Hétfőn újabb négy buszjáratán lépteti életbe a BKV az első ajtós felszállási rendszert. Ezzel lezárul a december elejétől tartó átállási hullám, melynek keretében 30 járaton vezettek be új rendszert (Ezek a 13-as, a 13a, a 39-es, a 40e, a 71-es, a 102-es, a 113-es , a 119-es, a 121-es, a 124-es, a 125-ös, a 128-as, a 129-es, a 140-es, a 143-as, a 152-es, a 166-os, a 166a, a 170-es , a 174-es, a 175-ös, a 179-es, a 186-os, a 188e, a 191-es, a 193e, a 197-es, a 243-as és a 266-os számú járatok, melyek vonalát a térképen pirossal jelöltük) Az átállás hétfőnként zajlott, egyedül a december 26-i nap maradt ki. Ennek értelmében csak az első ajtónál lehet felszállni a sofőrnek felmutatott érvényes jegy ellenében.

Ezeken a buszokon a középső és a hátsó ajtót csak leszállásra lehet használni. Elől pedig nem lehet majd távozni a buszról. A vezetők munkáját, és azt, hogy az utasok megszokják a rendszert, 3 napig a hátsó ajtóknál álló egy-egy biztonsági őr könnyítette, de szükség esetén tovább is maradtak volna. Ilyenről azonban nem tudunk.

Természetesen a busz vezetőjénél is lehet jegyet venni 400 forintért, de pontosan kell fizetni, mert nem tud visszaadni. Erre rendszeresen felhívják az utasok figyelmét. Indoklásuk szerint a korábban megváltott jegyek vagy bérletek ellenőrzése Persze ez nem garancia arra, hogy van is nála jegy. Hallottunk már olyanról, hogy olyan járatokon, ahol korábban bevezették ezt az újítást, nem volt a sofőrnél jegy. Ekkor azonban csak a vezetőn múlik, hogy felengedi-e az utast, akinek önhibáján kívül nincs jegye.

Az ország többi legnépesebb városában már régóta így megy

A rendszer egyébként nem újkeletű dolog. Győrben például – ahol érdekes módon a Debrecennel, Szegeddel, Miskolccal és Péccsel ellentétben nincs városi közlekedési vállalat – 18 éve működik így a helyi buszozás – közölte Mihályka Imre, a Kisalföld Volán Közlekedési Zrt. személyszállítási igazgatója. Ráadásul olyan egyértelműnek veszik, hogy honlapjukon az utazási feltételek közt nem is említik ezt a szabályt. Az előbb felsorolt négy másik nagyvárosban is ez a rendszer van érvényben, az utazási feltételek közt még szabályként is szerepel.

Debrecenben és Szegeden a trolikon és a villamosokon is így üzemelnek, de a sofőrök a csúcsidőszakban vagy szélsőséges időjárásai körülmények között eltérhetnek tőle. Emiatt itt nem is befolyásolja a menetidőt érdemben. Ebből a fővárosban sem lehet probléma, hiszen a BKV szerint az érintett vonalakon nincs szükség a menetrendek megváltoztatására. De ha gondot okozna egyes vonalakon az új rend, akkor alkalmazkodni fog hozzá a cég.

View BKV - első ajtós felszállási rend in a larger map

Akik középen is felszállhatnak

Mindkét városban lehetőség van arra, hogy a kismamák és a mozgáskorlátozottak ott szálljanak fel, ahol tudnak. A pécsi helyzet is hasonló. Ezekben a városokban egyébként 10 százalék körüli növekedést tapasztaltak a bevételekben. A BKV-nál azt mondták, hogy csak a bevezetés után tudnak nyilatkozni ebben a kérdésben. Csak annyit közöltek, hogy a régebb óta így üzemelő járatokon az utasszám csökkenését figyelték meg, de a pótdíjazásból befolyt összeg is megtizedelődött. A kevesebb utas és kiszabott büntetés azonban közvetve a bevétel csökkenéséhez vezet. Egyébként minden megkeresett város közlekedési vállalata, ahogy a budapesti is a bliccelők kiszűrésének igényével indokolta a rendszer szükségességét. Az új szabály egyébként az elektronikus jegyek tervezett használatát is megkönnyítené a kisebb forgalmú buszokon. A nagyobb forgalmú járatokon viszont minden ajtóhoz tennének leolvasó készüléket.

A BKV-nál sem újdonság

A BKV egyes járatai is már egy ideje így közlekednek, úgyhogy nem ismeretlen az első ajtónál való felszállás kötelezővé tétele Budapesten sem. 2009 nyarától a 40-es, 87-es, 87A, 141-es, (az időközben megszűnt 141A), 187-es, autóbuszokon, 2010. február 1-jétől pedig a 88-as autóbusz vonalakon. Tavaly márciustól új járatokkal (65-ös, 118-as, 126-os, 126A-s, 134-es, (az időközben megszűnt 134A), 137-es és 165-ös) bővült az első ajtós felszállási rend. Ezeket a térképen feketével jelöltük.

A mostani hullám 30 vonala, valamint a 2009 vagy 2010 óta így üzemelő 12 vonal együtt a BKV buszjáratainak 20 százalékát teszik ki. Attól azonban nem kell tartani, hogy a buszokon kívül a trolikon vagy a villamosokon is bevezetik ezt a rendszert. Az egyik rengeteget használt troli-típuson ugyanis az első ajtók nagyon szűkek, ezért erre a célra alkalmatlanok a BKV tájékoztatása szerint. Arról, hogy további buszokon élnek-e ezzel az újítással, csak a tapasztalatok leszűrése után döntenek.

A végállomásokon fel lehet szállni, ha a sofőr még nincs a buszon

A hatékonyság érdekében a járművekre Debrecenben csak a sofőr jelenlétében lehet felszállni a végállomáson is. Ez a fővárosban szerencsére nincs így. A BKV gyakorlata az, hogy az utasok szabadon felszállhatnak, de a sofőr megérkezésekor  ellenőrzi jegyeiket. Egy december eleji napon az egyik szóban forgó járat vezetője ellenben azt mondta – mikor szemmel láthatólag csak az első ajtót hagyta nyitva –, hogy az előírás szerint ezt se lenne neki szabad. Indulás előtt azonban nem ellenőrizte, hogy az utasok érvényes jeggyel szálltak-e föl.

Van, ahol lassíthatja a közlekedést

Azt hozzá kell tenni, hogy ezek a buszok mind kül- vagy elővárosban közlekednek, és többségükben nincsenek dugig utasokkal. Mondjuk, vannak köztük olyanok is, melyek pont az agglomerációban élők vagy külvárosiak beljebb jutásáért felelősek.

A Budaörsről a Móriczig közlekedő buszokon például egy tantási nap reggelén fennakadásokhoz vezethet az első ajtó előtt kígyózó sor még akkor is, hogyha felszállás előtt mindenki előkészíti jegyét vagy bérletét. Azt is fontos hozzátenni, hogy a régóta ilyen rendszerben működő buszok közt is van olyan, ami hasonlóan Budaörsről érkezik a városba. Azonban konkrét panaszokról nem tudunk, de a BKV tájékoztatása szerint ha sok ilyen panasz jönne, alkalmazkodnának az igényekhez, bár véleményük szerint a menetrend megváltoztatása nem szükséges.