Index Vakbarát Hírportál

1949: Mao Ce-tung kikiáltja a népköztársaságot

2009. október 1., 06:44 Módosítva: 2009.10.01 13:24

Hatvan évvel ezelőtt, 1949. október 1-jén Mao Ce-tung Pekingben a Mennyei Béke kapujánál háromszázezer ujjongó híve előtt kikiáltotta a Kínai Népköztársaság megalakítását. Az októberi bejelentés tette hivatalossá amiről a pártvezetés szeptember 23-án, a Kínai Népi Politikai Tanácskozó Testület ülésén megállapodott. (A 60. évfordulóról bővebben itt olvashat>>>)

Tovább

1963: Nem akarnak félreértésből atomháborút

2009. augusztus 30., 18:09 Módosítva: 2012.09.20 11:44
7

Két hónappal a létrehozásáról aláírt megállapodás után, 1963. augusztus 30-án működésbe lépett a 24 órában üzemelő forródrót Moszkva és Washington között. Az Egyesült Államok és a Szovjetunió között állandó, közvetlen kapcsolatot teremtő rendszer célja a két szuperhatalom kommunikációjának pontosítása, és az esetleges félreértések miatt kirobbanó háború elkerülése volt.

Tovább

1988: A nézők közé zuhan egy repülő

2009. augusztus 28., 15:48 Módosítva: 2009.08.28 19:04
7

1988. augusztus 28-án a nyugat-németországi Ramstein közelében lévő amerikai légibázisnál történt az egyik legtöbb halálos áldozatot követelő baleset a légi bemutatók történetében. Az olasz légierő három repülője összeütközött, az egyik pedig lángolva az eseményre kilátogató több százezer néző közé zuhant. Hetvenen életüket vesztették, több százan pedig súlyosan megsebesültek a balesetben, amelyről a Rammstein zenekar is a nevét kapta.

Tovább

1989: kétmillió ember fogta egymás kezét

2009. augusztus 25., 10:57 Módosítva: 2009.08.25 10:57
1

Húsz évvel ezelőtt, 1989. augusztus 23-án 2 millió ember alkotta élőlánc kötötte össze a három balti szovjet szocialista köztársaság fővárosait. A 600 kilométer hosszan elnyúló békés demonstráció a német-szovjet megnemtámadási szerződés aláírásának 50. évfordulóján, annak titkos záradéka ellen tiltakozott. Vilnius, Riga és Tallinn így kívánta felhívni a világ figyelmét a szovjet megszállásra, és tanúbizonyságot tenni a balti népek közötti szolidaritásról.

Tovább

1987: Átúsznak az USA-ból a Szovjetunióba

2009. augusztus 7., 15:53 Módosítva: 2009.08.07 16:08

1987. augusztus 7-én egy amerikai hosszútávúszó a Bering-szoros fagyos vízén keresztül átúszott az Egyesült Államokból a Szovjetunióba, amelyet azóta is a hidegháború közelgő befejezésének egyik jelképes eseményeként tartanak számon. Az akkor harmincéves Lynne Cox két óra tizenhat perc alatt tette meg a négy Celsius fokos vízben a két szuperhatalmat elválasztó négy kilométeres távot a Diomede-szigetek között.

Tovább

1990: Kokaint találnak a malátalében

2009. július 28., 13:37 Módosítva: 2009.07.28 13:48
2

1990. július 28-án kómába esett az Egyesült Államokban egy férfi, aki megivott egy fél üveggel az üzletben vásárolt Pony Malta de Bavaria nevű malátaléből. „Ez mérgezett, rossz az íze” – mondta a History.com szerint az éppen a munkahelyére tartó Maximo Menendez, mielőtt elvesztette az eszméletét. Az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal (FDA) hamarosan kiderítette, hogy a kubai férfi által Floridában vásárolt üvegben nagy mennyiségű kokain volt.

