Vajtai Pál vácszentlászlói kertészmérnök 2013. október 24-én fagyállót öntött a meggyborába, amit elmondása szerint rendszeresen dézsmáltak a tolvajok.

A meggybort egy löszfalba vájt, ajtó nélküli, nyitott pincében, hordóban tartotta, amiről csak az tudott, aki volt bent a kertjében, mert kívülről nem lehet látni semmit. A borból több flakonnal lopott egy 30 éves helyi férfi, Sz. Sándor, aki nagyobb mennyiséget ivott belőle, és utána még fogyasztott pszichotróp szert is. Az apja részegnek hitte, ezért elküldte aludni. Egy ideig nem foglalkoztak vele, később a bátyjának tűnt fel, hogy nagyobb a baj. Október 27-én mentőt hívtak hozzá, de Sz. Sándor november 1-jén meghalt a kórházban. Halálát heveny veseelégtelenség okozta.

Nem fordult a rendőrséghez

A gazda eleinte tagadta, majd bevallotta, hogy ő tett fagyállót a borba, mert évekig rendszeresen bejártak a kertjébe, és vittek el mindent, ami mozdítható: gyümölcsöt, fát, láncfűrészt, fűnyírót, kerti csapot, talicskát, létrát, bort, két gyermeke horgászbotját, amivel az első halukat fogták. Állítása szerint a kutyájukat is megmérgezték. Mégsem fordult a rendőrséghez.

Nem akartam megölni, csak el akartam kapni a tolvajt. Azt akartam, nyoma legyen annak, hogy nálam járt. Ha például hashajtót teszek a borba, azzal biztosan nem megy orvoshoz. A fagyállómérgezésről viszont biztosan jelentést készítenek a kórházban, és akkor az is kiderül, hol ivott a borból. Két decit tettem a hordóba. Ilyen mennyiségben ez nem halálos méreg, ha orvoshoz fordul az ember. És biztos voltam benne, hogy így is tesz, olyan rosszullétet okoz ez a vegyszer

– magyarázta tettét a kertépítésből élő férfi. Azonban elszámította magát, mert az áldozat nem ment időben orvoshoz, ráadásul továbbadta a fagyállós bort, így az akcióval másokat is veszélybe sodort. Néhányan enyhe lefolyású mérgezést szenvedtek. A rendőrségi közleménye szerint a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság nyomozói emberölés elkövetésének megalapozott gyanúja miatt hallgatták ki gyanúsítottként a vácszentlászlói gazdát, aki a bűncselekmény elkövetését elismerte.

Mit tanítanak az egyetemen?

Az ügy bírósági tárgyalása 2015. április 9-én kezdődött a Budapest Környéki Törvényszéken. A Pest Megyei Főügyészség életveszélyt okozó testi sértés miatt emelt vádat, az elsőfokú eljárás végén viszont már halált okozó testi sértés miatt kérte megbüntetni a vádlottat. Védője ezzel szemben úgy érvelt: ha nincs lopás, nem történik semmi baj, ha pedig a vádlott az éjjel a kertjébe sétáló idegent lelövi, a jogos védelem új szabályai alapján meg se vádolják, ám védence ennél enyhébb megoldást választott, és így került bíróság elé.

A törvényszék szerint viszont egy kertészmérnöknek tudnia kellett volna, hogy a fagyálló halált okozhat, ráadásul a mérgezett bortól nem csak annak eshet baja, aki elvitte. A vádlott azzal védekezett, hogy az egyetemen ez nem volt tananyag, mire a bíró közölte: már a középiskolai kémiaórákon oktatják az efféle szereket, és kitérnek azok veszélyeire is.

A férfi az utolsó szó jogán kijelentette:

Nem tudom visszaforgatni az idő kerekét, nagyon sajnálom. Azt gondoltam, ha rossz lesz a bor, akkor nem jönnek be a kertembe lopkodni.

