Index Vakbarát Hírportál

A 18–64 év közötti magyarok pontosan fele kérdésünkre azt mondta, hogy egyáltalán nem képes félretenni vagy megtakarítani, mert minden pénzre szüksége van a megélhetéshez.

A fővárosi háztartások 44 százaléka nem tud megtakarítani, a falusi háztartásoknál ez az arány viszont már 55 százalék. A jövedelmi helyzet értelemszerűen erőteljesen meghatározza a megtakarítási képességet: azoknak a háztartásoknak a 74 százaléka, ahol a jövedelem 300 ezer forint alatt van, képtelen félretenni vagy megtakarítani. A megtakarításokra a társadalmi miliő is erősen hat: a felsőfokú végzettségűeknek 64 százaléka megtakarít, az alacsonyabb iskolázottságúak körében ez az arány viszont csak 36 százalék.

A kutatás az Index és a KutatóCentrum együttműködéséből született, az adatfelvétel 2023 márciusában zajlott.

Az aktív korú magyarok 79 százaléka jelölte meg az egészségügyet nagyon fontos társadalompolitikai problémának idén januárban. Ez azt jelenti, hogy 2023-ra az egészségügy helyzete vált a legfontosabb társadalompolitikai problémává az emberek szemében. Az egészségügy társadalmi fontossága az aktív korú népesség szerint megelőzi még az inflációt, az oktatásügyet, a munkahelyteremtést vagy a korrupció elleni küzdelmet is. Indokolt tehát, hogy a februári kutatásunkban a közvéleménynek az egészségügy problémáiról alkotott véleményét próbáltuk meg körüljárni.

Megkértük az aktív korú magyarokat, hogy osztályozzák le, mennyire elégedettek a magyar egészségügyi ellátással. Az iskolai osztályozáshoz hasonló ötfokú skálán az emberek átlagosan „kettes fölé” osztályzatot adtak a magyar egészségügyi ellátásnak (az átlag 2,25 volt).

A kutatás az Index és a KutatóCentrum együttműködéséből született, az adatfelvétel 2023 februárjában zajlott.

Az aktív korú magyarok az egészségügy helyzetét tartják a leginkább fontos társadalompolitikai kérdésnek: a megkérdezettek több mint háromnegyede (79 százalék) jelölte meg ezt nagyon fontos területnek. Az infláció növekedését 69 százalék, az oktatásügy helyzetét pedig 67 százalék tartotta nagyon fontosnak. A munkahelyteremtést és a korrupció elleni küzdelmet az aktív korúak kétharmada (65 százalék) tartja nagyon fontosnak.

A családtámogatás a vizsgált kérdések közül csak a hetedik legfontosabb tematika, jelenleg az aktív korú népesség 60 százaléka tartja nagyon fontosnak. Ugyanakkor a kormányzati intézkedések közül éppen ezzel a területtel a leginkább elégedettek az emberek (41 százalék).

A kutatás az Index és a KutatóCentrum együttműködéséből született, az adatfelvétel 2023 januárjában zajlott.

2022. december 6-án késő este Gulyás Gergely kancelláriaminiszter bejelentette az üzemanyagárak korlátozásának, az úgynevezett benzinársapkának azonnali hatályú eltörlését, melynek értelmében többé már nem lehet 480 forintért vásárolni üzemanyagot a benzinkutakon.

A gazdaságilag aktív lakosság 84 százaléka hallott a bejelentésről, ennél is nagyobb arányban követték az eseményeket a 45 év felettiek, a fővárosban élők és a legalább érettségivel rendelkezők, valamint értelemszerűen azok, akiknek van a háztartásában autó.

A kutatás az Index és a KutatóCentrum együttműködéséből született, az adatfelvétel 2023 januárjában zajlott.

Az elmúlt évben az infláció felgyorsulása és a rezsiköltségek növekedése az élet minden területére kihatott, mely alól az emberek várakozása szerint sajnos a karácsony sem lesz kivétel. Idén a gazdaságilag aktív népesség fele tervez kevesebbet költeni, mint tavaly karácsonykor, ezzel szemben csupán ötödük tervez az előző évinél nagyobb kiadásokat.

A kutatás az Index és a KutatóCentrum együttműködéséből született, az adatfelvétel 2022. november végén és december elején zajlott.

Az elmúlt évben felgyorsult magyarországi inflációval kapcsolatban a 18-64 év közötti, gazdaságilag aktív korú magyar felnőttek mindössze 13 százaléka mondta azt, hogy számára nem jelent különösebb gondot az infláció, illetve, hogy elfogadhatónak tartja a helyzetet. A gazdaságilag aktív korú magyarok 44 százaléka arról számolt be, hogy számára mérsékelt gondot jelent az infláció, de egyelőre nem súlyos az anyagi helyzete.

