Két autó karambolozott a Ferihegyi gyorsforgalmi út városból kivezető szakaszán, a Felsőcsatári úti csomópont előtt - közölte a Katasztrófavédelem. Az elsődleges hírek szerint senki nem sérült meg. Tart a helyszínelés és a műszaki mentés, emiatt csak egy sávon lehet haladni. A térségben jelentős torlódás van, a sor vége a Kőbánya-Kispest metróállomás közelében van. A baleset helyszínén a fővárosi tűzoltók nyújtanak segítséget.
A XV. kerületben a 231-es busz sofőrje két megálló között rosszul lett és meghalt - tudta meg a VS.hu. A Localo márkájú busz sofőrje még biztonságosan meg tudta állítani a buszt. Az utasok kezdték el az újraélesztést, amit a kiérkező mentők folytattak, de sajnos nem sikerült. A buszt üzemeltető VT Arriva megerősítette a VS.hu értesülését.
A Blikk szerint körülbelül tíz ember utazott a buszon a balesetkor. "A busz éppen a Telek utcába kanyarodott volna, amikor a sofőr ráborult a kormányra; a monstrum elindult a kerítés felé, és tíz centire előtte megállt" - írta egy olvasójuk.
A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) üzleti titok megsértésének megalapozott gyanúja miatt az igazgatóság döntése alapján feljelenetette VI. és VII. Kerületi Ügyészségen a közlekedési társaság korábbi vezérigazgatóját, Vitézy Dávidot. A Dabóczi Kálmán vezérigazgató által aláírt pénteki, MTI-hez eljuttatott közlemény szerint a BKK a rendelkezésére álló hivatalos dokumentumok alapján megállapította, hogy Vitézy Dávid munkaviszonyának megszűnésekor nem tett eleget a társaság adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzatában foglalt kötelezettségének. Valószínűnek tartják, hogy a volt vezérigazgató jogosulatlanul birtokol adatvagyont, ami megvalósíthatja az üzleti titoksértés bűntettét, alkalmas lehet vagyoni hátrány okozására, jogtalan előnyszerzésre.
Vitézy reagált a feljelentésre: mint írja, a BKK közpénzből működik és nincs is versenytársa, ezért a feljelentés „valamilyen személyes vagy hiúsági okból született”. Szerinte a távozásakor minden szabályosan történt, és sem Tarlós Istvánról, sem a városvezetés más tagjáról nem feltételez egy ilyen lejáratási kísérletet, ezért
bizonyára valamiféle megfelelési kényszer, túlbuzgóság állhat a feljelentgetés mögött az új cégvezetés részéről.
Vitézy azt is kiemeli, hogy miután december 3-án meghozták a döntést a felmentéséről, kb. reggel kilenctől éjfélig volt ideje átadni az évi több mint 150 milliárd forinttal gazdálkodó BKK vezetését, és közben minden fontosabb körülményre felhívni a figyelmet és átadni a folyamatban lévő ügyeket. Ezután pedig egyszer sem kereste a BKK, hogy adjon át vagy semmisítsen meg bármilyen dokumentumot. Válaszát azzal zárja, hogy nem tudja, mi okozza a BKK-nál a „súlyos személyes frusztrációt”, ezért javasolja, hogy „inkább Budapest közlekedési rendszerének fejlesztésére fordítsák a szabad energiáikat”
Információink szerint Vitézy Dávidnál maradt a BKK átadás-átvételi dokumentációjának egyik példánya, ez lehet az az adatvagyon, amire a feljelentés hivatkozik. A dokumentáció vaskos, sok ezer oldal, és az átadott-átvett tárgyaktól kezdve a cég szerződéslistáján, iratlistáján, a projektek, közbeszerzések aktuális státuszán keresztül a szakterületek és vezetők teljességi nyilatkozatáig sok adatot tartalmaz, ami egy 180 milliárdos cég hétköznapi működése során összejön.
Szakértők szerint, ha csak az átadás-átvételi dokumentáció a BKK mostani vezetése által kifogásolt adatvagyon, aminek tulajdonlására hivatkozva feljelentették Vitézyt, az nem biztos, hogy az üzleti titoksértésnek számít. A cégek átadása ilyen módon történik, mindkét félnél marad egy aláírt példány, amiben rögzítették az átadáskori helyzetet.
Megkerestük a BKK-t, ám a cég az ügyről a nyomozás lezárásáig nem ad további tájékoztatást.
Vitézy Dávid a Budapesti Közlekedési Központ megalapításától, 2010. októberétől 2014. december 31-ig töltötte be a vezérigazgatói posztot, menesztéséről a Fővárosi Közgyűlés december 3-án döntött.
A Katari Állam csaknem egy milliárd forintért vásárolta meg a Köztársasági Őrezred egykori villáját - közölte a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. az MTI-vel.
Az MNV többszöri sikertelen árverés után értékesítette budapesti az Andrássy út 114. szám és a Munkácsy Mihály utca 11. szám alatti ingatlanokat. Az eladáshoz a Külgazdasági és Külügyminisztérium, valamint a Fővárosi Kormányhivatal is hozzájárult. Az előzetes jóváhagyására azért volt szükség, mert a vevő külföldi és a Katari Állam az ingatlant diplomáciai célból vásárolta meg, nagykövetséget nyitnak benne.
