Az éjszakai szeszesital-fogyasztás nemcsak a bulinegyedben, de a Duna budai oldalán, a XI. kerületben is szembeállította a helyben lakókat a fiatalokkal. A kerület most rendet vágna, a nemzeti dohányboltok azonban egyszer már kivédték az előjogaikat célba vevő támadást.
A jelenség nem új, de a XI. kerület belső részén lakóknál nemrég betelt a pohár, ezért Újbuda városvezetése lépéskényszerbe került. Lakossági panaszok tömege hívta fel ugyanis arra a figyelmet, hogy az alkoholfogyasztókra vonatkozó helyi és egyes országos szabályok nincsenek összhangban.
A XI. kerület polgármestere szerint azzal semmi probléma nincs, ha a különböző vendéglátóhelyeken esténként 22 vagy 23 óráig az oda betérő vendégeknek szeszes italokat szolgálnak fel.
Alapvetően a Bercsényi utca volt a kritikus pontja, az erjesztője annak, hogy elinduljon az ügyben valamilyen folyamat. A Gárdonyi tértől az egyetem felé vezető kis utca ugyanis tele van vendéglátóhelyekkel, jó időben pedig teraszok is kapcsolódnak hozzájuk.
László Imre szerint a szűk utcában bulizó fiatalok kijönnek dohányozni, és a hangoskodás sem elszigetelt jelenség, a Móricz Zsigmond körtérről és vonzáskörzetéből érkező lakossági bejelentések fókuszában azonban maga az alkoholfogyasztás áll. (Ezzel függ össze, hogy reggelenként vizeletszag terjeng az érintett utcákban.) Ugyanis a mulatozási kedv a vendéglátóhelyek és kocsmák bezárásával egy időben többnyire nem ér véget, sőt akkor ér a tetőfokára. Alkoholos italhoz jutni ekkortól már csak a nemzeti dohányboltokban és a benzinkutakon lehet.
A hangsúly ez esetben a lehet szón van. Az éjszakai buli innentől kezdve a közterületeken folytatódik.
A dohányboltok és benzinkutak éjszakai alkoholárusítása szinte kizárólag a dorbézolók – kis részben pedig az otthon ivó alkoholisták – igényeit elégíti ki.
Az önkormányzatoknak nincs lehetőségük arra, hogy helyi rendelettel szabályozzák a dohányboltokat, ezért a polgármester azt javasolja, hogy az országgyűlés módosítsa a vonatkozó rendeletet, és hozza szinkronba a jogszabályt az éjjel-nappali kisboltokra vonatkozó alkoholárusítási szabályokkal. Ez praktikusan azt jelentené, hogy a benzinkutak és dohányboltok sem árusíthatnának este 22 óra és reggel 6 óra között szeszt.
A javaslat nemcsak a lakosság érdekeit szolgálná, de megszüntetné az alkoholos italok piacát érintően a dohányboltok versenyelőnyét is. A vonatkozó jogszabályok szerint 4000 lakosonként lehet egy nemzeti dohányboltot nyitni. A 130 ezer fős kerületben 32 dohánykoncesszió-nyertes üzemeltethet dohányboltot, és van 17 benzinkút is.
László Imre az Indexnek jelezte, levelet ír Nagy Márton miniszternek, hogy ebben a törekvésükben legyen segítségükre. Egy ilyen irányú jogszabály-módosítás méltányolható lehetne az igazán kritikus területeken, de akár az országban működő összes dohányboltot és benzinkutat is érinthetné. Ugyanakkor azt is megjegyezte, hogy nincs jó előérzete a pozitív fogadtatást illetően.
Emlékezetes, hogy még 2019-ben Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője módosító javaslatot nyújtott be a Lázár János által jegyzett trafiktörvényt szigorító törvényjavaslathoz annak érdekében, hogy a helyi önkormányzati képviselő-testületek saját rendeletben dönthessenek a területükön található dohányboltokat érintő, 22 és 6 óra közötti szeszesital-árusításról. Nem sokkal később azonban módosító javaslatát indoklás nélkül visszavonta.
Az IDEA Intézet múlt szerdán közzétett kutatása egyébként rávilágít, hogy 3,5 millió felnőttnek vannak olyan családtagjai vagy barátai, akiknek alkoholfogyasztása miatt konfliktusok vagy viták fordulnak el. A felnőtt népesség 5-6 százaléka tekinthető nagyivónak, kockázatos vagy problémás alkoholhasználónak, ami nagyjából 5-600 ezer hazai, komoly alkoholfogyasztási problémákkal küzdő embert jelent.
Az éjszakai szeszárusítás kapcsán a legfőbb kérdés tehát az, hogy a helyi lakossági érdek vagy az alkoholfogyasztás iránti igény az erősebb. Az IDEA hivatkozott kutatásából a fentiek mellett az is kiderül, hogy (az 1978-ashoz hasonló) reggeli szesztilalom esetleges bevezetését csak nagyon kevesen támogatnák, a népesség alig ötöde (19 százalék). Az emberek 52 százaléka nem értene egyet vele.
(Borítókép: Getty Images)