A kutatás az Index és a KutatóCentrum együttműködéséből született, az adatfelvétel 2022 október végén és november elején zajlott.

A 18-64 év közötti magyarok 70 százaléka él olyan háztartásban, ahol van autó. A kérdezettek 68 százalékának saját tulajdonú, 2 százalékának pedig céges autója van a háztartásban, ugyancsak 2 százalék azok aránya, ahol céges és saját tulajdonú autóval is rendelkeznek.

A kutatás az Index és a KutatóCentrum együttműködéséből született, az adatfelvétel 2022 augusztusában zajlott.

Az aktív korú magyar felnőttek 61 százaléka szerint a közoktatás helyzete a legfontosabb megoldandó társadalmi problémák közé tartozik. Ezzel ellentétesen mindössze 24 százalék vélekedik, akik szerint a közoktatás nem tartozik a legfontosabb problémák közé, mert számos ennél sokkal fontosabb megoldandó probléma is van. (A többiek nem tudtak vagy nem akartak választ adni erre a kérdésre.) Az átlagosnál nagyobb arányban sorolják a közoktatás helyzetét a legfontosabb társadalmi problémák közé a fővárosiak (72 százalék) és a felsőfokú végzettségűek (76 százalék).

A kutatás az Index és a KutatóCentrum együttműködéséből született, az adatfelvétel 2022 szeptemberében és október elején zajlott.

A 18-64 év közötti magyarok 94 százaléka hallott arról, hogy a magyar kormány a közelmúltban úgy módosított a rezsicsökkentés szabályain, hogy az átlag felett fogyasztóknak az átlag feletti fogyasztásukért úgynevezett lakossági piaci árat kell fizetniük az áramért és a gázért. Azok, akik nem hallottak a rezsit érintő változásokról, döntő részben 25 év alatti alacsony iskolai végzettségű válaszadók voltak.

A kutatás az Index és a KutatóCentrum együttműködéséből született, az adatfelvétel 2022 júliusában zajlott.

Az aktív korú lakosság fele (49%) szerint nem volt indokolt módosítani a rezsicsökkentés szabályain, kevesebb, mint egyharmad (30%) szerint ellenben indokolt volt az ezzel kapcsolatos intézkedés.

A 18–64 év közötti magyarok 34 százaléka csak belföldi nyaralást tervez. Azok aránya, akik külföldi nyaralást terveznek 2022 nyarán, mindössze 23 százaléknyi, 7 százalék pedig nem válaszolt a kérdésre.

A kutatás az Index és a KutatóCentrum együttműködéséből született, az adatfelvétel 2022 júniusában zajlott.

2017-ben Magyarország sikeresen rendezte meg az úszó-, vízilabda- és műugró-világbajnokságot. Hazánk „beugróként” elvállalta, hogy 2022 júniusában, öt év után, ismét vizes világbajnokságot rendez.

A KutatóCentrum az Index megbízásából online felmérést készített a 18–64 év közötti, gazdaságilag aktív, az online népesség köréből kiválasztott, 1000 fős reprezentatív mintán arról, hogy hogyan fogadja a magyar közvélemény az újabb vizes világbajnokság megrendezését.

A kutatás az Index és a KutatóCentrum együttműködéséből született, az adatfelvétel 2022 májusában zajlott.

A KutatóCentrum az Index megbízásából online felmérést készített a 18–64 év közötti, gazdaságilag aktív online népesség köréből kiválasztott ezerfős reprezentatív mintán a 2022 évi országgyűlési választások fogadtatásáról.

A kutatás az Index és a KutatóCentrum együttműködéséből született, az adatfelvétel 2022 áprilisában zajlott.

Márciusi omnibuszkutatásunk keretein belül megkérdeztük a gazdaságilag aktív korú, felnőtt (18–64 éves) lakosságot, hogy mit gondol a szomszédunkban zajló háborúról.

A kutatás az Index és a KutatóCentrum együttműködéséből született, az adatfelvétel 2022 márciusában zajlott.

November elején egy olyan hangfelvétel került nyilvánosságra, amelyben a nyilvánosság számára is beazonosítható gazdasági szereplők Budapest vagyonkezelő cégének vezetőjével egyeztetnek a Főpolgármesteri Hivatalnak otthont adó Városháza épületének eladásáról.

Az eset nagy politikai vihart kavart, a hangfelvételen hallottak alapján sokan egészen a főpolgármester belső köreiig elérő visszaélésekről és korrupcióról beszéltek, mások viszont kétségbe vonták Karácsony Gergely érintettségét, vagy éppen azt hangsúlyozták, hogy a hangfelvételeket politikai szándékok szerint manipulálták, valódi eladási szándékról egyáltalán nem volt szó.