Az Andrássy út 114. 1894-ben Weiss Manfréd nagyiparos, az egyik leggazdagabb magyar nagytőkés tulajdonába került, és a család egészen 1944-ig itt is lakott, ekkor azonban a nácik lefoglalták a műemlék épületet. A villában tavaly tavasszal a Bupap városi túrát rendezett, tudósítónk ezt írta az épületről:
Lehangoló látványt nyújt: ízléstelen szőnyegpadló, álmennyezet és ronda ajtók mindenhol. A szerző (Weiss Manfréd dédunokája), aki a túrán mindvégig velünk volt, most járt itt először életében. Azt mondta, ne várjunk tőle érzelmeket, a villa lehangoló és üres: nem tudja itt elképzelni szüleit, és nagyszüleit. Pedig itt laktak hajdanán mindannyian. Weiss Manfréd egykori villái ma állami tulajdonban vannak, elvileg a készenléti rendőrség használja – vagy inkább nem használja – őket. Üresen állnak, a kertet, ahol egykor teniszpálya meg lovarda volt, ma felveri a gaz.
Az épület a Köztársasági Őrezred vagyonkezelésében állt, 2012-ben akarták először értékesíteni.
Megkerestük a BKK-t, hogy kik mennek el a cégtől, és miért, amire a következő tájékoztatást kaptuk:
Az első elkészült villamost a Nemzeti Közlekedési Hatóság és a BKK szakemberei megtekintették a héten Spanyolországban és megkezdték az első vizsgálatokat. Az első jármű várhatóan idén márciusban érkezik Budapestre, további spanyolországi hatósági vizsgálatok után. Ezt követően kezdődnek meg itthon a villamos forgalomba helyezéséhez szükséges tesztek, fék- és futáspróbák az 1-es és a 3-as villamos vonalán, közölte a BKK.
Az első járművet tavasszal és nyáron továbbiak követik majd, az idei évben várhatóan 25 rövid (34 méteres) villamos érkezik Budapestre. A sikeres tesztek után az első CAF villamosok várhatóan idén ősztől állnak forgalomba a budapesti villamosvonalakon.
Július 1-től bevezetik a fizetős parkolást Óbudán is. Bús Balázs polgármester szerint erre azért van szükség, mert az elmúlt években egy nagy P+R parkolóvá vált Belső-Óbuda, a helyi lakosok pedig agyvérzést kapnak, hogy nem találnak helyet, amikor hazaérnek.
Két zóna lesz: egy kisebb a Kolosy tér környékén, ahol 265 Ft/óra lesz a díj, és egy nagyobb a Nagyszombat utca és a Bogdáni út között, ahol 175 forint lesz a díj óránként. A kerület hamarosan beszerzi a 12 ezer parkolóhelyhez szükséges 170 automatát, ami hasonló lesz a Budapesten már használtakhoz. A kalkulációk szerint a rendszer 5 év után válik pozitív egyenlegűvé, ekkortól évi 100-110 millió forint bevételre számítanak.
Egy tavaly novemberi jegyzőkönyv szerint például a BKV jelezte, hogy sok probléma van az új vízköddel oltó rendszerrel a 4-es metrón, lyukas a cső, rosszak a szelepek, „a rendszer oltásképessége kétségbe vonható”. A probléma rendezésére a FÖRI hivatalos helyiségében gyűltek össze az érdekeltek: a BKV, a BKK, a DBR, a Swietelsky, és a Acis alvállalkozó. A vitát Pető György vezette le, napirendet állított fel, összefoglalt, lezárt (ez esetben azzal, hogy a jelentős véleménykülönbséget az adott pillanatban nem lehetett feloldani).
Ezen a tárgyaláson kívül számos alkalommal vett részt Pető a 4-es metró kötbér- vagy garanciális javításokról szóló tárgyalásain. Információink szerint a megegyezéseket valóban felgyorsította, amiért is többek füle hallatára „a duguláselhárítónak” nevezte magát. Kérdés, hogy az állambiztonsági végzettséggel mennyire látta át a mérnöki és pénzügyi problémákat.
A Flirtök zárt utasvécéjének szippantására Kelenföld nincs felkészülve, így bizony a vonatok jelentős részén a vécé is zárva lesz, érdemes megnézni, milyen káoszhoz vezet ez, írta olvasónk. Vasúti ügyekben jártas szakember szerint a helyzet ennél sokkal rosszabb, mert Szabadbattyánban és Kőbánya-Kispesten sem tudnak üríteni, így e téren teljes a nihil. Szó szerint szar ügy, tényleg a klotyó lett a szűk keresztmetszet, mondta.
1. A MÁV tájékoztatása szerint az alagút fölötti – az XI. kerületi önkormányzat kezelésében lévő – Csukló utcai területen a hosszú ideig tartó esőzés miatt felgyülemlett a csapadékvíz, és emiatt megcsúszott az az alagút Kelenföldi pályaudvar felőli bejárát feletti rézsű talaja. Ez a nagy mennyiségű földtömeg nyomta a támfal tetején lévő támköveket, amelyek közül nyolc nyolcvan-száz kilós darab múlt héten szombat este lezuhant a sínekre és környékükre.
2. A XI. kerületi önkormányzat független szakértői véleményre hivatkozva sokkal valószínűbbnek tartja, hogy a Kis-Gellért-hegy lába alatt futó rétegvizek, szivárgó vizek okozhattak hosszú távon akkora kárt, ez esetben pedig vis maiorról van szó.
