Míg 2012-2013-ban hetente fordult elő, hogy valamelyik villamos- vagy HÉV-vonal órákat állt a reggeli csúcsban kábellopás miatt, megszívatva a munkába utazók ezreit, addig 2016-ban már egy esetben sem volt menetrend-kimaradás emiatt. 

Az elmúlt négy évben a kábellopások száma a BKV-nál ugyanis az évi 172-ről 2 darabra csökkent, az ebből fakadó kár pedig 268 millió forintról 2,3 millió forintra. A maradék kettő esetben sem sportból loptak amatőr indulók vagy profi csapatok, hanem kábelszerelő vagy felújításon dolgozó alvállalkozás szeretett volna vágni magának egy kicsit a közösből éjszaka, de mindkét esetben lebuktak.

De miért ment el a kedvük a tolvajoknak a lopástól?

Szűcs Endre, a BKV biztonsági igazgatója lapunknak elmondta, hogy a cég a veszélyeztetett helyeken, ahol a leggyakrabban fordult elő lopás (ilyenek a HÉV-vonalak, a kamaraerdei, a kőbányai vagy a ferencvárosi villamosok) távfelügyeletet épített ki. Ha bemozdul a vezeték, mennek ki rögtön a biztonságiak. Ezen felül ezeken a helyeken nanorészecskés festési eljárással eltüntethetetlenül beleégetik a kábelbe, hogy a BKV tulajdona, a vezeték emellett (UV-fény mellett láthatóan) megfesti a tolvaj kezét, ruháját.

Mindez még nem hozott volna ekkora sikert egy 2013 végétől hatályos törvénymódosítás nélkül. A lényegében 2014-től életbe lépett új szabályok szerint a kábelek eladását egy héttel előre be kell jelenteni az átvevőhelyeken, regisztrálni kell az eladónak, és igazolnia kell, hogy honnan származik az áru. Sok fémhulladéktelepen ki is írták, hogy a kábeleket át sem veszik, mondta Szűcs Endre.

A törvényi szigorítás a MÁV-nál és az ELMŰ-nél is visszaszorította a lopást. 2015 végére a MÁV-nál a kábellopások száma hatodára, a fémlopásoké harmadára csökkent. Csak 2015-ben összesen 2045 fémkereskedelmi ellenőrzést tartottak, amiből 948 esetben állapítottak meg az eljáró pénzügyőrök jogsértést. A NAV vámszervei összesen 137 esetben derítettek fel illegális fémkereskedelmet. Összesen 955 862 635 forint bírságot szabtak ki, és több mint 8700 tonna fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot foglaltak le.

A rézkábeltolvajok aranykora

A BKV 2008 óta figyeli a kábellopások alakulását. Mint arról beszámoltunk, a 2010-ben felállított biztonsági igazgatóságnak köszönhetően a lopások száma jelentősen visszaesett, majd miután a tolvajok kitapasztalták a módszereket, ismét emelkedni kezdett. A csúcs 2012-ben volt, 172 lopással.

A második hullámban a kárösszeg nem emelkedett a lopások számának növekedésével. amiből azt a következtetést vonták le, hogy az egyszerre (40-45 perc alatt) akár egy kilométernyi rézkábelt levágó és elszállító szervezett csoportok ideje leáldozott. Viszont egyre több lett az önállóan dolgozó, alkalmi tolvaj. Ők kevesebbet (20-50 méternyi, 40-100 kilónyi) vezetéket loptak, de sűrűbben.

A lopások száma olyan nagy volt, hogy a BKV külön kémvillamost állított szolgálatba éjszakára, azzal üldözték a tolvajokat. A kémvillamost akkoriban el is kísértük egy útjára.

A fémtolvajlásból komplett családok éltek Budapesten. (Rendőrségi adatok szerint a fémtolvajipar 2012-ben 700 ezer embert tart el Magyarországon.) Az ideiglenes-illegális telephelyeken (például csepeli zsákutcák zegzugos udvaraiban) délelőtt még emeletnyi fémhulladék volt, köztük lopott a rézkábellel, délutánra már ez egész eltűnt.

Ezeken a telephelyeken csak a család, vagy a megbízható ismerős termését fogadták be, az idegen jobb volt, ha messzire elkerülte őket. A fém útja innen a határokon túlra vezetett. A végcél Kína volt, a nagy ütemben fejlődő ország hatalmas étvággyal zabálta a rezet, aminek folyamatosan nőtt az ára az országban.

Borítókép: Mihádák Zoltán / MTI