Mini-Dubaj, maxi-Dubaj, Rákos-Dubaj, Grand Budapest – a projekt, ami az elmúlt napokban dominálta a hazai közbeszédet, és csütörtökön jelentős fordulat következett el benne: a kormány tudomásul vette a főváros elővásárlási jogát a rákosrendezői területre, így a korábban megkötött nemzetközi megállapodás ellenére Karácsony Gergelyéknél pattog a labda. Tíz kérdéssel és tíz válasszal foglaljuk össze a Rákosrendező-ügy jelenlegi állását.
Mi az a Rákosrendező, és hol van?
Budapest egyik legértékesebb rozsdaövezete, aktív vasúti forgalommal. A XIII. és XIV. kerület közötti terület egyik vége határos a Városligettel, másik irányba indulva kettészeli a Rákos-patak.
Mi volt korábban a területen?
Rákosrendező valamikor Magyarország egyik legforgalmasabb vasúti vonalának legnagyobb rendező pályaudvara volt – olvasható az iho.hu 2012-es, Rákosrendező történetét feldolgozó cikkében. 1891-ben (más források szerint 1892-ben) került a MÁV tulajdonába az Osztrák–Magyar Államvaspálya Társaságtól. Az 1800-as évek végén a Budapest Nyugati–Párkány–Érsekújvár–Pozsony–Marchegg–Bécs vonal bonyolította le a két főváros közötti személy- és áruforgalom többségét. A rákosrendezői pályaudvar a MÁV időszakában is megtartotta vezető szerepét. Trianon után jelentősége valamelyest csökkent, Bécs és Budapest között a vonatok már a hegyeshalmi vonalon közlekedtek, de Rákosrendező továbbra is nagy forgalmat bonyolított le.
Korábban Rákosrendező volt a kelebiai kilépő tehervonatok egyik induló állomása. Jugoszlávia felé naponta, menetrend szerint közlekedtek a tehervonatok. Többek között ide érkeztek és innen indultak a dorogi szénvonatok, de itt rendezték megfelelő irányvonatokba a Szob felől érkező teherkocsikat is. Az iho.hu szerint a pályaudvarnak a rendszerváltás adta meg a kegyelemdöfést.
Milyen állapotban van Rákosrendező?
Lapunk 2023 decemberében járta be a terület egy részét. Többek között aktív vasúti forgalommal, romos épületekkel, szemétkupacokkal és az aljnövényzetből elő-előbukkanó régi sínpárokkal találkoztunk. A terület rozsdaövezet, a talaj egy része valószínűleg szennyezett, a hulladék elszállítása és a terület kármentesítése több tízmilliárd forintos tétel.
Mióta beszélünk „mini-Dubajról”?
A „mini-Dubajként” emlegetett rákosrendezői beruházásról már 2023-ban megjelentek az első információk. Lázár János 2023. december eleji sajtótájékoztatóján lapunk kérdésére kijelentette: „Új millenniumi városközpont lehetne a beruházás neve, maxi legyen, ne pedig mini.”
Ki a tulajdonos?
A terület a MÁV-hoz tartozik, tehát állami tulajdonban van.
Kivel állapodott meg a kormány?
A Nemzetgazdasági Minisztérium január 20-án jelentette be: a kormány és az Egyesült Arab Emírségek közötti nemzetközi megállapodásban foglaltak teljesítése érdekében megszületett kormányzati döntés alapján 2025. január 16. napján sor került Rákosrendező vasútüzemhez nem szükséges területeinek értékesítésére.
Rákosrendező területéből mintegy 85 hektárt értékesített az állam, nettó 50,9 milliárd forintos vételáron. A rozsdaövezet felszámolása érdekében az eladásra független szakértő által meghatározott értéken került sor, a fejlesztést az Eagle Hills csoport valósította volna meg.
Mit építettek volna?
Lázár János 2023-ban arról beszélt, hogy millenniumi fejlesztésben gondolkodnak, új városközpontot húznának fel jelentős zöldfelülettel, lakásokkal és kulturális központokkal. Az építési és közlekedési miniszter a felhőkarcolókkal kapcsolatban akkor közölte, általánosságban nehezményezi ezeket, valamint arra is emlékeztetett, hogy az építési törvény legfeljebb kilencvenméteres magasságot tesz lehetővé.
A Nemzetgazdasági Minisztérium januári közleményében 250–500 méteres épületeket is megemlítettek: „A nemzetközi megállapodásban az Egyesült Arab Emírségek vállalta, hogy legalább 5 milliárd eurónyi beruházást hajt végre az érintett ingatlanokon, létrehozva ezzel egy új, modern városrészt. Az Eagle Hills által bemutatott elképzelések alapján a terület egyes részein 250 és 500 méter magasságú épületek is elhelyezhetők.”
A sajtóközleményben mintegy 800 millió eurónyi állami infrastruktúra-fejlesztés megvalósítása is szerepel, közte gyalogos- és vasút feletti közúti felüljáróval, vasútipálya-fejlesztéssel, az M1-es metró meghosszabbításával, kerékpárút és gyalogút megépítésével, valamint a vasúti pálya befedésével oly módon, hogy felette kialakítható legyen egy park.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a január végi Kormányinfón kifejtette, egyelőre egy fejlesztési terület és beruházási szándék van, valamint az építési törvény, amitől ugyan módosítás esetén el lehet térni, de a pillanatnyi szabályok alapján 90 méternél magasabb épületet nem lehet felhúzni. Gulyás Gergely egyébként úgy vélekedett, hogy nem kell felhőkarcolókat építeni Budapestre. A tervekről részletesen később tárgyaltak volna a beruházóval.
