Sokak kezelésébe már most is besegít a tanuló algoritmus, de egyelőre döntéstámogatóként használják az orvosok, főként a diagnosztika felgyorsítására vagy adminisztrációra – erről beszélt a Rákellenes Világnap kapcsán tartott előadásában Furka Andrea klinikai onkológus, sugárterápia és sebész szakorvos, aki szerint a mesterséges intelligenciának később még nagyobb szerepe lehet a gyógyításban.
Február 4-én volt az első rákellenes világkongresszus 25. jubileuma, amikor öt kontinensről érkeztek Párizsba kormánytisztviselők, rákkutatók, vezető orvosok, betegszervezetek, és a legjelentősebb ipari szereplők képviselői. Azóta minden évben világszerte számos rendezvény, szakmai konferencia és előadás keretében hívják fel a figyelmet a betegségre, a megelőzésre és az új terápiás megoldásokra. A Magyar Rákellenes Liga debreceni alapszervezetének elnöke, Furka Andrea, a Magyar Klinikai Onkológiai Társaság vezetőségi tagja, klinikai onkológus, sugárterapeuta és sebész szakorvos ennek kapcsán arról tartott előadást, hogy a rákgyógyításban milyen szerepe lehet az új technológiák, a mesterséges intelligencia alkalmazásának.
„A gepárd gyorsabban fut az embernél, az elefánt pedig fákat tép ki a földből, az emberiség mégsem tekinti őket fenyegető konkurenciának, mert nem a fizikai, hanem a szellemi ereje emeli az állatvilág fölé, éppen ezért jobban aggódunk, ha ebben valami leelőzi az embert” – ezzel magyarázta Furka Andrea, hogy sokan miért tartanak az új technológia megjelenésétől. „Egy tanulmány szerint el sem tudjuk képzelni azt a fejlődést, ami ettől várható, mivel az emberi agy csak lineárisan tud gondolkozni, a múltból a jelenbe építkezni, viszont a kvantumszámítógépek milliárdszoros adatfeldolgozást tesznek lehetővé, ami annyira lerövidítheti a fejlődés lépéstávolságát, hogy akár 1-2 év alatt bekövetkezhet annyi változás, amennyi az emberiség történetében 80-100 év alatt zajlott le. Ez egyrészt egy sok lehetőséget kínáló perspektíva, másrészt félelmetes az ismeretlensége miatt” – jegyzete meg B. Papp László, a Rákgyógyítás Magazin főszerkesztője.
Furka Andrea előadását azzal kezdte, hogy a pszichológia történetében már maga az intelligencia definíciója volt az egyik legvitatottabb. Alfred Binet 1910-ben találta fel az IQ-rendszert (intelligence quotient, azaz intelligenciahányados), a gondolkodási és problémamegoldási képességek összességére. Annak idején az Egyesült Államokban a gyerekek beiskolázásánál annak szelekciójára találták ki, milyen esetben van szükség speciális oktatásra. A szakember szavai szerint maga az intelligencia strukturált, kognitív módosíthatóságot jelent, amit az életkor, az öröklődés és a környezet is nagyban befolyásol.
A mesterséges intelligencia tulajdonképpen egy számítógépes rendszer, amely az emberi intelligenciát igénylő feladatokra irányuló képességet foglalja magában.
Mint rámutatott: mindannyian használjuk a hétköznapokban, például egy online vásárlásnál, személyre szóló ajánlatoknál, a nyelveket fordító modelleknél, autós navigációnál. A Debreceni Egyetem adjunktusa szerint ezt plágiumszoftverként is fel lehet fogni egy szöveg generálásánál. Hallgatóinak azt szokta mondani, hogy hamar le tudnak bukni, ha ezzel készítik a dolgozatukat, mivel az idézettség minimális lesz benne, miközben egy tudományos műnél nagyjából 15-25 százalék a korábbi kutatásokra történő hivatkozás.
