Egyre gyakoribb, hogy a 3-as metró vészfékkel érkezik a megállóba, majd - olvasónk leírása szerint - nagy sziszegések után gurul tovább a helyére. A Metróért Egyesület szerint az átlagosnál több vészfékezést részben a metrókocsik műszaki állapota okozza, a BKV szerint pedig inkább a tanuló vezetők.

Naponta utazom a hármas metróval, és az esetek 70-80%-ában tapasztalom azt a jelenséget, hogy a metró a megállóba érve vészfékezéssel áll meg. 

– írta olvasónk.

Tibor konkrétan így írta le az érzést: a megállóhoz közeledve nem igazán érezni lassítást, majd a vészfékezés hatására a szerelvény a megálló hosszának felénél megáll, és nagy sziszegések után gurul tovább a helyére. Eléggé nyugtalanító a dolog, ilyenkor az utasok egy része is riadtan éli át a helyzetet, míg mások észre sem veszik, annyira hozzászoktak. Tibor hónapok óta tapasztalja ezt, és nem csak egy szerelvénnyel van gond, mert a nap bármely időszakában megtörténik.

Bíró Endre, a Metróért Egyesület vezetője ismeri a jelenséget, de a 70-80 százalékos arányt túlzásnak gondolja. A váratlan vészfékezést okozhatja szerinte többek között járművezetői hiba. Mivel a vonal egy részén ellenőrzött kézi vezetéssel kell menniük a kocsiknak, amennyiben a vezető nem kellő intenzítással fékez, az automatikus vonatvezérlő rendszer (AVR) vészfékezni fog.

Az is kiváltó ok, hogy a vonatok műszaki állapota rossz. Előfordul, hogy több kocsi nem működik a szerelvényből, ilyenkor akár automata, akár kézi üzemmódban előfordulhat, hogy nem produkál kellő fékerőt a szerelvény üzemi fékkel, és ilyenkor is vészfékez a rendszer. A biztosító berendezés sem áll a helyzete magaslatán és mivel az AVR innen kapja az alapinformációkat, ez is okoz pályajelvesztéses vészfékeket. 

A BKV kicsit távolabbról kezdte a magyarázatot: a 3-as metrón a szerelvényeket automatikus vonatvezetéssel, és az automata által ellenőrzött kézi vezetéssel irányítják. Ellenőrzött kézi vezetéssel a motorkocsi-vezetőnek a vonatot hagyományos módon kell indítani és vezetni, a rendszer szerint engedélyezett sebesség betartásával. Ha a vonat megközelíti az engedélyezett sebességet, a fedélzeti berendezés hangjelzéssel figyelmezteti a motorkocsi-vezetőt. Ha a vezető nem reagál, jön a vészfék – a biztonságos közlekedés érdekében. A szerelvényeket egyébként forgalomba állás előtt mindig ellenőrzik, hibás vonatok nem állhatnak forgalomba.

A közlekedési cég szerint az elmúlt időszakban járművezető-tanulókat oktattak a vonalon, és ha a tanuló nem az engedélyezett sebességgel érkezett az állomásra, akkor előfordulhattak vészfékezések. A BKV hangsúlyozta, hogy minden olyan meghibásodás esetén, amikor a vonat nem szállíthat utasokat, kivonják a hibás szerelvényt a forgalomból.