Igyekeznie kell annak az utasnak, aki egy kánikulai napon egy BKV-hajó kellemes szellővel átjárt fedélzeten szeretne hazalibegni, az utolsó járatok ugyanis 19 órakor indulnak el a központi állomásokról kifelé. Emiatt gyakran látni este a kikötőkben csalódottan álldogáló embereket, akiket a hajósok lebeszélnek arról, hogy a Batthyány tértől a Jászai Mari téri végállomásig tartó 5 perces útra még felszálljanak (tényleg nem éri meg), vagy a Jászai Mari téren nehezen lekászálódó utasokat, akik azt hitték, hogy Újpestig hajókázhatnak az utolsó hajóval, de nem lehet, mert vége az útnak.

Megkérdeztük a BKV-t, hogy ha a dunai hajóközlekedés is a tömegközlekedés része, akkor a szemmel látható igény ellenére miért nem lehet használni a hajókat akkor, amikor a legkellemesebb: a nyári estéken? 

A BKV válasza szerint a a hajójáratokat azért indították be 2012-ben, hogy a munkahelyre bejutást, vagy az onnan való hazajutást segítse, ehhez igazították a menetrendet is. Továbbá, bár a közlekedési cég szerint indulás lényegében valóban nincs este hét után, de a hajók a hosszú menetidő miatt nagyjából háromnegyed kilencig érkeznek folyamatosan a Jászai Mari térre. A konzekvencia: a központi hajóállomások közötti utazás még jóval este hét után is megtehető.

A válaszból sajnos nem érthető, hogy ha egy megfáradt dolgozó, aki 7 körül végez a központban (vagy mert addig tart a munkaidő, vagy mert túlórázott, vagy mert megivott egy sört a kollégákkal) és haza akarna hajózni Újpestre/Óbudára/Lágymányosra/Ferencvárosba miért tud csak a központi állomások között közlekedni, amikor annak már semmi értelme (rövid, lassú). 

A BKV azonban nem mindig ilyen szigorú az utasokkal. Mint a lenti videóból kiderül, télen napközben folyamatosan járnak a hajók (igaz, kevesebb), annak ellenére, hogy senki sem akarja használni őket. Minek is, amikor enyhe nyári szellő helyett fogcsikorgató hidegben kell dideregni rajtuk?

Megkérdezve azokat a forrásokat, akik jobban belátnak a fővárosi hajózási piacba, a következő magyarázatot kaptuk. A BKV hajóit üzemeltető cégeknek így éri meg az üzemeltetés, mert este piacosítani tudják a hajókat (jobb áron működtetni, akár városnéző járatként), így a nappali nyomott árú közhajózás is könnyebben lenyelhető.

Rákérdeztünk erre is a BKV-tól, amire azt a választ kaptuk, hogy az üzemeltető cégeket több körös nyílt pályázati eljáráson választották ki, nem ismerve üzleti megfontolásaikat, szempontjaikat. Ajánlatukban a teljesített üzemórára kellett kitérni.

Nyereséges a közhajózás

A BKV tulajdonában 11 db hajó van, ebből 7 közlekedik a közszolgáltatásban. Kettő céggel kötöttek üzemeltetési szerződést a D11-es, a D12-es és a D13-as hajójárat, eggyel pedig a D14-es (Soroksár és Csepel között közlekedő komp) üzemeltetésére. 2014-ben a BKV hajóágazat összes bevétele 117,8 millió, összes ráfordítása (ideértve a BKV-n keresztül megjelenő szolgáltatási díjakat, valamint minden, a szolgáltatáshoz kapcsolódó közvetlen és közvetett költséget) pedig 102,4 millió forint volt. A hajóágazat tehát 2014-ben 15,4 millió forintos eredményt ért el.