Tovább

1959: Nixon és Hruscsov egymásnak esik a konyhában

2009. július 24., 15:44 Módosítva: 2009.07.24 15:44

1959. július 24-én a hidegháborúban egymásnak feszülő Egyesült Államok és a Szovjetunió közötti konfliktus egy kis időre egy modern amerikai konyha modelljében összpontosult. Egy Moszkvában megrendezett amerikai kereskedelmi kiállításon Richard Nixon akkori amerikai alelnök és Nyikita Hruscsov szovjet párttitkár azóta konyhavitaként elhíresült heves szópárbajt vívott egymással a kapitalizmus és a kommunizmus felsőbbrendűségéről.

Tovább

1960: A nők felérnek a csúcsra a politikában

2009. július 20., 15:12 Módosítva: 2009.07.20 15:12
2

Indira Gandhi hatalomra kerülése előtt hat évvel, 1960. július 20-án a most Srí Lanka néven ismert Ceylonon a világon először választottak női miniszterelnököt Szirimavo Bandaranaike személyében. Bár a neve kevésbé maradt ismert, mint Golda Meiré vagy Margaret Thatcheré, Bandaranaike politikai öröksége jelentős. Részben felelős volt a Srí Lankán élő szingaléz és tamil népcsoportok közötti viszony megromlásáért, és így közvetve a 25 évig tartó Srí Lanka-i polgárháború kitörésében is szerepet játszott.

Tovább

1955: Megnyílik az első Disneyland

2009. július 17., 16:17 Módosítva: 2010.02.26 09:33
17

1955. július 17-én léphettek be az első látogatók a Los Angeles közelében épült Disneylandbe, a világ leghíresebb vidámparkjába. A park évi 14,7 millió látogatójával még ma is a második legnépszerűbb szórakoztató központ a világon, hiába hoztak létre azóta sokkal nagyobb és modernebb komplexumokat is. Bár a megnyitó kisebb katasztrófára emlékeztetett, a hihetetlenül sikeresnek bizonyuló Disneyland megreformálta a vidámparkokat, és számos azóta kultikussá váló látványosságot és figurát teremtett.

Tovább

1965: Átadják a Mont Blanc-alagutat

2009. július 16., 15:09 Módosítva: 2009.07.16 15:15
2

1965. július 16-án Charles de Gaulle francia és Giuseppe Saragat olasz elnök részvételével ünnepélyesen átadták a Mont Blanc alatt Franciaországot Olaszországgal összekötő alagutat, amely 11,6 kilométeres hosszával akkoriban a leghosszabb közúti alagút volt a világon.

Tovább

1999: Lemond Herényi

2009. június 25., 10:50 Módosítva: 2009.06.25 10:50

„A politikai közéletben nem elég tisztességesnek lenni, annak is kell látszani" – ezekkel a szavakkal indokolta sajtótájékoztatóján Herényi Károly MDF-es országgyűlési képviselő lemondását általános alelnöki tisztéről és frakcióvezető-helyettesi posztjáról 1999. június 21-én. Évekkel korábban az MSZP-s Kósáné Kovács Magda kommentálta ezekkel a szavakkal pártja ügyeit. Herényi, miután a gyanú árnyéka rávetődött, nem látott más megoldást, mint azt, hogy tisztségéről lemondjon. Döntését azzal indokolta, hogy közéleti szereplőként le kellett vonnia a konzekvenciákat, mivel ő is részesült a Postabank VIP hitelakciójából, és az azonnali lemondást választotta inkább, mert „nem akarta a döntést környezetére bízni".

Herényi lemondása csak egy egészen apró része a Postabank-történetnek.

Tovább

1984: újra felnyitják a székesfehérvári királysírt

2009. június 18., 15:38 Módosítva: 2009.06.18 15:45
2

1984. június 18-án ismét elkezdték a székesfehérvári királysír feltárását, kiemelt figyelmet szentelve az ott nyugvók földi maradványainak, illetve azok azonosításának.

