Az Alaptörvény tervezett módosítása lehetővé tenné az ország szuverenitását, közrendjét, területi integritását vagy biztonságát veszélyeztető, kettős állampolgárságú magyar állampolgárok kiutasítását Magyarország területéről. Ellenzéki oldalról élesen bírálják a változtatást, a kormányoldal szükségesnek tartja – amerikai mintára – a belügyekbe való beavatkozás visszaszorítását.
Mint arról beszámoltunk, a Fidesz újabb Alaptörvény-módosítást készít elő, amely bizonyos esetekben lehetővé tenné a kettős állampolgárok kiutasítását az országból. Kocsis Máté frakcióvezető Facebook-bejegyzése szerint így szól majd az Alaptörvény módosított XVI. cikke:
Más állam állampolgárságával is rendelkező magyar állampolgár Magyarország területéről törvényben meghatározott feltételek esetén kiutasítható, ha tevékenysége Magyarország szuverenitását, közrendjét, területi integritását vagy biztonságát veszélyezteti.
A Fidesz frakcióvezetője bejegyzésében közölte: „Az elmúlt években egyre gátlástalanabbul és egyre szélesebb körben avatkoztak be külföldi hatalmak, spekulánsok hazánk belügyeibe, akár választási folyamatokba is, emellett aktív lejárató tevékenységet folytattak Európa-szerte Magyarország ellen.” A politikus szerint ezek a beavatkozások „álcivil szervezeteken, megvett politikusokon és a magát függetlennek nevező médián keresztül” történtek, és a „finanszírozók saját pénzügyi, gazdasági, ideológiai és politikai érdekeiket akarták érvényesíteni a befolyásolási kísérletekkel”. Hozzátette: „Ezek visszaszorítása érdekében – amerikai mintára – több új szabályozást vezetünk be, melyek közül egyet az Alaptörvényben is rögzítünk.”
Egyelőre még nem tisztázott, hogy az Alaptörvény-módosítás pontosan kikre vonatkozik majd. Azokra is, akiknek születési állampolgársága magyar, azaz itt születtek, itt éltek a felmenőik is, és csak később lettek egy másik állam állampolgárai, vagy csak azokra, akik utólag vették fel a magyar állampolgárságot.
Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester, akinek köztudomásúan a magyar mellett kanadai állampolgársága is van, a Szeretlek Magyarország hírportálnak kifejtette, hogy szerinte a magyarországi születésű, magyar állampolgárokra vonatkozhat a tervezett szabályozás, akik – legalábbis megfogalmazása szerint – a Fidesz számára politikailag kellemetlenek.
Magamon kívül én egy vagy két ilyen embert tudok még összesen elképzelni, de azok sem ennyire első vonalbeli politikusok
– vélekedett a Mindenki Magyarországa Mozgalom alapító elnöke.
Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció EP-képviselője pedig hangsúlyozta:
Ez a lépés a magyaroknak a legdrámaibb következményekkel járhat, ha ugyanis a kormány valóban ilyen tartalmú Alaptörvény-módosítást akar elfogadni, akkor ki kell lépnie az Európa Tanácsból, hiszen az általunk is elfogadott Európai Emberi Jogi Egyezmény világosan kimondja, hogy állampolgárt nem lehet száműzni.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pedig az ATV kérdésére közölte, hogy „minden országnak szüksége van olyan jogszabályokra, amelyekkel meg tudja védeni a nemzet érdekét és biztonságát veszélyeztető jelenségekkel, emberekkel, intézményekkel szemben”. Fontosnak nevezte, hogy „Magyarországnak is legyen egy olyan jogszabálya, ami az amerikai Magnyitszkij-jogszabályhoz hasonlít”.
A külgazdasági és külügyminiszter ezzel nyilvánvalóan arra utalt, hogy a Biden-adminisztráció ez év elején, még távozása előtt éppen a Magnyitszkij-törvény alapján helyezte szankciós listára Rogán Antalt, a Miniszterelnöki Kabinetiroda miniszterét. A 2009-es szabályozás teszi ugyanis lehetővé az amerikai pénzügyminisztérium Külföldi Vagyonellenőrzési Hivatala számára, hogy az emberi jogok megsértése és/vagy korrupció címszó alatt világszerte személyeket az Egyesült Államokban tartott vagyonuk befagyasztásával és az amerikai beutazás tilalmával büntesse.
A tervezett magyar szabályozás – különösen annak szankciója – valóban csak hasonlít az amerikai megoldáshoz, hiszen a Büntető törvénykönyv 59. §-ából ismert kiutasítás, amelyet kizárólag nem magyar állampolgárságú elkövetőre lehet alkalmazni, súlyosabb szankció, mint egy adott országba beutazás tilalmának elrendelése.