3. Dorner Lajos, a VEKE elnöke szerint az is belejátszhatott, hogy a rézsűn (ami MÁV-terület), néhány éve leirtották a fákat, a cserjék gyökérzete pedig valószínűleg nem fogta olyan jól a talajt. A Machu Picchu-szerű miniteraszos megoldás úgy tűnik, nem vált be, mondta.
+1. A MÁV még hozzáteszi, hogy az alagút 2012-ben átesett az előírt, 10 évenkénti fővizsgálaton. A dokumentált vizsgálati anyag alapján az alagút megfelelő műszaki állapotú.
Feléledhetnek a Déli bezárási tervei
Erre a kérdésünkre a MÁV úgy válaszolt, hogy a türelmünket kéri az ügyben, ami legalábbis arra utal, hogy a téma ismét terítékre kerülhet. Legutoljára a 2006-os választások kampányterveiben szerepelt hangsúlyosan a Déli pályaudvar megszüntetése, azzal, hogy feladatát a 4-es metróval kiegészülő Kelenföldi pályaudvar veszi át.
Aztán ez a terv kútba esett, mert a 2-es metró budai vasúti kapcsolata fontos, valamint a Kelenföldi pályaudvar kapacitását kevésnek találták. Néhány évvel később a bezárási terveket az átépítési tervek váltották: magántőke bevonásával felújították volna a pályaudvart, a vágányokat pedig lefedték volna, hogy kereskedelmi területeket szabadítsanak fel fölöttük. Végül ez az elképzelés is ábránd maradt.
Kisebb felújítás mégis történt, az állomásépület homlokzatán ráncfelvarrás jellegű javításokat végeztek el, pótoltak egyes homlokzati és üvegelemeket. Ha lenne is pénze a MÁV-nak, szakértők szerint máshol kellene elkölteni, mert a Nyugati és a Keleti pályaudvar ezerszer rosszabb állapotban van.
Frissítés:
Időközben megjött a MÁV válasza: nem tervezik bezárni a Délit. Hosszabb távon az igényekhez igazodó, jól működő, gazdaságosan üzemeltethető, többfunkciós intermodális csomópont maradhat, megújuló városi központ létrehozásával az épületegyüttes és épített környezete felújításával, fejlesztésével, az eredeti modern építészeti karakter tiszteletben tartásával, illetve helyreállításával.
Sok más helyen már látható, hogy az alagútlezárásból rekordméretű menetrendi káosz és késések is lehetnek. A késés, a pótlás, a pótlóbusz dugóban veszteglése miatt aki eddig reggelként a Délibe érkezve járt munkába, készüljön fel, hogy a közelgő napokban, hetekben lényegesen előbb kell elindulnia. Mondjuk akár egy órával is. Ha igaz az, hogy ez hetekig eltart, akár márciusig is, és nem biztos, hogy van elég pótlóbusz – írta egy másik olvasónk.
Több elővárosi vonatot nem indít el a MÁV amiatt, mert a Déli szerepét átvevő Kelenföldi pályaudvar nem képes lebonyolítani akkora forgalmat. A ritkítás nem okoz (jelentős) utassérelmet, azt leszámítva, hogy lemondták a százhalombattai és tárnoki betétvonatokat, így 30 perc helyett óránkénti a közlekedés.
Emellett Kelenföldön az utasok szerint alig van vonatjegyvételi lehetőség, a külföldieket pedig alaposan megforgathatja, hogy egynyelvű a tájékoztatás a megváltozott helyzetről. „Tegnap kora délután Budaörsről vonattal jöttem vissza. A hangosbemondó simán bemondta, hogy a vonat a Délibe megy, és a vonaton se volt semmi tájékoztatás” – írta Zoltán.
Kelenföldön a hagyományos kocsik futójavítása sem megoldott, bár ezeket lehet, hogy átengedik a Délibe, csak utasokat nem visznek.
A Keletibe irányított vonatoknál előfordul, hogy rostokolniuk kell a peronok előtt, mert csak három vágányon lehet közlekedni a híd alatt a Kerepesi útnál. A Keletibe nem mehetnek a Flirtök sem, mert ha elakadnak, nem lenne mivel kitolni őket. Ez szintén növeli a rugalmatlanságot.
A Déli pályaudvar nem csak az évszak miatt nem emlékeztet az ikonikus képre, amikor a nyári melegben utasok tömegei várnak bőröndökkel, hogy felszállhassanak a siófoki gyorsra. A lezárt peronoknál kedd délelőtt alig lézeng valaki. Sorban állni sehol sem kell: az üzletek konganak az ürességtől, és kívül is csak páran lézengenek. Hétköznapokon sosem ez az időszak jelenti a csúcsot, de ilyen kihalt még éjszaka sem szokott lenni. Angol vagy más idegen nyelvű tájékoztatás nincs, de az információs pult nyitva van.
A belföldi pénztáraknál 1-2 ember vár csak, a szokásos ötből kettő van nyitva. Az egyik pénztáros szerint egy műszakban átlagos napokon 3-500 utast szokott kiszolgálni, most csak 50-60-at, leginkább olyanokat, akik csak itt szembesülnek vele, hogy ki kell buszozniuk Kelenföldre, de akadnak olyanok is, akik mindig itt veszik meg a jegyet, mert a többi pályaudvaron hosszabb a sor.