A törvényszéket nem hatotta meg Vajtai magyarázkodása, ezért 2015. november 11-én kelt ítéletében több ember sérelmére elkövetett emberölés kísérlete, valamint több ember életét veszélyeztetve elkövetett emberölés miatt bűnösnek találta, és hét év börtönbüntetésre ítélte.

Az elsőfokú ítélet nagy társadalmi felháborodást keltett, sokan nem értettek egyet a szigorú büntetéssel. A Jobbik a Büntető törvénykönyv módosítását is kezdeményezte, hogy a jogos védelem alapján ne legyen büntethető az, akinek lakásában vagy más, bekerített területén található eszköz olyan sérülést okoz a támadónak, ami a jogtalan támadás nélkül nem következett volna be.

Két nappal a nem jogerős ítélet kihirdetése után tudniillik az ügyészség a cselekmény téves minősítésére hivatkozva fellebbezést jelentett be a vádlott javára, mert az elkövető szándéka emberölés elkövetésére még eshetőlegesen sem irányult. Ezt a fellebbezést később visszavonták, és a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség inkább azt indítványozta, hogy a vádlott börtön helyett fegyházban töltse le a büntetését.

„Majd isztok ti még fagyállót!”

Az ügyben 2016. szeptember 1-jén hozott jogerős ítéletet a Fővárosi Ítélőtábla Nehrer Péter vezette büntetőtanácsa. Nos, az ítélőtábla nem osztotta sem az elsőfokú bíróság, sem pedig a vádhatóság álláspontját. A másodfokú ítélet szóbeli indoklása szerint tudni kellett volna ugyan, hogy a fagyálló halált is okozhat, ám az ilyen mérgezések jelentős része akkor sem végződik halállal, ha tiszta fagyálló jut az ember szervezetébe, és a vádlott jelentősen hígította a mérget. A bíróság azonban az esetet nem tekintette megelőző jogos védelmi helyzetnek, mert a vagyontárgyak védelmére nem lehet halálos eszközt alkalmazni. Ugyanakkor súlyosító körülményt sem írt a gazda rovására, míg enyhítő körülményként értékelte a büntetlen előéletét és a „magas fokú sértetti közrehatást”.

A tanácselnök szóbeli indoklásában arra is kitért, hogy a közismert adatok szerint az emberek többsége túléli a fagyállómérgezést,

köztudomású, hogy nem olyan, mintha egy pisztolyt valaki halántékához szorítanak, és ha elsül, meg fog halni.

Szerinte Sz. Sándor is megmenthető lett volna, ha időben orvoshoz kerül. A halálához az vezetett – magyarázta –, hogy dizájnerdrogot is fogyasztott, és bár ettől nem lett súlyosabb a mérgezés, a családtagjai azt hitték, hogy csak ettől van rosszul, és nem vitték azonnal kórházba.

A másodfokú bíróság az enyhítő szakasz alkalmazásával nemcsak jelentősen leszállította a büntetést, hanem fel is függesztette annak végrehajtását. 

mert a kiszabott időt az előzetes letartóztatásban már letöltötte. Az ítélőtábla emellett a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól is mentesítette.

Az elhunyt tolvaj szülei is bent ültek a tárgyalóteremben. Az apa a bírói indoklás befejezése után felállt, és azt ordította, hogy mocskos ez az egész, meg volt ez rendezve, majd a vádlott és a bírói tanács felé ezt kiáltotta:

Majd isztok ti még fagyállót!

Az ítélet kihirdetése után Vajtait körbevették az újságírók, azt tudakolva, van-e lelkiismeret-furdalása. Erre azt válaszolta, persze hogy van, de a tragédia „kölcsönösen lett összehozva”, mert ha a tolvaj nem megy oda, akkor „nem történik ilyen baleset”.