A székesfehérvári királyi bazilikát még Szent István alapította, holttestét ide temették, és rajta kívül még 14 királyt helyeztek végső nyugalomra a háromhajós templom falain belül, köztük Károly Róbertet, Nagy Lajost és Hunyadi Mátyást is. 1543-ban a törökök elfoglalták Székesfehérvárt, a templomot kifosztották, és a sírokat, síremlékeket tönkretették. A templom kőanyagát az idő múlásával kitermelték, és a templom szó szoros értelemben eltűnt a föld színéről.

1848-ban egy feltárás alkalmával véletlenül bukkantak rá III. Béla és felesége feltételezett holttestére egy érintetlen sírkamrában, ezen fellelkesülve folytatták a kutatásokat, de csak feldúlt, kifosztott sírokat találtak.

Tovább

1977: Ceausescu Debrecenben, Kádár Nagyváradon

2009. június 16., 11:21 Módosítva: 2009.07.05 22:06
9

Nicolae Ceausescu különgépe 1977. június 15-én, reggel 9 órakor szállt le Debrecenben. A román főtitkár sokat gondolkozott azon, hogy hogyan tegye meg a Nagyvárad és Debrecen közötti 70 kilométert, és végül úgy döntött, hogy a repülőgép lesz a legmegfelelőbb. A debreceni repülőtéren várta őt Kádár János, majd egy gyors integetést követően autóba ültek, és kíséretükkel együtt a szálláshelyükre hajtottak.

Maga a megbeszélés délelőtt fél 11-kor kezdődött az MSZMP Hajdu-Bihar megyei bizottságának szákházában, egy Lenint ábrázoló festmény alatt. Délben ebéd, majd délután fél öttől az esti óráig folynak a megbeszélések, de nem éjszakába nyúlóan, ugyanis Ceausescu és kísérete, Kádárral és annak kíséretével együtt este hétkor már a repülőtéren van, ahonnan Ceausescu hazarepült. Másnap Kádár látogatta meg a román főtitkárt. A következő nap a 15-i majdnem pontos másolata volt, a különbség csak annyi, hogy Nagyváradon van a megbeszélés. A helyszín a Bihar megyei pártbizottság és tanács épülete, Kádár a repülőgép helyett a vonatot választja.

Na de miről is szólt maga a tanácskozás?

Tovább

1986: Gorbacsov Budapestre látogat

2009. június 9., 21:49 Módosítva: 2009.07.05 22:06

Érdekes, eseményekben gazdag év volt a nyolcvanhatos több szempontból is: ekkor történik a csernobili katasztrófa, megrendezik az első Forma-1-es futamot Magyarországon, elkezdődik a MIR űrállomás építése, üzembe helyezik az újjáépített siklót, az USA bombázni kezdi Líbiát, a Queen együttes Budapesten koncertezik. Azonban egyik sem közelíti meg azt a figyelmet, amit Gorbacsov 1986. június 8-i látogatása kapott a magyar sajtótól. Kétségtelen, komoly médiaesemény zajlott akkor le, hiszen a testvéri Szovjetunió első embere, és később a Varsói Szerződés összes tagországának bölcs vezére gyűlt össze, többek között a világbéke megőrzésének érdekében.

Tovább

1979: Megszületik a Heti Világgazdaság

2009. június 8., 11:15 Módosítva: 2009.06.08 19:56

1979. június 7-én egy új újság, egy új hetilap tűnt fel az újságárusok standjain, ez volt a Heti Világgazdaság, avagy röviden HVG, Magyarország egyik – ha nem a – legfontosabb és legismertebb gazdasági hetilapja.

Kissé trükkös a hetilap keltezése, ugyanis van egy nulladik próbaszáma is, ez 1979 május 9-én jelent meg, és ebben határozta meg az újság önmagát, tematikáját.

„A lap, amelyet Ön a kezében tart, régi és egyre erősödő igényre szeretne válaszolni: arra, hogy a napilapként megjelenő VILÁGGAZDASÁG hozzáférhető legyen a szélesebb olvasóközönség számára is."

