Szájer József, a Fidesz volt EP-képviselője és a tavaly létrehozott Szabad Európa Intézet igazgatója egy interjúban beszélt a 2020-as brüsszeli botrányáról, amely a lemondásához vezetett, és azt is elárulta, hogy mik a tervei a jövőre nézve.
Az egykori politikus tavaly ősszel tért vissza a közéletbe a Szabad Európa Intézet igazgatójaként. Ezt követően több lapnak is interjút adott a 2020-as botrányáról, amelyről korábban nem igazán nyilatkozott a sajtónak, és többek közt elismerte, hogy „ereszes ügy” helyett sokkal durvább nevet is kaphatott volna az esete.
A magyar lapok után Szájer most a Politicónak is interjút adott a 2020-as esetről, és elmondta: azért menekült el az ablakon keresztül, mert ez tűnt a legegyszerűbb módnak a botrány elkerülésére.
„Nos, ha így sikerült volna elhagyni a bulit, akkor utána nincs semmi, és nincs nagy botrány” – mondta a lapnak a volt fideszes képviselő. Arra a kérdésre, hogy nem lett volna-e egyszerűbb megvárni a rendőrséget a helyszínen, úgy válaszolt: „Semmi olyasmi nem történt, ami bűncselekmény lenne”, ezért szerinte nem volt erre szükség.
Bár a rendőrség talált néhány pszichoaktív kábítószert Szájer hátizsákjában, a politikus hangsúlyozta az interjúban, hogy a bíróság végül felmentette a kábítószer-birtoklás vádja alól, és csak 250 eurós bírságot kellett befizetnie a járvány miatt elrendelt kijárási tilalomra vonatkozó szabályok megsértése miatt.
Megjegyezte azt is, hogy a botrányával összefüggésben szerinte több sajtótermék megsértette a magánéletét a négy évvel ezelőtti incidensről szóló tudósításokban, de nem perelte be őket, mert „ez az a gyorsvonat, amely elé beállhatsz, de a törékeny kis lényed nem fogja tudni megakadályozni azt, hogy elüssön téged” – mondta, hozzátéve:
Nagyon keveset tehettem volna ebben a helyzetben, csak annyit, hogy ne okozzak még nagyobb kárt a saját pártomnak. Szerencsére ezt nem tettem meg, mert a következő választásokon a Fidesz nemhogy nem vesztett szavazatokat, hanem még többet is szerzett.
Szájer József azt is megjegyezte, hogy szerinte a Fidesznek az LMBTQ+-szal szembeni fellépése dacára sem volt képmutató dolog az, hogy ő maga részt vett azon a brüsszeli partin. Leszögezte azt is, hogy ő maga soha nem tett gyűlölködő vagy homofób megjegyzéseket. Ugyanakkor elismerte, hogy a saját politikai közösségén belül „vannak homofób érzelmek”, de hangsúlyozta, hogy „mindenki a saját szavaiért felelős”.
Mint a korábbi EP-képviselő mondta, „sok olyan álláspont van”, amelyben nem ért egyet a Fidesszel, de a legfontosabb kérdésekben – mint például Magyarország álláspontja az ukrajnai háborúval kapcsolatban vagy az Európai Néppárttal történt szakítás – továbbra is Orbán Viktor mögött áll.
Leszögezte azt is, hogy az LMBTQ-ellenesnek tartott gyermekvédelmi törvényben is a kormányzat mögött áll. Bár korábban többször is kijelentette, hogy „személyes érintettsége miatt” nem kíván LMBTQ+-kérdésekben nyilatkozni, de a Politicónak most azt mondta, hogy „Magyarországon senkinek a magánéletét nem korlátozza olyan törvény, amely nem teszi lehetővé, hogy élvezze ezt a fajta szabadságot”. Hozzáfűzte azt is:
„Ha a sajtószabadság legnagyobb problémája a könyvek lefóliázása” vagy az, hogy a meleg csókot tartalmazó filmeket csak 22 óra után vetítik le, „akkor nagyon jól állunk” Magyarországon.
Kitért arra is, hogy a visszatérésével azokat akarja megnyugtatni, akik kételkednek benne, köztük a botránya miatt felháborodott konzervatív szavazókat – és megjegyezte, hogy a Fidesz köreiben inkább elfogadást, mintsem neheztelést tapasztalt a történtek után. Hozzátette: azt is reméli, hogy a nevére ezek után nem csak a politikai pályafutásának a „dicstelen vége” miatt emlékeznek majd, noha a botrány miatt mémmé vált, és olyan csorba esett a hírnevén, amitől soha nem fog megszabadulni.
Szeretném bebizonyítani, hogy több vagyok annál a karikatúránál, amit rólam készítettek, és ami miatt híressé váltam az egész világon
– nyilatkozta Szájer József a brüsszeli lapnak.
Az egykori EP-képviselő továbbá arról is beszélt, hogy a politikai közössége szerinte ugyanazokon az értékeken alapul, amelyeket a rendszerváltás idején, a szocialista korszak végén is vallottak. „A kemény munka, a törvényesség és a szabadság” – nevezte meg ezeket.
A Szabad Európa Intézetben végzett munkájáról közölte: egy „autonóm” Európa-koncepciót akarnak felvázolni, és egy komplex szuverenitási indexet terveznek kidolgozni az uniós országok számára, valamint tervben van egy, a nemzetek jogairól szóló charta kidolgozása is.
A föderalisták nem foglalhatják le a jogot, hogy Európa-pártinak nevezzék magukat. Jelenleg a föderalizmus kizárólag a brüsszeli mainstream álláspontja, de lehetséges egy új, nemzeteken alapuló Európa létrehozása, és mi részesei akarunk lenni az ezt övező szellemi pezsgésnek
– mondta Szájer József.
Ezzel kapcsolatban arra is kitért, hogy elképzeléseikkel Brüsszelt is meg akarják hódítani, de ő maga nem gyakran tér vissza a belga fővárosba – bár, mint mondta, még mindig vannak aktív kontaktjai a városban.