Évente nagyjából hatezer olyan földrengés van a világon, ami a 0-10 közötti értékeket használó Richter-skála a 4-5 közötti tartományába esik (a 2-es alatti rengések csak géppel mérhetők, 9-es fölötti átlag húszévente egyszer fordul elő). A mostani 4,8-as rengés tehát nem számít erősnek – bár mivel a skála logaritmikus, vagyis a 4-es és az 5-ös között tízszeres a rengés energiájának különbsége, a 4,8-as már elég jelentős – amit jelez az is, hogy sem személyi sérülést, sem komolyabb épületkárokat nem okozott, és a gyárakban, üzemekben sem keletkeztek technológiai károk.
Mégis ez volt az elmúlt huszonöt legerősebb magyarországi földrengése: legutóbb 1985 augusztusában Berhidánál volt 4,9-es, ami elsősorban Berhidán és Peremartonban okozott épületkárokat, személyi sérülés akkor sem történt (bővebben itt olvashat a magyarországi földrengés-veszélyeztettségről). A huszadik században három ennél is jelentősebb földrengést jegyeztek fel: 1956-ban Dunaharasztinál, 1911-ben Kecskemétnél egyaránt 5,6-os erejűt, valamint 1925-ben Egernél egy 5-ös erejűt – olvasható a foldrenges.hu oldalon.
A feljegyzésekben szereplő valaha volt legerősebb magyarországi földrengés 1763-ban történt, az akkori komáromi epicentrumú rengésnek 6,3-as erejű lehetett. Abban hatvanhárman haltak meg, a sebesültek száma meghaladta a százat, és a város épületeinek harmada elpusztult.
Az első összesítések szerint a mostani földrengés öt-hat településen okozott épületkárokat. Főleg magas, tízemeletes panelekben jelentek meg repedések, Budapest III. és XI. kerületében – bár a rengés a Duna balpartján, a pesti oldalon is lehetett érezni –, de panelház sérült meg Oroszlányban is. A Komárom-Esztergom megyei hírportál beszámolója szerint Vértessomlón és Kecskéden is több épület károsodott, de Tatabánya bánhidai részén is repedtek meg házfalak.
A legfrisebb hírek szerint négy épület fala repedt meg Pázmándon, Székesfehérváron két panellakásban illetve egy családi házban vannak repedések a belső falakon. Kisebb repedésekről számoltak be Velencéről is. A sérült épületek egy részét statikusok vizsgálják. Várgesztesen a faluház és a nemrégiben felújított templom is megrepedt, utóbbi az épület és a torony találkozásánál; a vasárnapi misét megtartották, de a karzatra nem engedték fel a híveket.
Budapesten a hidak és az aluljárók állapotát is ellenőrzik a földmozgás után. Az útellenőrök vasárnap és hétfőn folyamatosan vizsgálják és ellenőrzik a 300 kisebb fővárosi felül- és aluljárót. A közterület felügyelet 24 órás ügyeletéhez eddig nem érkezett bejelentés károsodásról vagy bármiféle hibáról.
A térségben egyébként ez volt rövid időn belül a második rengés, január 27-én este Bábolnán mértek 2,5-ös erejű rengést, Magyarországon így idén a mostani volt a második földrengés. Bábolnán tavaly júniusban is mértek egy szintén enyhe, 2,6-os magnitúdójú rengést. A múlt évben még további tizenegy földrengést regisztráltak Magyarországon – pontosabban a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Emődnél kilenc kisebb rengés volt augusztusban –, de azok legerősebbje is csak 3,5-ös volt. Az elmúlt években Jelentősebb, 4,1-es erejű földrengést 2006 végén Budapesten mértek, azt megelőzően 2000-ben Sopronban volt 4,5-ös erejű.
A szakértők szerint kizárható, hogy a most szombati egy későbbi, ennél nagyobb földrengés előrengése lett volna. Utórengések viszont még lehetnek, ezek fokozatosan gyengülnek, de az elsők akár 4-es körüli nagyságot is elérhetnek. Az utórengések akár hetekig is eltarthatnak.
A megyei hírportál cikke szerint a rengést érzők közül sokan megijedtek, de pánik nem volt. Az emberek egy része az utcára menekült, volt, aki arról számolt be, hogy a kutyája már a rengés előtti percekben furcsán viselkedett, egy másik, tatabányai lakos arról, hogy a tízemeletes panel hullámzott a rengés idején. Rövid időre több helyen elment az áram, illetve akadozott az internet-szolgáltatás.