Gondolkodom, tehát vagyok – foglalta össze René Descartes francia filozófus az emberi létezés lényegét. Majd az első digitális számológépet 1642-ben Blaise Pascal alkotta meg, hogy adófelügyelő édesapja munkáját megkönnyítse, annak idején XVI. Lajos napkirálynak annyira tetszett, hogy szabadalmaztatta. A ma ismert matematikai jeleket, következtetéseket, szabályrendszert pedig az 1912-es Principia Mathematica könyvben egységesítették. A mesterséges intelligencia kifejezést 1950-ben John McCarthy, az MIT matematikaprofesszora, a Lisp programozási nyelv kifejlesztője használta először, a hatvanas években pedig már megjósolta a felhőalapú adattárolás, az önvezető autók lehetőségét. Az öbölháborúnál az amerikai hadsereg annyi pénzt spórolt meg az MI használatával, mint amennyit a kifejlesztésére fordítottak. A világhírű sakkmestert, Kasparovot 1997-ben legyőzte az IMB által fejlesztett Deep Blue program, amely másodpercenként 200-1000 lépést tudott elemezni. Szaúd-Arábiában 2017-ben állampolgárságot is kapott az első humanoid robot, Sophia, aki Magyarországon is járt – ismertette Furka Andrea, mi vezetett oda, hogy a technológia a mindennapjaink részévé vált.
A szakorvos elmondása szerint az egészségügyben a jövőben a nővérek tehermentesítésére szeretnék bevetni a humanoid robotok használatát, ahol például a gyógyszerek kiosztásában, lázmérésben nyújthatnak majd segítséget. Több szakmai konferencián volt már ilyen bemutató.
Azóta folyamatosan jelennek meg az MI-hez köthető újdonságok, legutóbb a kínaiak tették ingyenesen elérhetővé DeepSeek programjukat. Furka Andrea maga is tesztelte, tapasztalatai szerint meglepően jól működik, azonban a nagy adatáramlás hamarabb lemeríti a mobileszközöket. A nyelvi modelleknél konkrét kérdésekre kaphatunk szerteágazó válaszokat, a világhálós keresések általi leggyakoribb kontextusokat. Az ingyenes programokat illetően elmondta, hogy azok nem tisztítottak, előfordulhatnak úgynevezett hallucinációk, torzítások, ezért fontos visszaellenőrizni. A szakorvos megjegyezte: még a tudományos rendszereknél is előfordulhat, hogy összekeverednek a betáplált információk, ezért mindig szükség van a szakember felülbírálatára. Az orvosi tudást nem helyettesítheti – húzta alá.
A gépi látásnál azonban nagy előnye van: a radiológiában a betáplált adatok alapján a szoftver segít a daganat felismerésében. A korai rosszindulatú elváltozásokat is jobban kiszűri azzal, hogy míg az ember 50, addig a gép 10-20 ezer szürkeárnyalatot képes megkülönböztetni – mutatott rá az onkológus. A radiológiában több ilyen szoftvert is tesztelnek, a validáltak pedig segítik az orvosokat a döntés gyorsabb meghozatalában. Az ügyfeleket, betegeket segítő társalgóprogramok az egyszerűbb kérdéseket szintén algoritmusok alapján válaszolják meg, és irányítják tovább a probléma ellátásának megfelelő helyére, az illetékes kollégához. Vannak érintetteket segítő edukációs chatbotok, az urológiai szakmai kontroll mellett összeállították a prosztatarákkal, PSA-szűréssel kapcsolatban a 95 nyelven elérhető uniós felület az Europa Uomo-t – emelte ki a szakorvos.
Szavai szerint az onkológiai betegút alatt bárhol használható, a prevenciónál, a szűrésnél, a diagnózis megállapításánál, a stádium meghatározásánál, a kezelésnél, az erre adott válasznál és az utánkövetésnél. Ennek azért is van jelentősége, mert egyetlen beteg kezelése alatt is rengeteg biológiai adat keletkezik, élete során több mint 1 terrabyte. Az orvosi döntéseket 70 százalékban befolyásoló, egyik legnagyobb adatintenzitású egészségügyi dokumentum a laborlelet.
