-ot érintő kijelentésről, hogy neki hivatalánál fogva nem feladata pártpolitikai szereplők nyilatkozatait kommentálnia. Azt ígérte: ezután sem fog véleményt mondani a miniszterelnök politikai igazgatójának szavairól, de ő úgy tudja, hogy Orbán Balázs már bocsánatot kért gondolataiért.
Egyébiránt Sulyok Tamás hangsúlyozta: az, hogy mi, magyarok a népszuverenitást tartjuk a legfontosabb értékünknek, az, hogy mi magunk dönthessünk a sorsunk felett, ez 1956 máig ható legfontosabb üzenete.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc egyik legnagyobb sikere, hogy ma szabadon lehet beszélni – jelentette ki a köztársasági elnök a műsorban.
A köztársasági elnök arról is beszélt, hogy jogászként úgy véli: a Szuverenitásvédelmi Hivatal egy alkotmányosan működő szerv, hiszen az Alkotmánybíróság nem állapította meg, hogy alkotmányellenes lenne a hivatal felállításáról rendelkező szuverenitásvédelmi törvény.
Az interjúban érintették a kegyelemadás kérdéskörét is.
Az államfő márciusi hivatalba lépése óta senkinek nem adott kegyelmet, mert szerinte a kegyelmezés kivételes jogkör, ami nem hozható összefüggésbe a bűnösséggel. A kegyelmet gyakorló államfő nem vizsgálhatja, hogy a kérvényező ártatlan vagy bűnös-e, de lehetnek olyan helyzetek, amikor a jogerős bírósági ítélet végrehajtása súlyosan méltatlan helyzetet teremt. Ilyenkor adhat kegyelmet az államfő.
A kegyelmi botrány után az Országgyűlés átírta a szabályokat, és ma már nem kell ellenjegyeznie az igazságügyi miniszternek az államfői kegyelmet. Ez azt jelenti Sulyok szerint, hogy a politikai felelősséget neki kell viselnie, és ez egy olyan új helyzetet teremtett, amit alkotmányjogászként szívesen tanulmányoz.
A köztársasági elnök annak a véleményének is hangot adott, hogy
demokráciadeficit van az Európai Unióban, nincs európai politikai nemzet, hanem 27 tagállam és politikai nemzet van.
Szerinte a tagállamoknak van szuverenitása, amit fogalmilag lehetetlenség átruházni az unióra, de függetlenül lehetnek közös hatáskörök. A jogállamiságot kizárólag jogi fogalomként tudja értelmezni, valamint azt látja, hogy a jogállamisági kritikákat politikai célokra használják, amivel ő jogászként nem tud mit kezdeni.
Amikor édesapjáról kérdezték, azt válaszolta, hogy ő a saját tetteiért felelős, máséért nem. Szerinte csupán pártpolitikai haszonszerzés érdekében támadják, de egy államfő nem szólalhat meg ilyen kérdésekben, mert távol kell tartania magát a pártpolitikai versenytől.