A magyar kutatóhálózat hatékonyabb működése érdekében nyújtott be törvényjavaslatot a kormány, amely átalakítaná a kutatási hálózatot. A törvényt széleskörű egyeztetés előzte meg, a magyar kutatók nagy rész támogatja a változásokat, a HUN-REN elnöke, Gulyás Balázs ezzel kapcsolatban adott egy rövidebb interjút az Origónak.

A beszélgetésben szóba került, hogy

• a benyújtott „HUN-REN törvény” célja, hogy segítsenek megoldani a magyarok előtt álló kihívásokat – akár technológiai, fenntarthatósági, egészségügyi kérdéseket –, és legyen „nemzetközi presztízse”;
• „egyrészt alakítsunk ki egy hatékonyabb működési környezetet, másrészt emeljük meg – teljesítményhez kötött módon – a kutatóhálózat finanszírozását, harmadrészt pedig dolgozhassunk a saját épületeinkben, azaz az állam vásárolja meg az Akadémiától a kutatóintézeti ingatlanokat és adja át részünkre” – mondta Gulyás;
• a jelenleg 19 önálló jogi személyként működő kutató-hálózatot központosítanák a HUN-REN alá, mert most mintha „19 különálló galaxisból álló univerzumunk lenne”, nincs együttműködés;
• a törvénytervezet önálló jogi személyként azonosítaná a kutatóhálózatot, hosszú távú finanszírozási szerződéssel a kormánnyal és a mostani támogatás megduplázásával 2027-ig – jövőre 18 milliárddal, 50 százalékkal kapna többet a hálózat;
• a példát a világ számos pontjáról lesték el, amelyek közös tulajdonsága, hogy „egy egységes jogi szervezet és egységes jogi személyként működő hálózat tud hatékonyan működni. Miért ne lehetne így Magyarországon is?”;
• „az elmúlt 10 hónapot arra szántuk, hogy a kutatói közösséggel és annak vezetőivel részletesen átbeszéljük a megújulási folyamatot. Nem csak a vezetőket, valamennyi kutatót bevontunk ebbe a folyamatba, megkérdeztük őket” – mondta Gulyás.

A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat elnöke, Gulyás Balázs és Jakab Roland, a szervezet vezérigazgatója az Indexnek adott interjúban is beszéltek a törvénytervezet kidolgozásáról és a változások hatásairól.