A pályaudvaron lévő boltok a forgalom-visszaesés miatt elég nagy bajban vannak, és egyelőre fogalmuk sincs, mennyi ideig tart a pályaudvar üzemszünete. Van, aki két hétről, más hónapokról tud.
A zöldséges szerint semmit sem változott a forgalma, mióta nincsenek utasok, mert főleg a környéken lakó törzsvásárlóiból él. A szomszédos édességbolt eladója azonban erre csak a fejét ingatva hitetlenkedik.
A trafikból lett édességbolt családi vállalkozás, így legalább alkalmazottat nem kell fizetniük, de nem is nagyon lenne miből: a forgalmuk a tizedére esett vissza. Mutatja is a pénztárgép hétfői bevételéről szóló cetlit: 3045 forint.
Közben bekopog egy nő, hogy megkérdezze, hogyan juthatna be a másik oldalon lévő üzlethelyiségekbe, hogy leolvassa a mérőórákat. Az a két bolt ugyanis ma már ki sem nyitott, az alkalmazottakat a tulajdonos még hétfőn kijelentette. A leolvasó tanácstalanul áll, senki sem tudja, kinél lehet kulcs.
„Kevesebb mint 40 ember jött be átlagosan naponta az üzletbe az utóbbi időben" – árulja el a vásárló hiányában unatkozó újságárus. „Korábban egy hétköznapon gyakran a 350-et is meghaladta az ide betérők száma" – folytatja. „Azzal is számolnom kell, ha azt mondják, hogy holnap már nem kell bemennem dolgozni" – mondja félve a pályaudvari árus.
Az édességboltos szerint mindenki próbál engedményt kicsikarni a havi százezres nagyságrendű bérleti díjból, van, aki még aláírásgyűjtést is indítana. De a viszonyok kuszák, a boltosok nem közvetlenül a MÁV-tól, hanem főbérlő kft.-ktől bérlik a helyiségeket, azok a cégek pedig állítólag egyelőre elzárkóznak a tárgyalástól.
A teljesen üres peronoknál biztonsági őrök cirkálnak, hogy még véletlenül se tévedjen oda senki. A lezárt pályaudvar miatt egyedül biztonsági őrből van szükség többre, mert most azt a részt is ellenőrizniük kell, ahová máskor az utasok bemehetnek.
10 perc várakozás után elindul a pótlóbusz, amin ebben a napszakban szintén alig vannak utasok. A sofőr szerint a csúcsforgalomban akár 30-40 perc is lehet az út, de most bő tíz perc alatt átérünk Kelenföldre.
Tömeg Kelenföldön sincs, sőt, nem is lehetne megmondani, hogy itt most a szokásosnál nagyobb a tömeg. A váróteremben az újságostól viszont megtudjuk, hogy megnőtt a forgalom. „Reggelente sokkal nagyobb sor áll az újságokért” – mondja, de itt nincs idő hosszan csevegni, mert a következő vevők már türelmetlenek.
Csúcsidőben az összes boltos szerint jelentősen megnőtt a forgalom – ám ennek nem mindenki örül. A legtöbben ugyanis a metróhoz vezető aluljárót használják. Itt a valutaváltót kivéve mindenhol jóval nagyobb a sor boltoknál, csak a pénzváltót nem érintette a változás. A peronokat összekötő régi aluljárót viszont a Déli bezárása óta alig használja valaki, az itteni kisbolt eladója elég idegesnek is tűnt emiatt.
A peronoknál megkérdezett vasutasok viszont csak a fejüket fogták. Volt, aki a káoszra panaszkodott, más a rengeteg utasra, de olyat is találtunk, aki szerint ha nehezen is, de megbirkóznak a helyzettel.
Információink szerint a speciális bontógépek január végén, február elején kezdték el az egykori Ganz-csarnok és a melegpörgető szerkezeti bontását. A csarnok a tervek szerint május elejére eltűnik, ennél jóval nagyobb feladat a melegpörgető alagútjának bontása.
Az egykor turbinák tesztelésére szolgáló melegpörgető néhol két méternél is vastagabb vasbeton falait fel kell darabolni, ami hosszabb időt vesz majd igénybe, de várhatóan júliusra ez is befejeződik.
Kovács Zoltán kormányszóvivő Tarlós Istvánnal és Persányi Miklóssal, a Fővárosi Állatkert főigazgatójával a Holnemvolt parkban jelentette be, hogy a világszínvonalú fejlesztésekre 25 milliárd forintot ad a kormány az állatkertnek. Az összeget a Pannonpark létrehozására fogják fordítani.
Tarlós István megköszönte a kormány támogatását a több mint 100 éve működő intézmény támogatásában, a Margitszigeti projekthez hasonlóan gyümölcsöző együttműködésnek nevezte ezt a főváros és az állam közt. A kormányszóvivő elmondta, hogy a Ligetprojekt és a Múzeumnegyed terveinek megbeszélésén került szóba az állatkert ügye.
Persányi Miklós elmondta, hogy a területet már 2012-ben megkapták a fővárostól, és megköszönte a kormány anyagi támogatását. Tarlós István szerint régen 18 hektár volt az állatkert területe, ez a közelmúltra 10,8 hektárra csökkent, de 2012-ben megkapták az elavult Vidámpark területét.