Novemberi omnibusz kutatásunk során annak jártunk utána, hogy ez az ügy mennyire jutott el a gazdaságilag aktív, online népesség tagjaihoz, mennyiben tekinthető országos, vagy fővárosi érdekeltségű témának, illetve, hogy az üggyel kapcsolatban információkkal rendelkező felnőttek körében milyen domináns megközelítések jellemzőek.

Legújabb elemzésünk aktualitását a szeptember végén Oroszországgal kötött Gazprom-szerződés adja. A tizenöt évre szóló megállapodás értelmében az eddig Ukrajnán keresztül Magyarországra érkező gáz ezentúl másik két vonalon, Ausztria és Szerbia felől érkezik majd az országba. A szerződés híre jelentős visszhangot váltott ki a hazai és nemzetközi sajtóban. Októberi omnibuszkutatásunkban az internetező, gazdaságilag aktív hazai lakosság véleményét vizsgáltuk a kérdéssel kapcsolatban.

Magyarországon a lakossági fogyasztóknak a gázért hatóságilag rögzített árat kell fizetniük, ezért amennyiben a gáz ára emelkedik, azt a fogyasztók közvetlenül nem érzékelik, az árkülönbözetet az állam fizeti a költségvetésből. Az internetezők felének tudomása szerint a gázárról a kormány határoz, a rezsicsökkentés programja szerint, és hasonló arányban vannak azok is, akik tudnak róla, hogy Magyarországon hatóságilag rögzített árat kell fizetni a gázért.

Szeptemberi omnibuszkutatásunk egyik fő témája a 2023-as budapesti atlétikai világbajnoksággal kapcsolatos aktuális kérdések vizsgálata volt. Kutatásunkat a 18–64 éves korosztályra reprezentatív ezerfős mintán végeztük.

A kutatás az Index és a KutatóCentrum együttműködéséből született, az adatfelvétel 2021 szeptemberében zajlott.

Szeptemberi omnibuszkutatásunk egyik fő témája a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos aktuális kérdések vizsgálata volt. Kutatásunkat a 18–64 éves korosztályra reprezentatív ezerfős mintán végeztük.

A kutatás az Index és a KutatóCentrum együttműködéséből született, az adatfelvétel 2021 szeptemberében zajlott.

Augusztusi omnibuszkutatásunkban a 18–64 éves, tehát gazdaságilag aktív online népesség étterembe járási és ételrendelési szokásaira voltunk kíváncsiak a koronavírus-járványt megelőző és a harmadik hullám utáni időszakban. Az ezerfős mintánk országosan reprezentatív korra, nemre, régióra, településtípusra és végzettségre a fent megjelölt korosztályra vonatkozóan.

A kutatás az Index és a KutatóCentrum együttműködéséből született, az adatfelvétel 2021 augusztusában zajlott.

A fenntarthatóság és a klímavédelem kérdései egyre inkább beférkőznek a mindennapokba, és az is egyre világosabb, hogy a hétköznapi emberek közreműködésére is szükség van a minél fenntarthatóbb jövő elérése érdekében. A pozitív irányú aktív változások egyike lehet a hibrid, illetve főleg a tisztán elektromos gépjárművek térnyerése. Annál is inkább, mivel a korszerűtlen dízelautók kiszorítása több európai fővárosban, így Budapesten is már 2024-ben megkezdődhet a tervek szerint.

Augusztusi omnibuszkutatásunkban néhány kérdés erejéig közelebbről szerettük volna megismerni a magyarországi helyzetet. Először egy tágabb kép összeállítása érdekében elemeztük a jelenlegi és a néhány évvel ezelőtti autóállományt a hajtás típusának szempontjából, továbbá rákérdeztünk a közeljövőbeni lakossági autóvásárlási tervekre.

A kérdőíves felmérést augusztusban végeztük, interneten keresztül, ezerfős minta alkalmazásával, amely országosan reprezentatív volt korra, nemre, régióra, településtípusra és végzettségre a 18–64 éves online népességre vonatkozóan.

A kutatás az Index és a  KutatóCentrum együttműködéséből született, az adatfelvétel 2021 augusztusában zajlott.

Júliusi omnibuszkutatásunkban a 18–64 éves, tehát gazdaságilag aktív online népesség Fudan Egyetemmel és a pedofiltörvény melegellenes módosításával kapcsolatos véleményére voltunk kíváncsiak. Ezerfős mintánk országosan reprezentatív korra, nemre, régióra, településtípusra és végzettségre is.

A kutatás az Index és a KutatóCentrum együttműködéséből született, az adatfelvétel 2021 júliusában zajlott.