Az adatok pedig a túlélési arányok növekedésével egyre gyűlnek, a szakorvos elmondta, hogy
a rákos megbetegedések 60-70 százalékban gyógyíthatók vagy krónikussá redukálhatók.
A közös kapcsolódási pontok segítik a gyógyítómunkát – értékelte. Furka Andrea azt is elárulta, hogy a ChatGPT-t az onkoteam felépítését illetően azt a választ adta, hogy legyen benne onkológus, radiológus, patológus mellett adatvédelmi, etikai szakértő, programozó, bioinformatikus. Alapvetően az utóbbi három már a gép szempontrendszere.
Arra kérdésre, hogy az egyetemen be akarja-e vezetni az MI-t a kezelésben, azt válaszolta, hogy a betegigények felmérésével kell kezdeni. Az onkológus ugyanakkor leszögezte, hogy
a gép csak a döntéstámogatásban segíthet, az orvost soha nem helyettesítheti.
A szűrés területén azért jól alkalmazható, mert nem csak egy szempontot vesz igénybe. Példaként hozta fel, hogy a tüdőműtét előtti PET-CT-képeken nehéz elkülöníteni a gyulladást vagy az elváltozást, az MI segített a nyirokcsomók állapotát jobban meghatározni. Gyulladás esetén a konzervatív terápia kedvezőbb a betegnek – jegyezte meg.
Egy kecskeméti radiológus piacra dobta az emlőszűrésre kifejlesztett MIA nevű szoftvert, ami a radiológusok döntéstámogatását segíti. Az orvosok által megállapított diagnózistól 8 százalékban térhet el a gép által javasolt. A tükrözéses vizsgálatoknál szintén segíthet elkülöníteni a polipot a rosszindulatú elváltozástól, amiből aztán leveszik a mintát. A digitális patológiában is nagy szerepe lehet, ugyanis VR-szemüveg segítségével a virtuális térben 3D-ben vizsgálható a minta, és akár valós idejű nemzetközi konzíliumra is sor kerülhet. A technológia arra is lehetőséget nyújt, hogy a sebész a műtét előtt a beteg adatait betáplálva, avatarján szimuláción legyakorolja a műtétet – mutatott rá az onkológus.
Mint megemlítette, a melanomaszűréshez az amerikai gyógyszerügyi hivatal, az FDA 2024 januárjában elfogadta az első mesterségesintelligencia-alapú orvostechnikai eszközt, a szinte egy okostelefonhoz hasonló DermaSensort, ami az anyajegyet vagy bőrfelületet bescannelve segít meghatározni, hogy milyen elváltozásról van szó. Ezt akár otthoni használatra is bérelhetik vagy megvehetik az amerikaiak.
Furka Andrea elmondása szerint a mesterséges intelligenciát a prognózisbecslésben is lehet használni, például előre kiszámítja, hogy a kemoterápia után mekkora esélye van a kiújulásnak, azaz segít eldönteni, mennyire agresszív utókezelésre van szükség.
A bevitt betegadatok alapján meg lehet majd határozni a kezdeti kezelést, azzal, hogy az algoritmus szerint a sugár- vagy immunterápiára érzékeny lehet-e a tumor.
A háromhavonta történő kontroll során a leletek alapján a gép ki tudja elemezni a terápiára adott választ, ennek tudatában lehet módosítani a kezelést, a mellékhatásprofil ismeretében a hatékonyabbat, a beteg számára kevésbé terhelőt választani. Akár több szövettani eredményt be lehet vinni, áttét esetén így meg lehet határozni hogy az újabb szervben megjelent tumor mutációs profilja eltérő-e, ennek szintén a terápia kiválasztásában van jelentősége – említette. Az onkológus arra is kitért, hogy néha a kiújulást, a tumor növekedését is jobban meg lehet határozni a képalkotó algoritmus kiértékelésével.
