Bálint nap van, a szerelem és a szerelmesek nemzetközi ünnepe, ami mellett egy olyan hideg, racionális és érzelemmentes intézmény sem menet el csak úgy, mint amilyen az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat. Úgyhogy Valentin-nap alkalmából a hivatal készített egy összeállítást arról, hogy hol dúl az unióban a leginkább a statisztikai értelemben is értelmezhető szerelem, vagy hát kapcsolat, a házasság. Ebből kiderül, hogy
az EU-ban a ciprusiaknál ünneplik a legtöbb lagzit, Luxemburgban pedig a legkevesebbet. Magyarország pedig nagyjából a középmezőny elején áll a házassági kedvben.
Tegnap került ki a KSH adatai miszerint a fogyasztói árak átlagosan 4,7 százalékkal magasabbak voltak januárban az egy évvel korábbinál, 2019. decemberhez viszonyítva pedig átlagosan 0,9%-kal emelkedtek. Megnéztük néhány alapvető termék árát, hogyan változtak az év eleje óta az Agrárinformációs Kutató Intézet Piaci Árinformációs Rendszere szerint.
A legfőbb energiatermelési módszereink biztonságosságát hasonlította össze az Ourworldindata.org. Ez alapján a nukleáris, a szél- és a napenergia a legbiztonságosabb az emberek számára. Az utóbbi kettő talán közismertebb, de
jó tudni, hogy a nukleáris energiával sem elsősorban a biztonsági kérdések aggasztóak,
hanem az, hogy elképesztően drága a többihez képest: csak akkor éri meg atomerőművet építeni, ha azt várjuk, hogy nagyon sokáig nagyon drága lesz az áram a jövőben.
2018-ban a megújuló energiaforrások (nap, víz, szél, geotermikus, biomassza) az unió országai hűtéssel és fűtéssel kapcsolatos energiaigényének 21 százalékát tették ki. EU-s átlagban ez az arány folyamatosan növekszik 2004 óta, mióta gyűjtenek ilyen adatokat. Svédország toronymagasan vezet a maga 65 százalékával, de jól áll Lettország (56 százalék), Finnország (55 százalék), és Észtország (54 százalék) is.
Magyarország a maga 18 százalékával kissé elmarad az uniós átlagtól. A lista végén Írország és Hollandia állnak a maguk 6-6 százalékával, de az EU-t nemrég elhagyó Egyesült Királyság, valamint Belgium is csak 8 százalékban fedezik az ilyen típusú fogyasztásukat megújuló forrásból. Utóbbi egyébként azt is megmutatja, hogy ezt az arány nagyban befolyásolja, hogy milyenek az adott ország természeti adottságai, és nem annyira függ annak fejlettségétől, vagy általában vett energiapolitikájától.
Az Eurostat adatai szerint 2018-ban körülbelül 15 millió tudós és mérnök dolgozott az Európai Unióban, 59 százalékuk férfi és a 41 százalékuk nő. Iparáganként ez az arány elég eltérő, a gyártásban a férfiak jóval többen vannak (79 százalék), a szolgáltatások terén kicsit kiegyensúlyozottabb volt az arány, itt a férfiak csak 54 százalékot tesznek ki, míg a nők 46-ot.
Összességében nézve hatalmas szakadék van a különböző országok között, Litvánia, Bulgária és Lettország az élen jár a női tudósok és kutatók arányában, Németország, Magyarország és Finnország pedig az utolsók között van.
Külön érdekesség, hogy az Eurostat az aktuális legfrissebb adatait (ez esetben a 2018-ast) az EU aktuális állapotára vetíti ki, tehát ha a friss publikációt nézzük azt látjuk, hogy 15 millió körüli tudósszámról beszélnek, míg a 2018-as adattábla szerint 18 millió tudós és mérnök van.
Ennek a brexit az oka, amellyel a jelek szerint eltűnt több mint 3 millió tudós és kutató az EU-ból, egész pontosan 3 578 600.
Bár a kormány szereti vele büszkélkedni, hogy élen járunk a klímavédelemben, az Eurostat adatai szerint az utolsók között vagyunk a megújuló energiaforrások teljes fogyasztáshoz mért arányában az unióban a villamos-energia terén. A felmérések szerint a lakosság körében nagyon népszerűek a szélerőművek, azonban a jelen szabályozási környezetben nem úgy tűnik, hogy egyhamar szélerőművek fogják tarkítani a magyar tájat.