Legfrissebb, júniusi omnibuszkutatásunkban a koronavírus elleni oltásokkal foglalkoztunk. Megvizsgáltuk, mennyire bíznak a vakcinában az emberek, melyik koronavírus elleni vakcinát preferálják a leginkább, illetve arra is kíváncsiak voltunk, hogy egy esetleges 3. dózis felvételéhez hogyan viszonyulnának azok, akiket jelenleg már beoltottak. Az elemzés alapjául szolgáló minta a 18–64 éves, aktív, internetező magyar lakosságra reprezentatív, kor, nem, régió, településtípus és végzettség szerint.

A kutatás az Index és a KutatóCentrum együttműködéséből született, az adatfelvétel 2021 júniusában zajlott.

Már csak 10 nap, és ugyan egyéves csúszással, de most már szinte biztosan elkezdődnek a 2020-as nyári olimpiai játékok küzdelmei Tokióban. A Covid–19 járványhelyzet miatt még a legutóbbi hetekben is sok kritika érte a rendezést, Japán lakosságának többsége a helyi közvélemény-kutatások adatai szerint amellett volt, hogy újra el kellene halasztani az eseményt. Júniusi omnibuszkutatásunkban arra voltunk kíváncsiak, hogy a hazai, gazdaságilag aktív online népesség tagjait mennyire hozza lázba a közelgő olimpia híre, mennyien tervezik azt, hogy figyelemmel kísérik majd az olimpiai versenyeket.

A kutatás az Index és a KutatóCentrum együttműködéséből született, az adatfelvétel 2021 júniusában zajlott.

A koronavírus-járvány és a kezdődő gazdasági válság hatása Magyarországon is érezhetővé vált 2020 tavaszára, ami miatt a kormány gazdaságvédelmi intézkedések bevezetésére kényszerült. Ezt a célt volt hivatott szolgálni a hitelmoratórium elindítása: a hitelfizetők számára 2020. március 19-től kormányrendelet biztosítja, hogy amennyiben erre igényt tartanak, hiteltörlesztési moratóriumot kapjanak bankjuktól a rendszeres esedékességű törlesztéssel rendelkező kölcsönszerződések teljesítésére.

A kutatásunkban azt vizsgáltuk meg online panelünkön, hogy az aktív korú népességből kiket és milyen arányban érintett a hitelmoratórium, milyen típusú hitelekre vették igénybe, és milyen időtávon, illetve hogyan ítélik meg összességében a sikerességét, eredményét. A felmérést májusban végeztük interneten keresztül ezerfős mintán, amely országosan reprezentatív korra, nemre, régióra, településtípusra és végzettségre a 18–64 éves online népességre vonatkozóan.

A középkorúak vannak leginkább eladósodva

Az aktív internetező népesség valamivel több mint egyharmadának (35 százalék) van bármilyen élő hitelszerződése valamilyen banknál vagy pénzintézetnél, ami hozzávetőleg kb. 1,9 millió embert jelent. Az átlagnál nagyobb arányban van hiteltartozása a 35–44 éveseknek (42 százalék), azoknak, akik öten vagy többen egy háztartásban élnek, valamint a 18 év alatti gyermekkel élőknek. Ennek az oka feltételezhetően az, hogy ez a korosztály jellemzően állandó munkahellyel és biztos jövedelemmel rendelkezik, ami lehetővé teszi számukra a hitel felvételét, valamint őket érinti leginkább a kisgyermekesek és nagycsaládosok támogatását célzó állami kedvezményes hitelek felvételének lehetősége, amellyel nagyon sokan éltek is. Továbbá arról sem szabad megfeledkezni, hogy ez az a korosztály, amely korábban nagyon rosszul járt az óriási devizahitelek felvétele miatt.

Május utolsó két hetében a 18–64 éves, gazdaságilag aktív online népesség körében végzett (összesen mintegy 5,5-6 millió hazai felnőtt lakosra vonatkozó) reprezentatív közvélemény-kutatásunkban arra voltunk kíváncsiak, hogy a jelenlegi állapotok alapján mekkora részvételre lehet számítani az őszi ellenzéki előválasztáson. Természetesen arra is választ kerestünk, ki a legesélyesebb arra, hogy a szavazók véleménye alapján közös miniszterelnök-jelöltként képviselje az ellenzéki összefogás pártjait.

Az online népességben magas a választási hajlandóság

A vizsgálat eredménye alapján elmondható, hogy május második felében meglehetősen magas volt a választási hajlandóság az online felnőtt népesség körében, hiszen hetven százalékuk nagyjából biztos volt benne, hogy részt venne egy most vasárnap tartandó parlamenti választáson, és mindössze 13 százalékuk zárta ki szinte teljesen ennek a lehetőségét.