Itt hozzák létre a kormány döntése szerint 2016-ban átadandó Meseparkot és a 2018-19-ben elkészülő Pannonparkot. Természetesen megmaradnak a hagyományos állatok is a régi állatkerti részben, sőt, Persányi szerint akár a most nagyon hiányzó csimpánzok is visszatérhetnek.
Azt is közölték a sajtótájékoztatón, hogy a Ligetprojekt parkolója az állatkert telkén lesz, itt 7-800 parkolóhelyre lehet majd szükség
Februártól a Széll Kálmán tér bontási és felújítási munkái a Margit körút mentén, a 4-es és a 6-os villamos végállomása környezetében is megkezdődnek, olvasható a BKK oldalán.
Hétvégén a 4-es és a 6-os villamossal utazók számára ideiglenes végállomást alakítanak ki a tér Vérmező utcai oldalán, a 18-as villamos jelenleg használaton kívüli végállomása helyén. Péntekről szombatra, valamint vasárnapról hétfőre virradóra a nagykörúti villamosokat a teljes vonalon pótlóbuszok helyettesítik majd. Szombaton napközben és vasárnap egész nap a 4-es és a 6-os rövidített útvonalon jár a dél-budai végállomásoktól a Széna térig, hétfőtől pedig újra teljes vonalon közlekedik.
Hétfőn elkezdik a Várfok utca felől a térre vezető gyalogoshíd bontását, ezért a jövőben csak a Csaba utca felőli lépcsőn lehet megközelíteni a teret a Várfok utcából. A tér január 19-e óta érvényes tömeg- és közúti közlekedési rendje egyelőre nem változik: a 18-as, az 59-es és a 61-es villamos továbbra is az ideiglenes villamos-végállomásokhoz közlekedik.
A részletekért érdemes ellátogatni a BKK oldalára.
A főpolgármester szerint több bank együtt nyújthat 60 milliárd forintos kölcsönt a 3-as metró szerelvényei felújításának finanszírozásához. Tarlós István erről szerda este beszélt a Hír TV Magyarország élőben című műsorában annak kapcsán, hogy a Fővárosi Közgyűlés úgy döntött: közbeszerzési eljárást írnak ki 60 milliárd forintos kölcsönfelvételre a 3-as metró felújításának finanszírozására.
Az időveszteség elkerülése a fontos - mondta a főpolgármester.
A 3-as metró mára már "nem életveszélyes, de nagyon leamortizált állapotba került" - fogalmazott Tarlós István. Az ilyen esetek szinte minden nap előfordulnak.
60-65 milliárd forintra prognosztizálják a metrószerelvények felújításához szükséges forrást.
Tarlós István azt is elmondta: folyamatban van a kormánnyal az a megbeszélés, hogy a közszolgáltatást ellátó járműveknek - "kék buszoknak" - ne kelljen útdíjat fizetniük.
A Vs.hu megszerezte a fővárosi cégek igazgatóságainak és felügyelőbizottságának új névsorát. Posztot kapott Gréczy Zsolt, a Demokratikus Koalíció szóvivője, Kerék-Bárczy Szabolcs, Gulyás Gergely és Kocsis Máté is.
Gréczy Zsolt, a Demokratikus Koalíció és Gyurcsány Ferenc szóvivője a Vs.hu szerint januártól a Főtáv Komfort Épületenergetikai Kft. felügyelő bizottságának tagja lesz, amiért havonta 80 ezer forint juttatás illeti meg.
Helyesek a Moszkva térről leszerelt óra sorsa miatt aggódók Facebook-csoportjának információi, tényleg a Budapest történetét bemutató Kiscelli Múzeumban kötött ki szerdán az óra. Rostás Péter, a Budapesti Történeti Múzeum főigazgató-helyettese, aki maga is ott volt az óra leszerelésekor, az Indexnek elmondta: körülbelül egy hete tudta meg, hogy az órát eltávolítják, és helyette lesz majd egy másik. Ekkor jelentkezett a BKV-nál, a fővárosnál, a II. kerületnél és az üzemeltető cégnél is, hogy szeretnék, ha az óra a múzeumba kerülhetne.
Kiderült, hogy már mielőtt ő jelentkezett volna, egy lelkes lokálpatrióta megvásárolta az órát. Felvette vele a kapcsolatot. Az illető, aki szeretné megőrizni a névtelenségét, maga sem a saját lakásában szerette volna tartani az órát. Odaadta a múzeumnak letétbe, így hát az órát a Széll Kálmán térről egyenesen oda vitték már.
Szeretnének majd egy nagyszabású kiállítást: az elképzelés az, hogy az idei Design Hét keretében, október elején nyílna egy kiállítás a Moszkva térről. Itt mutatnák be a régi órát és az új óra addigra elkészülő terveit is. Az óra helyére a Szövetség 39 nevű csoport Baróthy Anna vezetésével fog egy új órát tervezni, írták a Facebook-csoportban. Rostás Péter szerint a tervezők teljesen nyitottak arra, hogy a régi órára játsszanak majd rá az új tervei.
Az októberi kiállítás előtt a régi órát várhatóan nem állítják ki. Ennek az oka részben az, hogy nem olyan egyszerű mozgatni, délelőtt négy ember kellett a megemeléséhez, másrészt pedig igazán az oszlopon mutat jól. Most tárgyalnak a BKV-val, hogy az oszlopot is megkapják.