Szavai szerint a technológia a bioinformatikai kutatást-fejlesztést is új irányba tereli. A gyógyszeripar is alkalmazhatja, hogy több tumorsejtvonallal több gyógyszerrel lehet modellezni a kölcsönhatásokat, illetve az elváltozás készítményre adott reakcióját – mondta, hozzátéve: van olyan ígéretes magyar startup is, amelyik ezzel foglalkozik. Vannak multigént vizsgáló programok, az onkológus szerint az áttétes esetekben a terápiás célpontok meghatározásában lehet előnyük.
Arra is kitért, hogy az orvosok vágyálma egy olyan szoftver, amely szakszerűen lejegyzi az anamnézist, miközben ő a beteggel foglalkozik. Az Egyesült Államokban már néhány helyen használnak olyan programot, ami a vizsgálat alatt az orvos-beteg kommunikációt leiratozva a kórházi rendszerbe, a felhőbe rögzíti. Furka Andrea szerint ha ez általánossá válna, javulhatna az ellátás minősége azzal, hogy az orvosok több időt tudnának a betegekre fordítani.
A szakorvos leszögezte, mindig felül kell vizsgálni a gépet: „Mindig kételkedjünk az MI által generálta adatokban.” Amikor tavaly szeptemberben megkérdezte a mesterséges intelligenciát, hogy az adott tudományos oldalon hány cikk jelent meg mellrák témában, azt a választ kapta, hogy 5090 – erre az onkológus elmondta, hogy ez a betegség nemzetközi kódja, ezért gyanúra adhat okot az ezzel egyező szám. Azt is megjegyezte, hogy sok publikáció született még a szabályozása előtt, amikor 2022 őszétől elérhetővé vált a ChatGPT, és ezeknél nincs feltüntetve az MI használata, ezért ezeket fenntartással kell kezelni.
Amikor orvostanhallgatóknak tanítja, hogyan használják a mesterséges intelligenciát, először elmondja, hogy adott betegségre a tudomány mai álláspontja szerint mi a megfelelő gyógymód, meglepődnek, hogy a gép milyen jól eltalálja. A ChatGPT4 Omni a legújabb verzió, a 3.5-nél lezárták az adatbázist, az onkológiában azonban napról napra jönnek ki új eredmények. A jó válaszokhoz jól kell kérdezni – említette a program használatának alapjaként.
Elemzők szerint Amerikában 2030-ra minden ráktípus diagnosztikájában és kezelésében ötszörösére emelkedik a mesterséges intelligencia alapú technológiákra történő ráfordítás. Ezek között leginkább a radiológiában, majd a patológiában várható a legtöbb befektetés – mutatott rá az onkológus. A Grand View Research 2023-as vizsgálata szerint az egészségügyben
közel 50 százalékban a kórházi ellátásban, harmadrészt a robotsebészetben, míg nagyjából 15 százalékban a gyógyszerfejlesztésben, kutatásban alkalmazták.
Furka Andrea hozzátette: a piac leginkább a Távol-Keleten növekszik, mivel ott van a legtöbb daganatos megbetegedés. A kutató a legújabb fejlesztések között említette a sejtszintű modelleket, a tumor mikrokörnyezetét vizsgáló modulokat. Van, ami a képalkotókon a daganat korai felismerését és a munkamenetet támogatja, és van a klinikai célzást segítő modell. A jövőt illetően úgy véli, kifinomultabb gépi tanulás, természetesebb nyelvi kontextusok, egyre több automatizálás várható. Meglátása szerint az egészségügyi piacon az MI új innovációkat hoz, és megnöveli a produktivitást. Itthon is egyre több helyen alkalmaznak validált szoftvereket, a radiológiában döntéstámogatóként, a diagnosztika felgyorsítására, a patológiában a leletek kiértékelésében, például a vastagbélszűréseknél.
(Borítókép: Egy orvos a Da Vinci robotsebészt kezeli 2023. október 8-án. Fotó: Albane Noor / BSIP / Universal Images Group / Getty Images)