Az Index javára döntött a Kúria a lapunk és Mártha Imre, a Budapest Közművek Zrt. vezérigazgatója közötti sajtó-helyreigazítási perben. Az október eleji ítélet szerint szerkesztőségünk nem lépte túl a szabad véleménynyilvánításhoz való jog kereteit akkor, amikor 2023 őszén arról írt, hogy a közművezér és családja egy újabb luxusingatlant vásárolt az Egyesült Államokban.
Az Indexen még 2023. november 9-én jelent meg a „Floridai luxuslakást vett a fővárosi közművezér” című cikkünk, amelyben arról írtunk, hogy Mártha Imre, a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában álló egységes budapesti közműtársaság, a BKM Budapesti Közművek Nonprofit Zrt. vezérigazgatója és családja tovább terjeszkedik Amerikában. Az akkori információk szerint ugyanis a főváros egyik legfontosabb cégét irányító vezérigazgató egy újabb luxusingatlant vásárolt Floridában, az Egyesült Államokban.
Mártha Imre 2023. november 14-én jogi képviselője útján helyreigazítási kérelemmel fordult lapunkhoz. Tekintettel arra, hogy kérését nem tudta érvényesíteni az Index hasábjain, keresetet nyújtott be, amely 2023. november 22-én érkezett meg a bírósághoz. Lapunkat olyan tartalmú közlésre kívánta kötelezni, amelyben tényként kérte kiemelni, hogy ő nem politikus, soha nem foglalkozott, és most sem foglalkozik hivatásszerűen politikával, illetve a megnevezett időszakban nem vásárolt ingatlant sem Floridában, sem Amerika más részén.
Az Index ellenkérelmében a kereset teljes elutasítását kérte, álláspontunk szerint ugyanis a sérelmezett mondatok véleménynyilvánításnak minősülnek, következtetéseinket pedig valós ténybeli alapból vontuk le.
Mártha Imre emellett közéleti szereplő, így fokozott tűrési kötelezettsége van az őt érintő közlések tekintetében. A politikusi minősítés nemcsak azt jelenti, hogy valaki politikai párt tagja-e, hanem azt is, hogy személye köthető-e a politikához vagy sem. A közművezér olyan pozícióban tevékenykedik, amely csak erős politikai támogatással szerezhető meg, pozíciójában gyakran olyan nyilatkozatokat tesz, amely politikusi, szakpolitikusi közlésnek tekinthető – a Budapesti Közművek Zrt. vezérigazgatója tehát egy politikához köthető személy.
A cikkünk lényege, hogy a közművezér családja gazdagodik, amelyhez képest lényegtelen, hogy ténylegesen ő vagy családtagjai közül valakinek a tulajdonába került-e az említett amerikai ingatlan. Mint kiderült, Mártha Imre édesanyja nevében intézte a vásárlást, így családja gazdagodott.
Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a Budapesti Közművek Nonprofit Zrt. vezérigazgatójának – tekintettel arra, hogy a cég közpénzekkel gazdálkodik – vagyonosodása jelentős közérdeklődésre tarthat számot, közügynek minősül, így fokozottan tűrni köteles a személyével kapcsolatos véleményeket. A Fővárosi Törvényszék szerint a politikusként történő megjelölés véleménynek tekintendő, jelen esetben a hangsúly Mártha Imre közpénzeket érintő tevékenységére vonatkozik.
Az ingatlanvásárlással kapcsolatban az elsőfokú bíróság megállapította, hogy bár az ingatlant a közművezér édesanyjának a nevére íratták, azonban az adásvételt közjegyzői meghatalmazással Mártha Imre bonyolította le, így véleményként megállapítható, hogy az ingatlan megvásárlására a vezérigazgató vagyonából kerülhetett sor. A következtetéslevonás helyessége vagy helytelensége azonban nem lehet sajtó-helyreigazítás alapja.
Ennek megfelelően a bíróság a keresetet elutasította.
Másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla egyetértett a politikusi megjelölés lényegtelenségével, azonban cikkünket úgy értelmezte, hogy nem a családjához, hanem kifejezetten a cégvezér személyéhez kötjük az ingatlanvásárlást, így az elsőfokú ítéletet részben megváltoztatta, sajtó-helyreigazítást rendelt el.
A jogerős ítélet ellen az Index felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő.
Hangsúlyoztuk, hogy az elsőfokú bíróság előtt Mártha Imre nem vitatta az amerikai ingatlan nyugdíjas édesanyja részéről történő megvásárlását, sem azt az állítást, hogy személyesen közreműködött a vásárlásnál, amelyből levonható az a következtetés, hogy valójában ő vásárolt, attól függetlenül, hogy kinek a nevére került az ingatlan.
A politikusként történő megnevezés helyben hagyása jogerőre emelkedett, így a Kúriának végül már csak abban a kérdésben kellett ítéletet mondania, hogy az amerikai tulajdonszerzésről szóló állításunk helyreigazításra alapot adó tényállításnak minősül-e, vagy olyan véleménynek, amely esetében helyreigazításnak nincs helye.
A Kúria szerint kiemelkedő jelentőségű gazdasági társaság, így a fővárosi közműholding első számú vezetőjének, illetve családjának gazdagodása közérdeklődésre tarthat számot, ezáltal közügynek is tekinthető. Maga az ingatlanvásárlás ténye nem volt vitatott, csupán az, hogy az ingatlant nem a vezérigazgató vásárolta meg, azonban a cikk tartalmát nem lehet erre az egyetlen momentumra leszűkíteni.
Összességében ezért a Kúria azt állapította meg, hogy valamennyi körülmény figyelembevétele, valamint a cikk egészének és összefüggéseinek feltárása mellett az Index nem lépte túl a szabad véleménynyilvánításhoz való jognak a közügyekben az átlagosnál tágabb kereteit. A Kúria szerint a másodfokú bíróság azzal, hogy a cikk egészétől elkülönítetten vizsgálta azt a körülményt, hogy az adott adásvételi szerződésben nem Mártha Imre volt vevőként megjelölve, az ítélkezési gyakorlattal ellentétes és jogszabályt is sértő döntést hozott
– olvasható a Kúria október 2-i ítéletében.
Ennek megfelelően a jogerős ítéletet a felülvizsgálattal támadott részében hatályon kívül helyezték, és az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyták. A döntés elvi tartalma szerint annak megítélésénél, hogy egy-egy kitétel sajtó-helyreigazítási perben úgy értékelendő, hogy az közéleti vita részét képezi, az eset összes körülményét szükséges vizsgálni. Alapvetően nem az érintett személy státusza határozza meg a leírtak közéleti jellegét, és ezáltal a szabad véleménynyilvánításhoz való jog tágabb kereteit. A Kúria kötelezte a pervesztes Mártha Imrét a költségek megfizetésére, az ítélet ellen felülvizsgálatnak helye nincs.