A Magyarország területére történő befogadás és az onnan történő kiutasítás alapvető feltételeit tartalmazó XIV. cikket már az Alaptörvény hetedik módosítása (2018. június 28.) is érintette, amely többek között rögzítette, hogy Magyarország területére idegen népesség nem telepíthető be. Emellett azt is deklarálták, hogy más állam vagy szupranacionális szervezet döntése nem eredményezheti idegen népességhez tartozó személyek betelepítését. A legmagasabb szintre emelték továbbá, hogy idegen állampolgár Magyarország területén csak az Országgyűlés által megalkotott törvény szerinti eljárásban, a magyar hatóságok által elbírált egyedi kérelem alapján élhet. Új elemként jelent meg a csoportos kiutasítás tilalma is, amelyet eredetileg az Emberi Jogok Európai Egyezménye tartalmazott.
A hetedik módosítás ugyanakkor érintetlenül hagyta a magyar állampolgárok és külföldiek kiutasításával kapcsolatos alkotmányos tételeket. Vagyis:
A Kocsis Máté által bejelentett Alaptörvény-módosítás szakít azzal az alkotmányos tilalommal, hogy magyar állampolgárt nem lehet Magyarország területéről kiutasítani.
Élesen bírálta az Alaptörvény módosítását Bárándy Péter ügyvéd, volt igazságügyi miniszter, aki a Klubrádiónak nyilatkozva kifejtette, hogy „magyar állampolgárt kiutasítani Magyarország szuverén területéről az alkotmányosság teljes felrúgása”. Szerinte ez tiltott diszkriminációt is megvalósít, mert magyar állampolgár és magyar állampolgár közt tesz különbséget.
Az egykori Medgyessy-kormány minisztere abszurdnak nevezte, hogy míg egy szlovák, cseh, román, osztrák vagy a más uniós tagállam állampolgárát ilyen módon nem, de ha magyar állampolgárságuk is van, akkor el lehet távolítani az országból.
Ami pedig a kettős állampolgársággal kapcsolatos nemzetközi egyezményeket illeti, Kovács Péter nemzetközi jogász, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kutatóprofesszora egy korábbi cikkében úgy fogalmazott, hogy paradigmaváltás érhető tetten az Európa Tanácsnak a kettős állampolgárságról kötött szerződéseiben. Kezdetben a kettős állampolgárság előfordulásának csökkentésére tevődött a hangsúly, azonban az 1997-ben kötött európai állampolgársági egyezmény megközelítése más: a cél nem a csökkentés, hanem a jelenséggel való együttélés, valamint az egymáshoz közelítő szabályozás, a jogegységesítés.
Az egyezmény alapján az állam nem alkalmazhat hátrányos megkülönböztetést aszerint, hogy
Az Európa Tanácson belül a diszkrimináció tilalmának egyébként több évtizedes értelmezése van. Az Emberi Jogok Európai Bírósága szerint az Emberi Jogok Európai Egyezménye végső soron az olyan elbánásbeli különbségtételt tiltja, amely „nélkülözi az objektív és észszerű igazolhatóságot”, vagy „ha hiányzik az észszerű arányosság az alkalmazott eszközök és az elérni szándékozott cél között”.
Frissítés:
Cikkünk megjelenése után a Fidesz-frakció Sajtóosztálya az alábbi e-mailt küldte szerkesztőségünknek:
„A 2025. március 12-én 06:06-kor megjelent, Kiutasíthatók-e kettős állampolgárságú magyar állampolgárok az ország területéről? című cikkéhez szeretnénk pontosítást tenni.
Noha a korábban nyilvánosságra hozott változatot pontosan idézi, a benyújtott szövegben ehhez képest változás, hogy a kiutasítást megelőzi az állampolgárság felfüggesztése. Nem a kiutasítás, hanem a felfüggesztés feltétele lesz, hogy az adott személy tevékenysége az ország közrendjére, nemzetbiztonságára veszélyt jelentsen. Ezeket a feltételeket (mint amilyen a nemzetbiztonsági veszély) pedig nem az Alaptörvényben nevesítjük, hanem külön törvény rögzíti.
A vonatkozó rész a benyújtott szövegben: »Senkit nem lehet születéssel keletkezett vagy jogszerűen szerzett magyar állampolgárságától megfosztani. A más állam állampolgárságával is rendelkező magyar állampolgárnak állampolgársága – a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező államok állampolgára kivételével – sarkalatos törvényben meghatározottak szerint határozott időre felfüggeszthető. Tilos a csoportos felfüggesztés.«
Lefordítva: az Alaptörvény módosítása megteremti annak a lehetőségét, hogy a más állam állampolgárságával is rendelkezők magyar állampolgársága felfüggeszthető legyen. Ebben az esetben a magyar állampolgár kiutasítható Magyarország területéről. A felfüggesztés feltételét sarkalatos törvény határozza meg, ilyen feltétel, ha az adott állampolgár Magyarország területén tartózkodása Magyarország közrendjére, köz- vagy nemzetbiztonságára veszélyt jelent.”
(Borítókép: Kocsis Máté a Parlamentben 2025. február 24-én. Fotó: Szollár Zsófi / Index)