Mert a lap nem az égből hullott alá és nem a semmiből került elő; ez a hetilap a Világgazdaság című, 1968 óta megjelenő napilapnak leszármazottja, vagy ahogyan első főszerkesztője, Vince Mátyás nyilatkozta, „popularizált" változata volt.

A Világgazdaság kivételezett helyzetben volt az akkori Magyarországon, ugyanis elsőként és cenzúra nélkül, közvetlenül és azonnal jutahatott hozzá a nagy nyugati hírügynökségek híreihez. Többek közt ez tette lehetővé a lap számára a politikai tisztánlátást és a nyugati tényeken alapuló újságírás meghonosodását a szerkesztőségen belül.

Az akkori politikai helyzetben azonban sokak szemét csípte a lap nagyobb mozgástere és a benne megjelenő cikkek bárki számára való elérhetősége – ebből származott az egyik legnagyobb botrány a lap történetében, mely egy ártalmatlannak látszó rövid hírrel kezdődött.

„A VG ugyanis megírta, miszerint »a Hungarocamion útnak indította Svédországba az év első almaszállítmányát«. Marjai [az akkori külkereskedelemben illetékes kormánytag] tajtékozva hívta fel Gyulait [a főszerkesztőt], s kiderült: a szovjetek sürgetésére, hogy miért nem jönnek már a várva várt magyar almaszállítmányok, épp Marjai válaszolta néhány nappal korábban hivatalosan azt, hogy nincs elég rendelkezésre álló kamion..."

Néhány másik hasonlóan kínos eset után, melyek többek közt a politikai képmutatásból és az állami szerződések megszegéséből eredtek, megerősödtek a hangok, melyek a lap cenzúrázását, sőt, megszűntetését követelték.

Ekkor már a Magyar Kereskedelmi Kamara és a Konjunktúra- és Piackutató Intézet, melyek „tulajdonosai" voltak a lapnak, álltak ki és védték a napilapot, több más vállalati és kormányzati személlyel együtt, melyek az objektív információforrásukat védték. Végül megszületett a határozat, miszerint a Világgazdaság „belső használatra" címkét kap, és jelentősen korlátozzák a hozzájutási lehetőségeket, méghozzá olyannyira, hogy csak a magyar vállalatok és hivatalok kaphatnak belőle. Cserébe viszont megjelenhet egy bárki számára elérhető világgazdasági hetilap.

Tehát gyorsan létre kellett hozni egy a Világgazdasághoz hasonló profillal rendelkező, érdekes és közérthető hetilapot, mely rávilágít a magyar gazdaság, a világgazdaság és a politika összefüggéseire, de védi a magyar érdekeket, és nem fecsegi ki a titkokat.

„Hetilapunkat azzal a szándékkal hoztuk létre, hogy eleget tegyünk egy másik, szintén több oldalról felmerült kívánságnak: még közérthetőbben kell megmagyarázni a világgazdaság eseményei és a magyar gazdaság összefonódását.

A HETI VILÁGGAZDASÁG hírlap, mert a nemzetközi gazdasági élet és a magyar külkereskedelem legfrissebb eseményeiről tájékoztat; gazdaságpolitikai magazin, mert azt a célt tűzte ki, hogy közérthetően, összefüggéseiben, hátterüket megvilágítva magyarázza meg ezeket az eseményeket és aktualitásokat. S végül szaklap is, mert a gazdasági életben dolgozók munkájához, tájékozódásához is megfelelő eszközként kíván szolgálni.

Mottónk: szakszerűen írni, de nem csak szakmabelieknek."

Elindult hát a Heti Világgazdaság, 32 oldallal és öt rovattal (Fókuszban, Nemzetközi Gazdaság, Lapról lapra, Magyarország és Monitor), a Gyulai István által főszerkesztőnek kinevezett Vince Mátyással, az ország akkori legfiatalabb főszerkesztőjével, és a hamarjában verbuvált alkotógárdával.

