Valamivel több mint egy hónapja startolt el az Egységes Diákfront (EDF), a Fridays For Future (FFF) és az Adom Diákmozgalom blanketta névre keresztelt kezdeményezése, de az ötlet ennél jóval régebbre nyúlik vissza.

A három diákszervezet tavaly ősszel – több tüntetés megszervezése után – jutott arra az elhatározásra, hogy ugyan a figyelemfelhívó akciók fontosak, a valódi változáshoz még valamire szükség van.

„Ekkor jött az ötlet, hogy mi lenne, ha szakértők bevonásával elkészítenénk egy Budapestre szabott ifjúsági programot. Bár van egy elképzelésünk arról, miként lehetne a főváros élhetőbb, szerettük volna a programírásba a diákokat is bevonni, ezért kiegészítésképpen egy felmérést is indítottunk” – mondta az Indexnek Schermann Fruzsina, az Adom Diákmozgalom elnöke, utalva a blanketta.hu weboldalra, ahol egészen március 25-ig bezárólag még elérhető az a kérdőív, amelyben a fiatalok elmondhatják, mennyire elégedettek Budapest kulturális programjaival, közösségi tereivel, városzöldítéssel kapcsolatos terveivel.

Annak ellenére, hogy a kitöltés még nem zárult le, az ifjúsági szervezet vezetőjét arra kértük, vázolja fel, az eddigiek alapján milyen kép kezd kirajzolódni. Válaszában kifejtette: az eredmények azt jelzik, hogy

• a kultúra fontos szerepet játszik a fiatalok életében, de sokan nem tudják, mit lenne érdemes megnézni a színházban és a moziban, komoly igény lenne a programajánlókra. Sokan vannak olyanok is, akiket az árak tartanak vissza: ezen persze a diákmatrica segít valamelyest, de további engedményekre lenne szükség, és bővíteni kellene a kedvezmények körét is, amellett, hogy kifejezetten iskoláknak szóló programokkal a tanulást is élményszerűvé lehetne tenni.
• A kultúra mellett fő csapásiránynak látszik az érdekképviselet kérdésre. Annak ellenére, hogy az elmúlt időszakban történtek ez ügyben biztató lépések, a diákok egy jelentős része még mindig nincs tisztában azzal, hova, kihez lehet fordulni, ha szeretne valamilyen formában érvényesülni.
• Szintén hiányosságok vannak a közösségi tereket illetően. Ugyan a diákok egy része járt már ilyen helyen, többen vannak, akiknek még nincs tapasztalatuk ilyen téren, de szívesen kipróbálnák, milyen csapatban működtetni egy olyan épületet, ahol mindenki szabad és egyenlő lehet.

Amennyiben megvannak a kérdőív végleges eredményei, azokat beillesztik a már korábban elkészített szakmai programba, és a teljes koncepciót március 30-án nagyközönség előtt is bemutatják.

A szervezetek a programot a főpolgármester-jelöltekhez és a polgármesterjelöltekhez is eljuttatják, de több vezetővel már most felvették a kapcsolatot.

„A szakmai anyagunknak lesz egy kerületekre lebontott verziója is. Ha valamelyik politikus nyitott a diákság elképzeléseire, különböző vállalásokat tehet arra vonatkozóan, hogy a saját kerületében miként növelné a zöldterületeket, hogyan hozna létre közösségi tereket, milyen kedvezményeket biztosítana a fiataloknak. Több jelenlegi kerületvezetővel már tárgyaltunk, illetve Karácsony Gergely főpolgármester is jelezte nyitottságát” – emelte ki Schermann Fruzsina, aki úgy véli: a blanketta kitöltését azért nem érdemes kihagyni, mert napjainkban nem sok olyan lehetőség van, ahol a tanulók direktben szólhatnak bele őket érintő ügyekbe, kulcsfontosságú, a mindennapjaikat jelentősen befolyásoló döntésekbe.

„Körülbelül öt percig tart kitölteni, de nagy hatást lehet vele elérni” – egészítette ki.

Nem ez az első újító kezdeményezés

Amellett, hogy Magyarország legnagyobb diákszervezetei rendszeresen részt vesznek az oktatási tüntetések, illetve egyéb kiállások, események szervezésében, már megszokhattuk azt is: időről időre előrukkolnak valamilyen új, a megszokottól eltérő kezdeményezéssel. Ilyen most a blanketta, de télen az üres nemzeti konzultációk összegyűjtésében is közreműködtek, míg tavaly ősszel egy alternatív népszavazást is tartottak az aHang segítségével. Ez utóbbi központi témája az oktatás volt, a válaszok akkor a következőképpen alakultak:

1. „Egyetért-e Ön azzal, hogy a magyar kormány alakítson ki olyan kereteket, amelyek minden gyermek számára biztosítják a modern, esélyteremtő oktatást?”
   114 494 érvényes szavazat, igen: 99,5 százalék, nem: 0,5 százalék
2. „Egyetért-e Ön azzal, hogy széles körű egyeztetés után alkossanak az oktatásban dolgozók és a gyermekek érdekeit szolgáló szabályozást a státusztörvény helyett?”
   114 611 érvényes szavazat, igen: 99,7 százalék, nem 0,3 százalék
3. „Egyetért-e Ön azzal, hogy az oktatásnak legyen súlya a kormányzati politikában, a magyar kormány állítson fel az oktatás teljes egészéért illetékes, felelős és önálló oktatási minisztériumot?”
   114 664 érvényes szavazat, igen: 99,4 százalék, nem: 0,6 százalék
4. „Egyetért-e Ön azzal, hogy a magyar kormány adjon azonnali minimum 50 százalékos béremelést a pedagógusoknak a pedagógushiány növekedésének megfékezése érdekében?”
   114 403 érvényes szavazat, igen: 98,2 százalék, nem: 1,8 százalék (sokan közülük az 50 százalékos emelést is kevesellték)
5. „Egyetért-e Ön azzal, hogy állítsák vissza a pedagógusok valódi sztrájkjogát?”
   114 629 érvényes szavazat, igen: 99,4, nem: 0,6 százalék
6. „Egyetért-e Ön azzal, hogy az óvoda és az iskola közösségének legyen valós beleszólása az igazgató kiválasztásába?”
   114 710 érvényes szavazat, igen: 99,5, nem: 0,5
7. „Egyetért-e Ön azzal, hogy Pintér Sándor rendőrminiszter nem alkalmas a köznevelésért felelős miniszteri tisztségre?”
   114 181 érvényes szavazat, igen: 99,1, nem: 0,9

Az alternatív népszavazáson közel 115 ezren mondták el a véleményüket.

(Borítókép: Szollár Zsófi / Index)