A jogos védelem határai

Finkey Ferenc egykori koronaügyész 1909-ben, A magyar büntetőjog tankönyve című művében már határozottan kiállt a jogos védelem mellett:

A jogtalanságot, jogsértéseket az államhatalom feladata és kötelessége megakadályozni, ha pedig megtörténtek, utólag kiegyenlíteni, s így az ember tulajdonképpen önbíráskodást követ el, midőn maga veri vissza a jogtalan támadást; de az is kétségtelen, hogy az állam a maga védelmi eszközeivel (hatóságaival) nem lehet mindig és mindenütt jelen, meg kell tehát engednie, hogy az egyén maga védhesse meg magát a rendkívüli és világosan jogtalan támadások ellen, mert enélkül számtalan esetben nem lehetne megakadályozni a jogsértéseket.

Bő egy évszázaddal később az Alaptörvény Szabadság és felelősség című fejezetének V. cikke a jogos védelmet – mint büntethetőséget kizáró okot – alkotmányos tétellé emelte:

Mindenkinek joga van törvényben meghatározottak szerint a személye, illetve a tulajdona ellen intézett vagy az ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához.

A hatályos Büntető törvénykönyv szerint a jogos védelem kizárja vagy korlátozza az elkövető büntethetőségét, illetve a cselekmény büntetendőségét. Ennek két speciális fajtája:

• a megelőző jogos védelem és
• a szituációs jogos védelem.

A megelőző jogos védelem törvényi meghatározása szerint

nem büntetendő annak a cselekménye, aki a saját, illetve a mások személye vagy javai elleni jogtalan támadás megelőzése céljából telepített, az élet kioltására nem alkalmas védelmi eszközzel a jogtalan támadónak sérelmet okoz, feltéve, hogy a védekező mindent megtett, ami az adott helyzetben elvárható annak érdekében, hogy az általa telepített védelmi eszköz ne okozzon sérelmet.

Vagyis megelőző jogos védelem esetén csak akkor nem büntethető az elkövető, ha a jogtalan támadás megelőzése céljából telepített

1. védelmi eszköz nem alkalmas az élet kioltására,
2. annak működése kizárólag a jogtalan támadónak okoz sérelmet, és
3. a védekező a sérelem elkerüléséért mindent megtett, ami az adott helyzetben elvárható.

A legtöbb büntetőperben a megelőző jogos védelem azért nem jöhet szóba, mert a vádlott által használt eszköz bizony alkalmas az élet kioltására. Ez történt Vajtai Pál esetében is, aki a jogtalan támadás megelőzése céljából fagyállót öntött a meggyborba. 

Ami pedig a szituációs jogos védelmet illeti, a bíróságnak bizonyos szituációkban nem kell vizsgálni, szükség volt-e a védekezésre, mert a személy elleni jogtalan támadáskor a törvény vélelmezi az elhárítás szükségességét. A jogtalan támadást úgy kell tekinteni, mintha az a védekező életének kioltására is irányult volna,

• ha azt személy ellen éjjel, fegyveresen, felfegyverkezve vagy csoportosan követik el,
• ha az a lakásba behatolva éjjel, fegyveresen, felfegyverkezve vagy csoportosan történik,
• ha azt a lakáshoz tartozó bekerített helyre behatolva fegyveresen követik el.

Epilógus

A vácszentlászlói gazda cselekménye és annak büntetőjogi megítélése hatalmas vitát váltott ki a közvéleményben. Különösen azt nehezményezték sokan, hogy az elsőfokú bíróság érzéketlen maradt a javait megvédeni igyekvő tulajdonossal szemben. Hasonlóan heves indulatokat váltott ki egy másik gazdálkodó, Szoboszlai Barna büntetőügye is. A kesznyéteni uborkásgazda 2008 nyarán a veteményese köré húzott kerítésébe éjszakára áramot vezetett, és hiába figyelmeztetett táblával a veszélyre, az egyik tolvaj belehalt az áramütésbe. Az idős férfi előbb felfüggesztett fogházbüntetést, majd megrovást kapott.

A két gazda története abban is hasonlít egymásra, hogy tulajdonuk folyamatos dézsmálása miatt önállóan cselekedtek.

A bíróságok igaz, hogy enyhe ítéleteket hozva, de leszögezték: megelőző jogos védelem címén a védelmi eszköz nem lehet alkalmas az élet kioltására.