A múzeum főigazgató-helyettesét megkérdeztük az óra rövid történetéről is. 1941-ben állították fel, amikor a területen még nyáron atlétikai pálya, télen korcsolyapálya volt. A téren - akkori elnevezéssel - közlekedési gócpontot alakítottak ki. Az óra kezdetben az oszlop csúcsára volt erősítve, mert akkoriban még más volt a tér szerkezete, távolabb jártak tőle a gyalogosok. 1971-ben került lejjebb, amikor elkészült a metrókijárat, és emiatt átalakult az egész tér. Az eredeti számlapot ugyanekkor egy modernebbre cserélték, és volt alatta egy Centrum felirat. A rendszerváltás után újra kicserélték a számlapot és a szerkezetet. A kasztni nagyjából a régi.
Tárgyalásos közbeszerzési eljárást ír ki a fővárosi önkormányzat a 3-as metró kocsifelújításának banki finanszírozására, döntött szerdai ülésén a fővárosi közgyűlés. Az összeg a becslések szerint 60 milliárd forint körül lesz. Lesz saját városarculati cég, és elfogadták a forrásmegosztást is.
Azt azonban, ki végzi majd a felújítást, még nem tudni. A legutóbbi hír szerint hét ajánlat érkezett be hivatalosan a 3-as metró szerelvényeinek felújítására. Öt közép- és kelet-európai, valamint két nyugati cég indul a 60 milliárd forintos munkáért.
Márciustól fővárosi ingatlan adás-vételi szerződések típusát, tárgyát, a felek nevét, a szerődés értékét (és korábbi ingatlanbecslését), az ingatlan helyrajzi számát nyolc napon belül közzé kell tenni a főpolgármesteri hivatal honlapján, ez áll abban az ellenzéki javaslatban, amit a fővárosi közgyűlés nagy többséggel elfogadott szerda délelőtt. (A fővárosi önkormányzatnak egyébként elenyésző a lakáscélú ingatlanvagyona a kerületekhez képest.)
Az LMP-s Csárdi Antal előterjesztését csak egyetlen egy képviselő nem támogatta:
Szentgyörgyvölgyi Péter közleményt küldött lapunknak, melynek lényege:
Véletlenül rossz gombbal szavazott, amely nem felelt meg a véleményének.
A legfrissebb belvárosi történetről éppen szerdán írtunk. Az V. kerület egyre szövevényesebb ingatlanügyei között találtunk ugyanis egy 2010-es dokumentumot, amelyből kiderült, hogy két, ingatlanos területen zöldfülűnek számító befektető óriásit szakított Belváros-Lipótvárosban, de a céghálójukon keresztül országosan is hasítanak. Egyikük azzal az ukrán férfival üzletel, aki Habony Árpáddal is közeli kapcsolatban áll. Van olyan ingatlan, amit százmillióval a piaci ár alatt szereztek meg. Ez a cikk itt olvasható, az összes, a belvárosi ingatlanügyekkel kapcsolatos írásunkat pedig erre találja.
Több fontos előterjesztésről is döntött szerdán a fővárosi közgyűlés, de az ülés legnagyobb érdeklődést, sőt derültséget kiváltó jelenete az volt, amikor a fideszes padsorban ülő Kovács Róbert Péter képviselő, XVI. kerületi polgármester szeme megakadt a szemben, a szocialisták között ülő, vörös hajú hölgyön. A képviselő egyből szót is kért.
Egy csinos arcú, vörös hajú fiatal hölgyet vettem észre, aki a fülbe súgás módszerével segíti a szocialista képviselőket. Nem ismerem őt, nem tudom, hogy új képviselő lenne-e.
– mondta.
Indulatos, vagdalkozó, rosszindulatú, frusztrált és ostoba.
A főpolgármester így fakadt ki a fővárosi közgyűlés ülésén Illés Zoltán fideszes volt környezetvédelmi államtitkárra, aki keddi sajtótájékoztatóján bírálta a főváros Római-partra tervezett mobilgátterveit, mondván, nem biztosít teljes védelmet, és hogy telekspekulációt sejt a háttérben.
A BKK júliusban kezdte meg a 3-as metró síncseréjét, amelynek köszönhetően várhatóan megszűnnek a leromlott pálya miatti sebességkorlátozások. A 42 ezer méternyi elhasználódott sín cseréje viszont azzal jár, hogy ahogy az elmúlt két hétvégén, úgy most sem fog járni a 3-as metró.
A metró helyett pótlóbuszok járnak majd szombaton és vasárnap Kőbánya-Kispest és a Nagyvárad tér között. A metrók rövidített útvonalon, Újpest-Központ és a Nagyvárad tér között viszik az utasokat.
Sajnos nem ez lesz az utolsó hétvégi leállás, a BKK ugyanis azt írja, hogy várhatóan június végéig - a március 14-15-ei és a május elsejei hosszú hétvégét kivéve - minden szombaton és vasárnap buszokkal pótolják a 3-as metrót az egyes szakaszokon.
Rozsdás vizet engedett egy építőipari cég a Rákos-patakba, ezért színeződött vörösre annak egy szakasza - közölte a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság (FKI) szóvivője hétfő délután az MTI érdeklődésére.
Kisdi Máté elmondta: egy építőipari cég nyomáspróbának vetett alá egy 14 kilométer hosszúságú csővezetéket, majd a csőben található rozsdával telített vizet a patakmederbe engedték vissza. Ez okozta a patak vizének elszíneződését - tette hozzá az origo.hu hírportálon megjelent információval kapcsolatban.
