Index Vakbarát Hírportál

A BKK kissé túllőtt a célon az új szabályokkal

2015.08.05. 11:05
Már tavasszal tesztelték a most felmerült babakocsis szabályozást a Deákon, és már akkor is nagy felháborodást keltett. Más európai nagyvárosokban nyoma sincs annak, hogy a babakocsisokat letiltanák a mozgólépcsőről. És persze az is kérdés, egy bottal vagy járókerettel nehezen mozgó ember lépcsőztetése mennyire okos vagy humánus dolog.

Komoly felháborodást keltettek a BKK új, és a cég honlapjáról időközben már eltávolított tervei az utazási szabályok drasztikusnak tűnő szigorítására. Igaz, egyelőre ők is csak futnak az események után, és felmerült, hogy akár provokáció is állhat a dolog hátterében.

Így szigorítanának

A tervezet szerint

  • a mozgólépcsőket a babakocsisok csak akkor használhatják, ha a babakocsi szállításához 2 felnőtt kísérő van jelen, és a kapaszkodásban nincsenek akadályozva. De ekkor is kötelező a gyermeket a babakocsiból kivéve, „lehetőleg a gyermek hordozására szolgáló eszközben vinni, a babakocsit pedig lehetőleg összecsukva kell szállítani a mozgó lépcsőn”
  • „a mozgáskorlátozott utasok, a babakocsival, vakvezető- vagy nagytestű kutyával közlekedő személyek a mozgólépcsőt nem vehetik igénybe, a peron és a felszín közötti közlekedéshez a felvonót kötelesek használni”
  • ha viszont nincs lift, minden esetben kötelesek előzetes engedélyt kérni az állomási forgalmi személyzettől

Balesetveszély

A BKK-s üzletszabályzat-módosítás nem véletlenül került ki a cég honlapjára:

jogszabály írja elő, hogy ki kell tenni, és valóban ezt a verziót akarták bevezetni

– állította lapunknak a BKK-t jól ismerő forrásunk. Korábban is mindig nyilvánossá tették a tervezeteket, sőt egy esetben az is előfordult, hogy ugyanúgy, mint most, a korrektúrázott, magyarázatokkal ellátott szöveg vált elérhetővé.

A BKK a Nemzeti Közlekedési Hatóság és a BKV nyomásának hatására vezetné be a leginkább felháborodást kiváltó változásokat. A babakocsis szabályozást a Deák téri állomáson már tavasszal tesztelték a mozgólépcsőre kihelyezett tiltó matricákkal. A szabályozás, mint akkor beszámoltunk róla, nagy felháborodást keltett. Annak, hogy most (talán) bekerül az üzletszabályzatba, valószínűleg az lesz a jelentősége, hogy a szabályzat megsértése miatt  megváltott jegy ellenére kizárható lesz az utas a közlekedésből.

A babakocsisok szabályozását információink szerint elsősorban a közlekedési hatóság szorgalmazta, mert véleményük szerint a babakocsis közlekedés balesetveszélyes. Mint korábban beszámoltunk róla, a BKV mozgólépcsőin évente 150 baleset történik, legalábbis ennyi utas jelentkezik kárigénnyel mozgólépcsőn bekövetkező balesettel kapcsolatban. Ebből nem tudni, mennyi a babakocsis baleset (úgy tudjuk, csak egyszer csúszott meg babakocsi az elmúlt években a mozgólépcsőn, de abból sem lett semmi baj), leggyakrabban a cipőkben és a ruhákban esik kár.

Nem ritka a kutyák sérülése viszont, ezért már eddig is az a szabály volt érvényben, hogy az ebeket ölben szállítsák a tulajdonosok a mozgólépcsőn, a nehezebbekkel meg az álló mozgólépcsőn menjenek. Most ez annyiban módosul, hogy ez utóbbihoz engedélyt kell kérni, és ha nincs elég mozgólépcső, akkor ez a kérés megtagadható. Legutóbb egyébként épp kedden darálta be egy mozgólépcső egy kutya lábát a Kálvin téren.