„Kiemelten foglalkozunk majd a szocialista és a tőkés világgazdaságban zajló folyamatokkal, az egyes országok gazdasági helyzetével, a mezőgazdasági cikkek, nyersanyagok, ipari termékek piacának alakulásával, a világpiaci ármozgásokkal, a nemzetközi szervezetek tevékenységével, a világkereskedelem, illetve az egyes országcsoportok közötti gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok elemzésével, a kelet-nyugati együttműködés ügyeivel és a kelet-nyugati üzletkötésekkel, a fejlődő világban kibontakozó új tendenciákkal, a hitel- és pénzpiacok fejleményeivel. S mindezt úgy, hogy amennyire lehetséges a magyar gazdaság »szemüvegén« keresztül szemügyre venni, összehasonlítást tenni és felmérni, hogy mi mit jelent a magyar gazdaság számára. (...) Szeretnénk, ha azokat is meg tudnánk nyerni olvasótáborunkba, akik nem hivatásszerűen foglalkoznak külgazdasági kérdésekkel, de érdeklődnek a világgazdaság kulisszatitkai iránt, szélesebb tájékozottságra törekszenek, és meg akarnak ismerkedni azokkal a gazdasági folyamatokkal, világgazdasági sodrásvonalakkal, amelyekre a világpolitika eseményei épülnek, és amelyek jórészt jelölik a világpolitika irányait is, és nem utolsósorban amelyek megszabják a magyar külkereskedelem aktuális feladatait, s közvetve vagy közvetlenül mindennapi életünkre is kihatnak."

Így kelt hát életre Magyarország gazdasági hetilapja egy kis faházban, kezdetben veszteséggel, ám hamarosan az egyik legnagyobb hetilappá nőve ki magát.

Vince Mátyás vette papírra az alábbi történetet a Heti Világgazdaság indulásával kapcsolatban: „1979 őszén Várkonyi, a Tájékoztatási Hivatal akkori elnöke, visszatérve néhány hónapos moszkvai továbbképzéséről, indignálódva hívta fel Kallóst, és állítólag a következőket mondta: »Amikor elmentem a Szovjetunióba, akkor még arról volt szó, hogy megszüntetjük a Világgazdaságot. Most azt látom, hogy kettő van belőle. Hát meg vagytok ti bolondulva??«"

1976: Meghal Latinovits Zoltán

2009. június 5., 22:57 Módosítva: 2009.06.05 22:58
101

1976. június 5-én, ahogyan később a sajtó hírül adta, „tragikus hirtelenséggel elhunyt” Latinovits Zoltán színművész, a színészkirály. Kortársai is megfogalmazták: fátumszerűen sodorta érzékeny egyéniségét a balatonszárszói sínekre az ellentmondásos politika, a mélybe szorult, elhallgatott konfliktushalmaz.

Tovább

Eichmann nem bánt meg semmit

2009. május 31., 11:48 Módosítva: 2012.05.30 12:04
8

1962. május 31-én az izraeli Ramle városában felakasztották Karl Adolf Eichmannt. Izraelben ez volt az első és egyetlen eset, amikor civilt ítéltek halálra, és a büntetést végre is hajtották.

Az akasztásról sokáig nem derültek ki részletek, csak több évtizeddel a kivégzés után szólalt meg Salom Nagar, Eichmann börtönőre, aki fél éven keresztül, 1961. december 15-től az akasztásig kísérte a náci háborús bűnöst. Végül ő volt az is, aki végrehajtotta a halálos ítéletet, majd elégette a holttestet, de erről a feladatról ő maga is csak az utolsó órákban értesült. „Titkos akció volt, a parancsnokokon kívül senki nem tudta, mikor, hol és ki fogja végrehajtani a halálos ítéletet." Nagar több mint 40 év elteltével a Shofar News-nak adott interjújában mesélt a részletekről.