A helyi lap szerint egy gázvezeték takarításával foglalkozó cég szennyezte be a patakot, azt még nem tudni, hogy erre van-e bármilyen engedélyük a Fővárosi Csatornázási Művektől.
Közölte: a Fővárosi Csatornázási Művek vizsgálja a víz szennyezettségét, a szennyeződés összetételét. Ugyanakkor az FKI mint vízügyi hatóság azt vizsgálja ki, hogy a cégnek rendelkezésére álltak-e a szükséges engedélyek, illetve az abban foglaltakat betartották-e. Amennyiben mulasztást észlelnek, szankciókat alkalmaznak - mondta Kisdi Máté.
A szennyezéssel érintett XVII. kerületi önkormányzat későbbre ígért tájékoztatást.
Megint egy sor közterület nevéről fog dönteni szerdai ülésén a fővárosi közgyűlés. Nevet adnak majd sok névtelen közterületnek, ha megszavazzák az előterjesztést, akkor lesz ezentúl:
Néhány régi nevet is lecserélnének. A XVI. kerületi Pálffy tér új neve Pálfi János tér lenne, a III. kerületi Nád utca Wrabel Sándor utcává változna, az V. kerületi Szende Pál utcát pedig Wekerle Sándor utcának hívnák ezentúl. A Pálffy tér átnevezése csak formaság: az előterjesztés szerint feltehetően tévedésből lett ilyen írásmóddal bejegyezve 1945-ben, valójában eredetileg is a lokálpatrióta Pálfi Jánosnak akartak vele emléket állítani.
A III. kerületben lakossági kezdeményezés volt azért, hogy Kosztolányi Dezső születésének 130. évfordulójára nevezzenek el közterületet a híres irodalmi alakról, Esti Kornélról.
Szintén a III. kerületi lakosok döntöttek úgy, hogy az újonnan beépített részen fűszernövényekről nevezzék el az utcákat. A XXII. kerületben is a helyiek szerették volna, hogy a szőlészet, borászat témaköréből vegyék az új utcaneveket.
A szerdai közgyűlésen egy ponton módosítanák magát a közterületnevekről szóló rendeletet is, amely most megtiltja, hogy a nevet az elnevezéstől számított 15 éven belül megváltoztassák. Ferencváros önkormányzat kezdeményezte, hogy legyen kivétel a szabály alól. Azt szeretnék kivételként betenni a rendeletbe, hogy ha díszpolgár a névadó, akkor ne kelljen kivárni a 15 évet az előző elnevezés óta. Így válna lehetővé, hogy a 2007-ben elnevezett Malom kertet már most Zwack Péter térnek lehessen hívni.
Sokkal jobban sikerült a Holnemvolt Park első éve, mint ahogy remélték, derül ki a szerdai fővárosi közgyűlésre készült tájékoztatóból. A Vidámpark 2013. szeptember 30-án zárt be végleg. A területen ezután egy bő kétéves átmeneti időszak kezdődött, a hosszú távú terv a Pannon Park, de annak a kivitelezése várhatóan csak 2016-ban kezdődik. Az eladott játékokat 2014. január végéig lebontották és elszállították, február közepétől készülhettek az új állattartó karámok, egyebek. Ideköltözött például az állatkertből az állatsimogató, a gokartpályájára épült rá az új tevekifutó, a volt Kanyargó játék tartószerkezetét használták fel egy madárröpdéhez.
A néhány vidámparki játékot átmentő és új attrakciókat is hozó Holnemvolt Park végül április 29-én nyílt meg. 2014. november 3-án volt a zárás erre a szezonra, télen csak néhány dolog, például az állatsimogató vagy a játszótér érhető el az állatkerti vendégeknek.
A féléves nyitva tartás alatt 432 237 vendége volt a parknak. Ha hozzávesszük azt a 20-30 ezer látogatót, akik novemberben-decemberben átjöhettek az állatkertből, akkor „az éves összes látogatószám meghaladja a 450 ezer főt, amely legalább másfélszerese a Vidámpark utolsó évei látogatottságának”, írja a tájékoztató. A látogatók többsége, 80 százaléka az állatkerti jegyével jött át, a maradék 20 százalék vett külön jegyet csak a Holnemvolt Parkba 500 forintért.
A park 2014-es bevételeit eredetileg nem egészen 40 millió forintra becsülték, de a tényleges bevétel több mint 220 millió forint lett. A pónilovagoltatás, zoo csemege árusítása például több mint négyszer annyit hozott, mint amennyivel számoltak.
Személyautó és kisteherautó ütközött Budapest II. kerületében, a Budakeszi út és a Kuruclesi út kereszteződésénél, írja a katasztrófavédelem. A balesetben egy ember megsérült.
A helyszínre a II. kerületi hivatásos tűzoltókat riasztották, ők végzik a műszaki mentést. A munkálatok idejére a fél útpályát lezárták, ezért torlódásra számíthatnak a közlekedők.
A kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt üggyé nyilvánította Gül Baba türbéjének műemléki felújítását, közölte hétfő délután a nemzetgazdasági minisztérium.
A közlemény szerint a kormány január 14-i ülésén fogadta el az erről szóló határozatot, a cél egyrészt a diplomáciai kapcsolatok bővítése, másrészt a turisztikai vonzerő növelése.