Kapacitásgondok

Annak a szabálynak, hogy mozgólépcsőn lehetőleg jobb oldalon kell utazni, helyet hagyva a sietősebbeknek, információink szerint azért kell megszűnnie, mert a BKV szerint ezzel jelentősen nőhet a mozgólépcső kapacitása. Az pedig már régi vita a BKK és a BKV között, hogy hány mozgólépcsőnek kell működnie (négyből legalább háromnak vagy kettőnek) egy állomáson. Ha elég működik, akkor van értelme a jobbra tarts elvének, ha kevesebb, akkor nincs, és kapacitáshiányra hivatkozva meg lehet szüntetni.

A VEKE szerint a BKK a babakocsis ügyben csak egy hülye szabályozást akart lekövetni, egy új szabványra hivatkozással. Aki vitt már babakocsit mozgólépcsőn, tudja, hogy nem egyszerű eset, de megoldható, és elég sokan meg tudták oldani évtizedek óta. A hatóság jogalkalmazó, a szolgáltató úgy gondolja, nem tehet mást, beletörődik és szív, valamint kényszerből magára vonja a nép haragját, írja a szervezet a Facebook-oldalán.

Mi mindenesetre utánanéztünk, hogy van-e más alapja is a tevezett módosításoknak. Kiderült, hogy nem a BKK hülyült meg teljesen, a dokumentum szerzője a fentiek mellett az idevágó európai szabványokat próbálhatta alkalmazni. Igaz, olykor kicsit túlságosan lelkesen.

Szabványosítás

A mozgólépcsők, mozgójárdák építésére, üzembe helyezésére vonatkozó  2010-es európai és az azzal azonos magyar szabvány (EN 115-1) szerint ugyanis veszélyt jelent, ha azokon bizonyos tárgyakat szállítanak. Ennek megfelelően a mozgólépcsők elején a következő figyelmeztetéseket kell jól láthatóan elhelyezni:

  • a kisgyerekeket szorosan kell tartani,
  • a kutyákat kézbe kell venni,
  • kapaszkodni kell a gumikorlátba,
  • babakocsival nem szabad felszállni.

A szabvány bevezetője külön megemlíti, hogy a segítőkutyákkal, ha lehet, a liftet kell használni. Ugyanez vonatkozik a kerekesszékesekre, ám esetükben a szabványelőírás a balesetveszély miatt szigorúbb: a mozgólépcsők használatát nekik egyáltalán nem szabad engedélyezni.

A BKK hatályos üzletszabályzata még egyéves sincs, így abba már rég be lehetett volna építeni az európai mozgólépcső-szabvány előírásait. A jelek szerint most talán épp ez történik. A legkülönösebbnek tűnő szigorítás például logikailag levezethetőnek tűnik az új szabványból.

Logika

Babakocsival nem szabad felszállni, tehát azt össze kell csukni ----> de egyik kezünkkel a gyerek kezét kell fognunk, a másikkal meg a gumikorlátba kell kapaszkodunk ----> így nem marad szabad kezünk a babakocsira ----> tehát kell még egy felnőtt, aki azt hozza.

Sima ügy. És ha továbbgondoljuk, logikusnak tűnik egy kivétel: ha olyan kisbabáról van szó, akit még hordozóba lehet tenni. Ilyenkor

a gyerek rajtunk lóg ----> egy kézzel kapaszkodunk ----> a másikkal meg a babakocsit fogjuk.

Logikus lenne, ám a BKK tervezete mégis tiltja: mindenképp két felnőtt kell a babakocsi szállításához. Az sem derül ki, hogy miért nem elég egy felnőtt a babakocsihoz, ha nincs velünk gyerek.

Ahol van lift, ott a mozgáskorlátozottak, babakocsisok használják azt a mozgólépcső helyett: ez teljesen észszerű, hiszen nekik épült.

A nagytestű kutyák kötelező lifteztetése viszont ismét inkább a logika révén érthető meg: egy ekkora kutyát az ember nem bír el egy kézzel, ha viszont kettővel tartja, nem marad mivel kapaszkodni a gumikorlátba.

Értelmezési zavar

A szabályok eddig is előírták, hogy a mozgáskorlátozottak és a nagytestű kutyával érkezők előbb szóljanak a forgalmi ügyeleten, és csak utána használják a(z álló) lépcsőt. Ennek kiegészítése, hogy a metróval érkezők a segélykérőn keresztül szóljanak be az ügyeletre, inkább észszerű, mint drákói intézkedés.