Tovább

1960: pusztító szuperföldrengés Chilében

2009. május 22., 17:07 Módosítva: 2009.06.21 16:10
12

Az 1960. május 22-én Chilében pusztító földrengés volt a Végső csapás nevű dokumentumfilm és az amerikai geológiai intézet (USGS) MMS-skála szerint megadott adatai alapján a világ legerősebb mért földmozgása, noha más források a négy évvel későbbi alaszkai földrengés mögé sorolják. A legsúlyosabban Valdivia és Puerto Montt körüli területet érintő, 9,5-ös magnitúdójú rengés következtében meginduló cunamik az amerikai kontinens nyugati partvidéke mellett végigsöpörtek az egész Csendes-óceánon.

Tovább

1991: zászlót bont Pozsgay új pártja

2009. május 17., 18:02 Módosítva: 2009.05.18 10:43

Nem választott jó időpontot a zászlóbontáshoz a Nemzeti Demokrata Szövetség (NDSZ), mert ugyanaznap jelentették be az osztrákok, hogy kiszállnak a világkiállítás megrendezéséből.

Tovább

1974: palesztin terroristák izraeli diákokat mészárolnak

2009. május 14., 23:09 Módosítva: 2009.05.14 23:09
1

Palesztin fegyveresek megtámadtak egy iskolát az észak-izraeli Maalot városában, 8 kilométerre a libanoni határtól, és túszul ejtették a diákokat. A 14-16 éves fiatalok fogva tartásával azt akarták elérni, hogy az izraeli kormány bocsásson szabadon palesztin bebörtönzötteket.

Tovább

1981: merénylet II. János Pál ellen

2009. május 13., 10:53 Módosítva: 2009.05.14 18:22
3

A Moszkvában aláírt szovjet-kongói barátsági szerződésről szóló hír mellett vezető anyagban számolt be a Népszabadság a pápa elleni merényletről.

A római tudósító részletesen ismertette a merénylet körülményeit, hogy megsérült egy amerikai és egy jamaikai nő is, beszámol arról is, hogy elfogták Ali Agcát, aki azonos lehet a Milliet című újság főszerkesztőjének gyilkosával. A török hatóságok el is fogták, de megszökött a börtönből, és levélben már ekkor közölte: a pápát is megöli. Idézik az AFP-t, miszerint a terrorista szélsőjobboldali szervezetek ismert tagja.

Tovább

1976: földrengés Olaszországban

2009. május 7., 16:03 Módosítva: 2009.05.07 16:07

”Eddig 280 halálos áldozata van az olaszországi földrengésnek” – írta címlapján a Népszabadság május 8-i száma.

Tovább

1975: Mindszenty halála

2009. május 6., 13:04 Módosítva: 2009.05.06 13:04

Nem mondhatni, hogy az Új Ember szerkesztőségében előre készültek volna az akkor már 83 éves Mindszenty József halálára. A bíboros 1975. május 6-án halt meg, a hetilap május 11-i számában egy sort sem szenteltek halálának. A vezércikk az Ima a vadevezősökért címet viselte, fiatal költők gyűjteményes verseskötetét mutatták be. És a címlapon olvasható még Pataky Kornél püspök hosszú cikke Isten szeretetének küldetésében címmel.

De Mindszentyről egy árva szót sem írtak, még a halálozási rovatban sem.

Tovább

1982: kiderül a brit flotta sebezhetősége

2009. május 4., 10:45 Módosítva: 2012.02.10 20:09
1

1982. május 4-én sokkolta a brit közvéleményt, amikor a Falkland-szigeteki háborúban máig vitatott körülmények között a flotta élvonalához tartozó Sheffield rombolót eltalálta egy argentin vadászbombázóról kilőtt Exocet rakéta. A támadás helyrehozhatatlan károkat okozott a hajóban ezért a haditengerészet végül hat nappal később elsüllyesztette a teljesen kiégett hajótestet. A támadásban a 268 fős legénységből húszan vesztették életüket, 24-en pedig megsebesültek. Az eset a romboló elvesztése mellett rámutatott a második világháború óta alapvetően sértetlen brit flotta sebezhetőségére a francia gyártmányú Exocet rakétákkal szemben.