A kiemelt üggyé nyilvánítással felgyorsítanák a rekonstrukcióval kapcsolatos ügyintézést. A pénzügyi források előreteremtéséről még nincs döntés, a közlemény szerint erről a kormány "a közeljövőben dönt".
A Széll Kálmán tér felújítása miatt több járat útvonala és menetrendje módosul. Ezért 2015. január 19-étől, hétfőtől, három napon keresztül a BKK munkatársai a helyszínen (így néz most ki) is segítik az eligazodást, tájékoztatnak az aktuális forgalmi információkról. Emellett ezen a folyamatosan frissülő oldalon mindig naprakész információkat lehet találni.
A tér villamosforgalmát is nagymértékben érintő bontási és építési munkákkal folytatódik a tér felújítása, ezért kérik, hogy a szokásosnál 10-15 perccel előbb induljanak majd el.
A legnagyobb változás, hogy a tér két oldalán ideiglenes villamos-végállomások épültek: az egyik az Attila út és a Krisztina körút kereszteződésénél, a Széll Kálmán tér oldalában, a másik pedig a Szilágyi Erzsébet fasor és a Káplár utca kereszteződésénél.
A 61-es villamos két szakaszra osztva jár, a Móricz Zsigmond körtér M végállomástól csak az Attila úti, Hűvösvölgy felől pedig csak a Káplár utcai ideiglenes végállomásig. Az ideiglenes villamos-végállomásoktól a Széll Kálmán teret, illetve a metróállomást 500 méteres sétával lehet elérni, a 91-es és a 102-es busz pedig meghosszabbított útvonalon jár úgy, hogy az ideiglenes végállomások között ne kelljen gyalogolni.
A 18-as villamos a Savoya Parktól és az 59-es villamos a Márton Áron tértől csak a Széll Kálmán téri ideiglenes végállomásig (Attila út) közlekedik.
A Városliget felújítása miatt szerződést bontottak a pavilonok tulajdonosaival. A Blikknek egy vállalkozó mondta el, hogy december 10-én közölték velük, két hónapjuk van kiárulni a készleteiket, és kipakolni a pavilonokat.
Az Állatkerttel szemben lévő részen nagyjából tucatnyi fabódé van, a lapnak nyilatkozó vállalkozó 32 éve egy szuvenírboltot vezet. Elmondása szerint nem ajánlottak nekik cserébe más lehetőséget. Az indoklás pedig annyi volt, hogy
A Városliget Ingatlanfejlesztési Zrt. eddig nem válaszolt a lap kérdéseire.
Mint ismert, a kormány tervei szerint alaposan át fog alakulni a Városliget az elkövetkező években. A múzeumi negyedbe költözik a Néprajzi Múzeum, a Magyar Építészeti Múzeum, a FotóMúzeum Budapest, a Magyar Zene Háza és az Új Nemzeti Galéria.
Szombaton és vasárnap nem jár a 3-as metró a Nagyvárad tér és a Deák Ferenc tér között, a kimaradó szakaszon pótlóbuszokkal lehet utazni – közölte a Budapesti Közlekedési Központ (BKK). A pótlást a 3-as metró ezen szakaszán zajló síncsere miatt rendelték el, a buszok a Népligettől indulnak. A BKK közölte továbbá, hogy várhatóan június végéig – a március 14-15-ei és a május elsejei hosszú hétvégét kivéve – minden szombaton és vasárnap autóbusszal pótolják egyes szakaszokon a 3-as metrót.
Elfogadta a 2015-2019 közötti ciklusra szóló programját a XIII. kerületi önkormányzat, jelentette ki sajtótájákoztatón Tóth József polgármester. Eszerint a következő években 50 bérlakást építenek, 50 új kamerával bővül a térfigyelő rendszer, valamint nyilvánossá teszik a kerület összes szerződését (törvény szerint csak az 5 millió forint felettieket kellene).
Tóth elmondta azt is, hogy az állam a szociális feladatok egy részét elviszi, de így is 200 milliós lyuk keletkezik az eddig erre célra fordított önkormányzati keretben. Ezt a hiányt részben azzal kénytelenek finanszírozni, hogy bizonyos átlagkereset fölött bevezetik vagy növelik a térítési díjakat, például a bölcsődei gondozási díjat.
A polgármester közölte, hogy a kerület saját bevételeire számít, a politikai ellenszél miatt nem várnak sikereket az állami pályázatokon, és pofapénzt sem kapnak. Tóth reméli, hogy az úszó vb-re építendő "úszópalota" mellett megépül a Dagály sétány is, és ettől fellendül a környék.
Felsőfokú bikkfanyelven adott ki közleményt a BKK arra a hírre, hogy a Rákóczi híd esetleg nem bírná el a rá tervezett villamosokat, ezért négy pontban összefoglaljuk a lényeget, nehogy megfájduljon olvasónk feje:
Mint arról beszámoltunk, a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) információi szerint az 1-es villamos felújításának sokmilliárdos költségvetéséből nem futotta egy alapkérdés tisztázására. Azt nem tudni, hogy a húsz évvel ezelőtt átadott Rákóczi híd, amelyet eredetileg nyolc tonna tengelyterhelésre és 50 kilométeres óránkénti sebességgel haladó villamosokra terveztek, hogyan viselkedik 10-11 tonna tengelyterhelésű, 60-70 kilométeres óránkénti sebességgel haladó villamosok esetén.