Az érvényes szabályzat szerint a nagykutyás és a mozgáskorlátozott utasoknak eddig is az üzemképes, de álló mozgólépcsőt kellett használniuk. Persze felmerül, hogy 

egy bottal vagy járókerettel nehezen mozgó ember lépcsőztetése mennyire okos vagy humánus dolog.

A BKK-nak nyilván a balesetveszély csökkentése, illetve a saját felelősségének a minimalizálása a fő szempont: az emberek túlnyomó többsége úgyis kompetens annak eldöntésében, hogy képes-e használni a mozgólépcsőt. És persze eddig is gyakran előfordult, hogy a jóindulatú személyzet a mozgáskorlátozott utast segítendő felszálláskor és leszálláskor is megállította a működő mozgólépcsőt.

Ehhez képest nehezen értelmezhető a tervezett változás, hogy ha nincs álló, üzemképes mozgólépcső, akkor nem segítenek az utasnak. Ennak a szabálynak az alkalmazása különösen durva lehet az állomásra metróval érkezők esetében, akiket egy humánusabb állomáson felengedtek a mozgólépcsőre. Az meg pláne értelmetlen, hogy (a tervezett előírásnak megfelelő) két, a babakocsit mozgató ép felnőtt miért ne használhatná a járó mozgólépcsőt, és miért kéne engedélyt kérniük az (álló) mozgólépcső használata előtt.

Néhány nagyobb európai nagyvárosok tömegközlekedésének online elérhető szabályait áttekintve az derült ki, hogy a BKK meglehetősen szigorúan alkalmazza a szabványt.

Bezzeg

Londonban például bárki használhatja a mozgólépcsőket, aki képesnek érzi rá magát. A tömegközlekedés használatát azonban London BKK-ja, a TFL olyan webes és okostelefonos applikációkkal is segíti, amelyek az utas fizikai képességeihez alkalmazkodva segítenek kiválasztani, hogy hogyan jut el A-ból B-be.

Az opciók között szerepel, ha az ember csak a lépcsőt vagy csak a mozgólépcsőt tudja használni, vagy ha a járműveket, és akár a peronokat is csak lépcső használata nélkül tudja megközelíteni. A metróállomások negyede van teljesen akadálymentesítve, viszont a TFL-nek esze ágában sincs akadályozni a kerekesszékeseket, babakocsisokat, ha alkalmasnak érzik magukat, hogy használják a mozgólépcsőt.

Párizsban se könnyű a metrón kerekesszékkel vagy babakocsival közlekedni. A legtöbb állomást nem lehet teljesen akadálymentesíteni, és csak egy (a 14-es) vonal felel meg maradéktalanul a kerekesszékesek igényeinek. Nem minden állomáson van mozgólépcső, de ahol igen, ott babakocsival is lehet használni. Berlinben a már említett 2010-es szabványhoz alkalmazkodva 2009 vége óta minden mozgólépcsőnél ki van írva, hogy babakocsival nem használható, viszont egy olvasónk szerint ahol nincs lift vagy épp karbantartják, ott senki se foglalkozik a tilalommal.

Washingtonban nem érvényesek az európai szabványok. Ott azt írják elő, hogy nem szabad a mozgólépcsőt mezitláb, futva, menetiránnyal szemben, a lépcsőre vagy a gumikorlátra ülve, babakocsival, kerekesszékkel, kézikocsival vagy nehéz csomaggal használni.

Frissítés: a közlekedési hatóság nem tett javaslatot a babakocsis szabályozásra

A BKK üzletszabályzatát, valamint annak módosításait jóváhagyásra minden esetben be kell nyújtani a Nemzeti Közlekedési Hatósághoz, írta lapunknak a szervezet sajtóosztálya. A cikkben szereplő  tervezett üzletszabályzat-módosításokat a BKK eddig a Nemzeti Közlekedési Hatóság felé semmilyen módon nem jelezte.  A hatóság a babakocsik mozgólépcsőn történő használatának szabályozásával kapcsolatban hatósági előírást sem a BKK, sem a BKV felé nem tett.

És a legszebb rész:

A Nemzeti Közlekedési Hatóság továbbra is az „Ésszerűség, nemzeti érdek, jogszerűség” ars poeticát tartja szem előtt.



Rovatok