Az Akadémiai Dolgozók Fórumának (ADF) tájékoztatása szerint a Magyar Tudományos Akadémia 198. rendkívüli közgyűlése támogatta az akadémiai ingatlan vagyon eladását. A tagok azonban egy másik határozatot is elfogadtak, melyet az ADF úgy értelmez, hogy a vagyon átadására csak akkor kerülhet sor, ha a kutatóhálózatra vonatkozó törvényjavaslat elfogadását 2026. január 1-ig elhalasztják, és arról társadalmi vitát folytatnak le.
A Magyar Tudományos Akadémia (MTI) december 11-re összehívott közgyűlése, bár kis többséggel, de úgy szavazott, hogy át kívánja adni a kutatóhálózat vagyonát a magyar államnak – számolt be sajtóközleményben az Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF).
A rendkívüli közgyűlés tagjai azonban egy másik határozatot is elfogadtak, melyet a szervezet úgy értelmez, hogy a vagyon átadására csak akkor kerülhet sor, ha a kutatóhálózatra vonatkozó törvényjavaslat elfogadását 2026. január 1-ig elhalasztják, és arról társadalmi vitát folytatnak le. Ha ez nem valósul meg, az MTA elnöke nem írhatja alá a konkrét adásvételi szerződéseket – húzták alá.
A közgyűlés 182 igen szavazattal, 141 ellenében fogadta el az MTA Elnökségének előterjesztését arról, hogy
a Magyar Tudományos Akadémia eladja a kutatóhálózat által használt vagyonelemeit a magyar államnak, összesen 80 milliárd forintért
(74,5 milliárd forint vételár és 5,5 milliárd forint költségvetési támogatás formájában). Az MTI azt írja, a cél az, hogy a szóban forgó ingatlanok maradéktalanul az azokat jelenleg is használó kutatóhálózat tulajdonába kerüljenek.
A közgyűlési szavazás jegyzőkönyve egyelőre nem ismert, az ADF-nek viszont megalapozott aggodalmai vannak azt illetően, hogy a szavazást eljárásjogi hiba kísérte. Emellett álláspontjuk szerint a társadalmi egyeztetés elmaradása önmagában is kihat az uniós források megszerzésére, ezért azt szerintük mindenképp le kell folytatni.
A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló (KEKVA-) törvény módosításánál volt társadalmi egyeztetés, a kutatóhálózatra vonatkozó törvény esetében viszont nem. Csak a főigazgatóknak küldték meg a javaslatot, ők viszont nem voltak jogosultak arra, hogy véleményt nyilvánítsanak a HUN-REN átalakításának kérdésében
– fogalmazott az Indexnek Lőrincz Viktor, az ADF alelnöke.
Mint arról korábban beszámoltunk, az ADF utcai kiállást szervezett a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) december 11-i rendkívüli közgyűlésére. A szervezet tagjai nyílt levelet adtak át az MTA közgyűlésére érkező kutatóknak, amiben arra kérték őket, hogy szavazzanak nemmel a kutatóhálózati vagyon eladására.
Azt gondoljuk, hogy a kutatóhálózat által használt MTA-s vagyon az új HUN-REN-nél nem lenne jó kézben. Hét, kormány által kinevezett ember rendelkezne minden felett, a kutatóknak pedig nem lenne beleszólása abba, hogyan működik hivatalosan a kutatóhálózat. De a vagyon sorsára sem lenne ráhatása
– fogalmazott lapunknak Gárdos Judit, az ADF alapító tagja.
(Borítókép: Az Akadémiai Dolgozók Fóruma 2024. december 11-én. Fotó: Tövissi Bence / Index)