Tovább

1969: egy sikertelen népszavazás után lemond De Gaulle

2009. április 27., 16:07 Módosítva: 2009.04.27 16:50

De Gaulle lemondott – hozta az 1969. április 29-i vezető cikkében a Népszabadság. Ugyanazon a hétvégén történt mindez, amikor harmincezren strandoltak Budapesten a nyárias időben, Kádár János – ki tudja, hányadszor, és a nyolcvanas évek végéig hányszor még – hazaérkezett Moszkvából, a Pécs 1-0-ra verte a Dózsát, a Fradi pedig nem bírt a Tatabányával, igaz, idegenben.

Tovább

1991: ötvennel száguldott a Déli mozgólépcsője

2009. április 24., 23:08 Módosítva: 2009.06.19 20:01
19

Négy súlyos és egy könnyebb sérültje volt az 1991. április 25-i mozgólépcső-balesetnek. A baj azzal kezdődött, hogy a 65 éves tiszaszederkényi Hangácsi István a mozgólépcsőn rosszul lett és meghalt.

Tovább

1991: tüntetők törnek be a pozsonyi parlamentbe

2009. április 23., 13:31 Módosítva: 2009.04.23 13:31

Az 1989. novemberi bársonyos forradalom után másfél évvel újabb demonstrációkat tartottak az akkor még Csehszlovákiához tartozó Pozsonyban, de ekkor már nem a kommunizmus megdöntése, hanem Vladimir Meciar hatalomban tartása volt a cél. Mi is történt?

Tovább

Kemény csak Benedekben volt biztos

2009. január 28., 21:16 Módosítva: 2009.04.27 17:41

Pályázatot írt ki 1996-ban a vízilabda szövetségi kapitányi posztra a szövetség. Horkai György kapitány négyéves szerződése lejárt, irányítása alatt egy Világkupa-győzelmet ért el a csapat (1995), kétszer lettünk másodikak az Eb-n (1993, 95) és a 93-as Világkupán is ezüstig jutottunk. Rosszul sikerült az 1994-es világbajnokság, ahol ötödikek lettek Benedekék. Végül az atlantai olimpia negyedik helyével fordult rá a szövetség az új ciklusra.

Tovább

1995: Békesi felmérgeli Horn Gyulát, és lemond

2009. január 28., 00:06 Módosítva: 2009.02.07 11:07
1

Az 1994-es választásokon máig rekordnak számító 209 mandátummal elsöprő győzelmet arató szocialisták szabaddemokratákkal közös kormányának legrövidebb ideig hivatalban lévő minisztere lett Békesi László azzal, hogy 1995 januárjában, a párt siófoki frakcióértekezletén bejelentette lemondását. Noha végül csak február 28-i hatállyal távozott, még így is megelőzte párttársát, a március 17-én távozó Kovács Pál népjóléti minisztert. Míg azonban Kovács az éppen Békesi helyére kerülő Bokros Lajos megszorító csomagjával nem értett egyet - ahogyan a március végi hatállyal lemondó Katona Béla titokminiszter sem -, addig a 7 hónap és 13 napnyi miniszterkedés után távozó Békesinek - akinél rövidebb ideig csak az öt nap híján hét hónapig hivatalban lévő Rabár Ferenc, az Antall-kormány első pénzügyminisztere állt a tárca élén - a főnökével, Horn Gyulával gyűlt meg a baja. Hornnak a kormányzása éveiről szóló, Azok a kilencvenes évek című könyvéből egyébként úgy tűnik, a miniszterelnök négy év távlatából sem tudott megbocsátani első pénzügyminiszterének.

Tovább

1975: a nagy lottóháború

2009. január 25., 12:26 Módosítva: 2018.01.25 17:51
90

Ítéletet hirdetett a Székesfehérvári Megyei Bíróság az 1974 novembere óta tartó lottóháborúban. A 45. játékhéten ötös találatot elért nyerteseket perelte be Sz. Lászlóné dunaújvárosi lakos a nyereményösszeg feléért. Mi is történt?

Tovább

Rovatok