Borbély Lénárd (Fidesz-KDNP) csepeli polgármester közölte, hogy a vizsgálatok alapján úgy tűnik, mintha a közbeszerzési eljárásnak "nehezen lehetett volna" más nyertese, mint az Alstom, írja az MTI. Hozzátette, a Fővárosi Közgyűlés január végi ülésén javaslatot tesz majd arra, hogy a bizottság jelentését terjesszék a Legfőbb Ügyészség elé.

Az Együtt budapesti elnöke szerint kéz kezet mos az Alstom-ügyben, a metrókocsik 2006-os közbeszerzését vizsgáló ideiglenes fővárosi bizottság nem derítette fel a korrupciós botrány felelőseit és haszonélvezőit.

Pataki Márton hétfői budapesti sajtótájékoztatóján úgy vélekedett: megalapozott a vesztegetés gyanúja, ennek ellenére hat éve semmi sem történik, amit elfogadhatatlannak nevezett. Pataki Márton azt mondta, Demszky Gábor politikai felelőssége biztosan megáll az ügyben, mivel annak idején ő töltötte be a főpolgármesteri tisztséget. Azt nem tudják, hogy büntetőjogilag is felelős-e Demszky Gábor, azonban mindenképpen meg kellett volna őt hallgatnia a bizottságnak, amire nem került sor - vélekedett. Hozzátette: Medgyessy Péter korábbi miniszterelnöknek és az egykori főpolgármester-helyetteseknek is meg kellett volna jelenniük a testület előtt.

A Fővárosi Közgyűlés május 12-i rendkívüli ülésén döntött arról, hogy ideiglenes testületet hoz létre az Alstom-metrókocsik beszerzése ügyében felmerült korrupciós vádak kivizsgálására.

Az előterjesztésben utaltak arra: az Egyesült Királyság Jelentős Csalások Elleni Hivatala Alstom-vezetőket vádolt meg azzal, hogy összesen 2,3 millió eurós kenőpénzt adtak - vagy beleegyeztek abba, hogy adnak - a BKV tisztviselőinek, ügynökeinek azért, hogy befolyásolják a budapesti közlekedési céget az Alstom szerelvényeinek megvásárlása érdekében.

30 milliárd for int értékben éveken keresztül az Alstom számláján kamatozott

A vizsgálóbizottság jogszerűségi, gazdasági és ésszerűségi szempontok alapján is vizsgálta a beszerzést, áll a Városháza közleményében. Ez alapján aggályosnak találta, hogy a közbeszerzés során nem az ár volt a legmeghatározóbb szempont, így fordulhatott elő, hogy több alkalmas pályázó közül korántsem a legkedvezőbb ajánlat nyert. A vizsgálóbizottság több ezer oldal iratanyagot tanulmányozott át, megállapítva, hogy egyes pénzügyi folyamatok nem nyomon követhetők, a cégek által beadott ajánlatok és a végső árajánlatok a papírok alapján nincsenek szoros összefüggésben. A közbeszerzést úgy készítették elő, hogy szinte kódolva volt: a nyertes nagy valószínűséggel az Alstom lesz. Az értékelésnél szubjektív szempontokat alkalmaztak, amelyeket menet közben megváltoztatták, ami a vizsgálóbizottság álláspontja szerint jogszerűtlen. A végső pontozásnál például dupla súllyal szerepelt a szerelvények esztétikai kialakítása.

A vizsgálóbizottsági elnök hangsúlyozta: a főváros és a magyar állam számára óriási hátrányt jelentett, hogy a fizetendő előleg mértékét a kiírásban szereplő 25-ről végül 50%-ra emelték. (Ennek háttere az iratok alapján nem állapítható meg.) A jelentés szerint kifogásolható volt az is, hogy egy szerződésben szerepelt a két metróvonalra történő szerelvény-beszerzés, holott azok között nem volt műszaki összefüggés. Ha külön-külön biztosították volna az ajánlattételi lehetőséget, nagyobb verseny alakulhatott volna ki. Pénzügyileg hátrányos volt a fővárosnak, hogy indokolatlanul korlátozták az ajánlattevők számát, az egyébként alkalmas 6 részvételre jelentkező közül csak 5 cégtől kértek ajánlatot. A szerződésekben a karbantartási költségek hosszú távú vállalásokként szerepeltek, holott azokra a kontraktusok semmilyen garanciát nem biztosítottak. Értékelési szempontként szerepelt a zajszint: 40%-ban vették figyelembe a vezetőfülke, 60%-ban az utastér zajterhelését, annak ellenére, hogy a 4-es metrót vezető nélküli közlekedésre tervezték.

Gazdaságilag indokolatlan módon nem a beszerzési kiírásnak megfelelő szerződést kötötték meg, ami mind a fővárosnak, mind a magyar államnak valószínűsíthetően különösen jelentős vagyoni hátrányt okozott. Borbély Lénárd érthetetlennek nevezte a vis maior feltételek meghatározását: a BKV magára vállalta azt a kockázatot, ha a gyártó nem tudja megszerezni a hatóságtól a szükséges típusengedélyt a szerelvényekre, akkor is ki kell fizetnie a megrendelőnek a kocsikat, annak ellenére, hogy azokat nem tudja használatba venni. A vizsgálóbizottsági elnök kiemelte, hogy az 50%-os mértékűre emelt előleg – mintegy 30 milliárd forint értékben éveken keresztül az Alstom számláján kamatozott. A teljes beszerzés értéke egyébként 263 millió euró (mintegy 69 milliárd forint) volt.