Július elsejétől drágább lehet Budapesten taxival utazni. A jelenlegi 450 forintos alapdíj 55 százalékkal 700 forintra emelkedhet, a kilométerdíj 280-ról 7 százalékkal 300 forintra, míg a percenkénti várakozási díj 70-ről 6,67 százalékkal 75 forintra nőhet, ha a fővárosi közgyűlés jövő szerdai ülésén a képviselők megszavazzák a Szeneczey Balázs főpolgármester-helyettes által jegyzett javaslatot (pdf), írja az MTI.

A taxisok a javaslatukat azzal támasztották alá, hogy a viteldíj legfontosabb eleme a kilométerdíj, amely a rendelet 2013-as életbe lépése óta nem változott. Ezt most 7,14 százalékkal növelnék, miközben azóta az infláció meghaladta a 10 százalékot – olvasható a mellékelt előzetes hatásvizsgálatban. Amely szerint az áremelés 20-40 napra visszavetheti az utasszámot, de az utána visszaáll az áremelés előtti szintre.

Az előterjesztéshez készült dokumentum szerint azok az utasok, akik ritkán, alkalomszerűen veszik igénybe a szolgáltatást,

az áremelés hatását kevésbé érzékelik és vonakodva bár, de tudomásul veszik a tényét és szükségességét is, a mértékét valószínűleg nem vitatják, elfogadhatónak tartják.

A taxiforgalom nagy részét kitevő szerződéses állandó ügyfélkörnél még átmeneti visszaesést sem prognosztizálnak az áremelés hatására.

Az MTI felidézi: az egyik fővárosi taxis társaság a taxirendeletben foglalt díjtételek emelésére tett írásbeli javaslatot január 23-án. Ezt követően a taxis társaságokkal több körben egyeztettek, a taxisok túlnyomó többsége, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK), valamint a Fuvarozók Országos Szövetsége (FUVOSZ) is az emelés mellett tette le a voksát.

A főváros nem akar díjat emelni, de ha kérik, fog

Az egyeztetéseken a főváros vezetése többször rögzítette, hogy nem kezdeményezi a tarifa emelését, de abban az esetben, ha a taxisok túlnyomó többsége a BKIK-val és FUVOSZ-szal együtt közösen javasolja, és az emelés mértékében is egyetért, azt nem fogja megakadályozni, és a közgyűlés elé terjeszti.

Az egyeztetésen a taxisok részéről felvetődött, hogy az autókon reklámtáblákat helyezhessenek el, és így növelhessék a taxisok bevételét. A főváros viszont ezen nem akart változtatni. Ráadásul a taxik belsejében történő hirdetések szabályozott körülmények közötti elhelyezéséhez országos szintű jogszabály alkotása szükséges, annak rendezése nem a főváros kompetenciája, de egységes taxis javaslat megfogalmazása esetén segíti annak elkészítését és elfogadtatását.

Kitértek arra is, hogy 2015. január 1-jétől kezdődően minden év március 31-ig a Budapesti Közlekedési Központ Zrt., majd 2016. április elsejétől a Budapest Közút Zrt.-vel közösen felülvizsgálták a taxitarifa szerkezetét és tartalmát. "A fentiekben ismertetett infláción túl nem merült fel olyan többletköltség, amely a tarifa emelését indokolta volna. A taxirendeletben meghatározott tarifa mértéke fedezetet nyújtott a taxizás felmerülő költségeire. Ezért annak emelésére vagy módosítására javaslatot nem tettek" – olvasható a dokumentumban.

Nehéz a taxisok élete, ugye?

A tanulmány arról is írt, hogy „a taxis fogyasztói kosárban az átlagos inflációnál nagyobb mértékű drágulás következett be: a biztosítási díjak emelkedtek, a szabályozási környezet változása új eszközök és készülékek beépítésére kötelezte a taxisokat”. Korszerűbb és drágább járműveket szereztek be a taxirendelet országos szabályozásnál szigorúbb előírása miatt január elsejétől, amelyet a fővárosi taxisok teljesítettek. A szerviz- és karbantartási költségek is folyamatosan emelkedtek ebben az időszakban.

A fentebb részletezett költségek emelkedését hivatott kompenzálni a díjtételek mértékének növelésére vonatkozó javaslat, amely összességében inflációt követő mértékű - mutattak rá a javaslatban.

Közölték azt is, hogy a javaslatot elküldték a fogyasztóvédelmi hatóságnak és a szolgáltatásban közvetlenül érintett szakmai érdek-képviseleti szervezeteknek is. A tőlük beérkező véleményekről legkésőbb a közgyűlés ülésén adnak tájékoztatást, hogy a Fővárosi Közgyűlés ezen vélemények figyelembevételével alkothassa meg a díjemelésről szóló rendeletét, írja az MTI.