Lázár János – miután Gulyás Gergely bejelentette, hogy a kormány tudomásul veszi a főváros elővásárlási jogát –, aláhúzta: harmincöt évvel a rendszerváltozás után, külső tőke bevonásával, mintegy 12 milliárd eurós beruházás eredményeképpen egy új városrésznek volna értelme, hogy létrejöjjön.
Elővásárlási jog?
Miután a kormány bejelentette, hogy megállapodást kötött az Emírségekkel, Karácsony Gergely jelezte: a fővárosnak – pontosabban a főváros egyik cégének, a Budapesti Közműveknek –, elővásárlási joga van a területre, amellyel élne is.
Bár eleinte úgy tűnt, hogy akár pereskedésig is fajulhat az elővásárlási jog körüli vita, Gulyás Gergely a csütörtöki Kormányinfón bejelentette: a kormány az elővásárlási jog gyakorlását tudomásul veszi, a vételár kifizetésére a szerződésben írt szabályok szerint köteles a főváros. A területet meg is kell tisztítani, mostantól ezek a kötelezettségek a fővárost terhelik, ahogy a fejlesztési lehetőség is a fővárost illeti meg.
Bonyolíthatja – vagy legalábbis bonyolíthatná – a helyzetet, hogy a Stockton Zrt.-nek is van elővásárlási joga Rákosrendezőn, viszont Gulyás Gergely csütörtökön arról tájékoztatta a nyilvánosságot, hogy a cég eddig nem közölte elővásárlási szándékát.
Mit építenének Karácsony Gergelyék?
Karácsony Gergely egy 2023 végi háttérbeszélgetésen leszögezte, hogy a főváros vezetése a Budapest Parkváros projektet valósítaná meg a területen. A 2019-ben készült fejlesztési tanulmányterv része többek között 8-10 ezer lakás, 30-40 hektár városi közpark a Rákos-patak vizéből felduzzasztott tóval, valamint új intermodális csomópontok.
Karácsony Gergely pénteki sajtótájékoztatóján kifejtette, hogy tervük csatlakozik Budapest zöldinfrastruktúrájához és a „15 perces város” szemléletéhez. Az elképzelések között szerepel:
A főpolgármester kitért arra is, hogy lehetőség lesz magasabban – a törvényben meghatározott 90 méteres magasságig – építkezni. Karácsony Gergely megemlítette, nagyon óvatosan azt ígérheti meg, hogy 8 éven belül költözhetnek be az első új rákosrendezői lakók.
Vitézy Dávid szintén részt vett a pénteki sajtótájékoztatón, a Podmaniczky Mozgalom frakcióvezetője egy 29 oldalas prezentációt is az újságírók rendelkezésére bocsátott, ebben a vállalások között szerepel 900 000 négyzetméternyi lakás, 350 000 négyzetméternyi iroda, 200 000 ezer négyzetméter a kereskedelemnek, 150 000 négyzetméter intézmény, 25 hektár zöldterület, valamint 14 hektár sportterület. Vitézy Dávid szerint 2022-ben ők úgy számolták, hogy 1,6 millió négyzetmétert lehet felépíteni úgy, hogy az szellős és élhető maradjon.
A prezentációban a fővárosi igények közé volt sorolva többek között a Váci vasútvonal teljes körű felújítása a Nyugati pályaudvart és Rákospalota–Újpest állomást beleértve, a kisföldalatti járműflottájának cseréje, távlati végállomásként a Marcheggi híddal, valamint a 3-as villamos meghosszabbítása a Béke tér felé.
Mi a következő lépés?
Lázár János csütörtökön három pontban vázolta a helyzetet:
Az építési és közlekedési miniszter jelezte, a főváros és a kormány közötti tárgyalásokat az ő tárcája bonyolítja le. Karácsony Gergely erre válaszul azt állította, hogy Lázár János már ötször megígérte, leül vele tárgyalni. A főpolgármester abban bízik, hogy hatodszorra össze is jön a találkozó.
A Lázár–Karácsony-tárgyalástól függetlenül az első fizetési részlet hamar esedékes lesz. Ahogy arról korábbi cikkünkben beszámoltunk, a fővárosnak az 50,9 milliárd forintos vételárat három részletben kell kifizetnie:
A sokszor csődközeli állapotot emlegető városvezetés szerint az első részlet a rendelkezésükre áll, a vételár további részét pedig abból a perből finanszíroznák, amit a szolidaritási hozzájárulás mértéke miatt indítottak. Az ítélettel kapcsolatban viszont egyelőre nem tiszta a kép, a főváros értelmezése szerint az Államkincstárnak vissza kell utalnia a főváros számlájára az inkasszált összeget. Az Államkincstár azt állítja, a bírósági ítélet nem jelent fizetési kötelezettséget. A jogvitáról itt írtunk bővebben.
A szennyezett terület rendezése is a vevőt terheli – a szerződés alapján a vételár feléig –, ami 25 milliárd forintot jelent. Az állam korábban 20 milliárd forintért pályáztatott a feladatra, de ekkora összegért egy cég sem vállalta Rákosrendező „kitakarítását”. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter meglehetősen szkeptikusan fogalmazott lapunknak a projekttel kapcsolatban: „Karácsony Gergely eddigi tevékenységéből az következik, hogy ott vagy nem fog történni semmi, vagy pedig valamelyik baloldali mutyiközpontnál landol a terület. Attól tartok, bármelyik is valósul meg, a budapestiek nem fognak jól járni vele.”
(Borítókép: Rákosrendező. Fotó: Tövissi Bence / Index)