Szerdán délelőtt többször is teszteltem a 4–6-os villamos menetidejét. Az egyik, végállomástól végállomásig tartó menet paramétereit GPS-trackerrel is rögzítettem. A menetidő erre a fordulóra a 8,1 km-es pályán 33 perc 13 másodpercre jött ki, de a többi menet is 33 és 34 perc közötti eredményeket produkált. A hivatalos menetrendben 29 percig tart az út.

A menetidőből 12 perc 33 másodpercet a megállókban töltött a villamos, 20 perc 42 másodpercet pedig menetben. A legnagyobb sebességet a Széna tér előtt érte el a jármű, ekkor 54 km/órával hasított. A teljes vonalon 15 km/óra volt az átlagsebesség.

Mint a sebességgrafikonon látszik, a legrosszabb eredményeket a Boráros tér és a Corvin-negyed között, valamint a Baross utca – Blaha Lujza tér között produkálta a Combino, de rossznak számít még a Margit híd utáni budai szakasz is (ez utóbbinál főleg a fonódó villamos lassítja a tempót).

A 33-34 perces menetidő több a hivatalos menetrendben megjelöltnél (29 perc), és több a 2012. februári, a jelzőlámpák összehangolása előtti időknél (32 perc), az összehangolást követő kezdeti időszakot (28 perc) már nem is említve. Akkori videós tesztünkben ennyire jött ki a nagykörúti menetidő:

Mivel egy időben, Tarlós István elhíresült kijelentésének idején (miszerint „Budapest egy szélsőségesen tömegközlekedés-orientált város”) úgy tűnt, hogy az uniós pénzből kivitelezett, a villamosok javára történt nagykörúti lámpaáthangolást visszacsinálják, megkérdeztük a BKV-t, politikai okokból lassultak be a Combinók, vagy fizikai okai vannak a késéseknek.

BKV: A pálya állapota a hibás

A BKV válasza szerint a lassulás okai alapvetően a vonalra elrendelt, pályaállapot miatti sebességkorlátozások. Ahol a tervezett 50 km/óra helyett 20 km/óra körüli sebességkorlátozást kellett bevezetni, ott a villamosok lekésik a számukra megtervezett szabad jelzést, e szakaszok 1-1 perccel növelik a menetidőt, illetve a Margit hídi 30 km/órás sebességkorlátozás is irányonként 1-1,5 perces menetidő-növekedést jelent. Emiatt a vonal úgynevezett zavarérzékenysége nagyobb lett, mivel nem minden szerelvény teszi meg ugyanannyi idő alatt a távot. Menetidő-növelő hatása lehet a 17-es villamosok jelenlétének is a Margit körúton, ugyanis ha a 17-es villamos késve érkezik, és megáll a 4-es vagy 6-os vonali jármű előtt, akkor feltarthatja azt.

A vonal extrém terhelése miatt a vágányok élettartama jóval rövidebb az átlagosan számítható élettartamnál. A nagykörúti villamos 8 km hosszú pályáján összesen 24 szakaszon vezettek be sebességkorlátozást.

A BKV szerint a lámpahangolás utáni főpolgármesteri utasításnak, miszerint finomhangolni kell a rendszert a gépkocsik javára, összességében minimális a hatása. Csúcsidőn kívül az amúgy hétvégi napokra tervezett, nagyobb periódusidejű (90 másodperces) lámpaprogramot vezettek be, ami a villamosoknak kis mértékben kedvez, mivel általánosságban hosszabb ideig kapnak szabad jelzést a kereszteződésekben. A 60-as program csak a reggeli és a délutáni csúcsidőszakban fut, ugyanakkor a két program váltásakor egyes csomópontokban a programváltás miatt akár 2-3 percet is várakozhatnak a szerelvények.

De nemcsak a villamosok késnek, hanem a pályafelújítási program is csúszik. Ennek oka a BKV szerint, hogy a síncserét tervezni kell, hatósági jóváhagyás is szükséges, amire külön közbeszerzési eljárást kell kiírni. Egy-egy szakasz felújításának költségei olyan mértékűek, hogy a BKV Zrt.-nek sincs egyszerre ennyi fejlesztési pénze.

Megkérdeztük azt is, egyetért-e a BKV azzal az egyszerű számítással, hogy ha 4-5 percet csúszik egy-egy villamos, akkor az 15 százalékos késés járatonként, ami azt eredményezi, hogy minden 7. villamos kimarad az utazóközönségnek, azaz egy villamosnyi utassal többet kell szállítania a hat megelőző villamosnak, ami átlagban 17 százalékkal növeli villamosonként a zsúfoltságot.

A cég válasza szerint a 4-5 perc késés miatt az eljutási idő nagyobb, de nem marad ki egy járat sem, mivel a fordulóidőben (ugyanazon végállomásról ugyanazon kocsinak a két, egymást követő  indulása között eltelt idő) belefér a késés, a szerelvények

Azaz nem esik ki járat, és nincs járatkiesés miatti nagyobb zsúfoltság. Egyelőre.

Jön a metrópótlás, baj lesz, ha ilyen marad a pálya

Csakhogy közeledik a 3-as metró középső szakaszán is a felújítás, a 4-6-os villamosnak pedig jelentős szerepe lesz a pótlásban, ami több utast jelent. A BKV azonban reméli, hogy az M3-as metró középső szakaszának pótlása előtt lesznek olyan beavatkozások a pályán, amelyek hatására javulhat a sínek állapota és csökken a késés.

A Közlekedő Tömeg számításai szerint a menetrendet ugyan még tartani tudja a BKV a 4–6-os vonalán a fordulóidők lerövidítésével, de a rendszer nagyon borulékony. Azaz, most az van a menetrendben, hogy az egyik 6-os villamos 17:00-kor indul a Móriczról, 17:29-re ér a Széll Kálmán térre, és 17:35-kor indul vissza. 

A Móriczról legközelebb 18:15-kor kell indulnia, papíron már 18:04-re ott van. A teljes idő körbeérni tehát 75 perc, amiből 6 (Széll Kálmán tér)+11 (Móricz Zsigmond körtér), ebből ha lejön a megforduláshoz szükséges idő, az jön ki, hogy kb. 10 perc tartalék van a menetrendben.

Azzal, hogy irányonként 4-5-6 perccel megnőtt a menetidő, ez a 10 perc pont kiesik. Tehát ha minden a legnagyobb rendben megy, nem fog összesen kevesebb villamos indulni. Viszont teljesen megszűnik a tartalékidő, így akármi történik (akár csak annyi, hogy egy menetben az átlagosnál többen feszegetik fel az ajtót, és nem tud elindulni), azt a késést a csúcsidő végéig magával viszi a villamos.