Nemrég írtunk egy újabb esetről, amikor a rendőrség intézkedett egy úr ellen, aki mozgássérült párját várta az autójával, és ehhez a párja mozgássérült igazolványát használta. Az úr hét órára a rendőrségi fogdában végezte, mert az intézkedő rendőrök gyanúja szerint jogellenesen használta az igazolványt, ezzel közokirat-hamisítást követve el, miközben a közelben rosszul lett párjához a rendőröknek kellett mentőt hívnia.
A cikkel kapcsolatban megkerestük az Országos Rendőr-Főkapitányságot, hogy megkérdezzük, pontosan hány esetben intézkedtek a rendőrök mozgássérült kártyák miatt az elmúlt években. Az ORFK most küldte meg a kért adatokat, amikből kiderült, hogy
Pár év alatt meredeken emelkedett a mozgássérült kártyás ügyek száma.
Az Index is megírta a minap, hogy a NASA mérései szerint az előző volt bolygónk valaha mért legmelegebb évtizede. Ezen belül 2019 volt a második legmelegebb év a rendszeres hőmérséklet-mérések kezdete, tehát a 19. század közepe óta.
Sajnos a hasonló, rekordforróságot jelző statisztikákhoz már hozzászokhattunk. Miközben persze fontos folyamatosan tudatosítani magukban, hogy mekkora bajban is vagyunk, sokan érzéketlenné válnak a perzselő forróságot jelző (és előrejelző) meteorológiai hírekhez.
Például ki kapja már fel arra a fejét, hogy az elmúlt 170 évben az utóbbi öt év volt az első olyan ötéves periódus, ahol minden év hőmérséklete több mint 1 Celsius-fokkal haladta meg az ipari forradalom előtti átlagot?
Talán, ha ugyanezt grafikonon látjuk, jobban átmegy az üzenet: hatalmas a probléma.
Itt az év vége, mindenkinek jól jön a közösből egy kis karácsonyi plusz pénz. De lássuk, mennyit kaptak az ügyészségi dolgozók, a belügyesek, a külügyesek, mennyit a Magyar Nemzeti Bank alkalmazottai, és vajon mennyit vihetnek haza a mentősök? Íme Értelmetlen Infografikák rovatunk karácsonyi kiadása:
Boldog István képviselő a Coca-Cola termékek bojkottjára szólított fel, miután a cég a Pride jól ismert szlogenjét, a LoveIsLove-ot tette plakátjaira, mondván, hisznek abban,
hogy mind a hetero-, mind a homoszexuálisoknak joga van azt a személyt és úgy szeretni, ahogy nekik a legjobb.
Értelmetlen infografikánkon a bojkott előtti, és a bojkott utáni állapotot mutatjuk meg, a parlamenti patkóra vetítve:
Kis lépés az embernek, hatalmas ugrás az emberiségnek
– mondta 1969. július 20-án Neil Armstrong, amikor első emberként a Holdra lépett.
Miközben megteszem az utolsó lépést, amivel az ember elhagyja a Hold felszínét, hogy hazatérjünk egy kicsit – hitünk szerint nem túl hosszú időre –, szeretnék valamit mondani, amit remélem, a történelem megőriz. Amerika kihívása az emberi sors holnapjában edződött. És ahogy itthagyjuk a Holdat, a Taurus-Littrow völgyét, távozunk, ahogy jöttünk, Isten segedelmével, miképp vissza is kell térjünk, békével és az egész emberiség reményével. Jó utat, Apollo–17!
Ezek pedig Eugene Cernan, az Apollo17 parancsnokának voltak a búcsúszavai a Hold felszínéről, amikkel a NASA űrhajósa 1972. december 13-án méltó módon zárta az emberiség máig egyik legnagyobb teljesítményét.
A holdra szállás ötvenedik évfordulója felé közeledve az egyik legtöbbet hallott, jókora adag csalódottságot sugárzó kérdés, amin szívesen elmélkedik mindenki, hogy mi az oka annak, hogy Amerika az Apollo–17 után többé nem küldött asztronautákat a Holdra, miért nem vált valóra Cernan óhaja. Elvégre a világ vezető nagyhatalmáról van szó, az Egyesült Államok pénzügyi és humán erőforrásai szinte korlátlanok, már nem is a Holdon, de minimum a Marson vagy azon is túl kellene járniuk a NASA űrhajósainak, nemde? Na és mi a helyzet az összes többi országgal, hogyhogy fél évszázad alatt sem sikerült senkinek megismételni az amerikaiak nagy dobását?
Azt nem volt nehéz kigyűjteni, hogy 2013 és 2018 között mely utakon volt a legtöbb baleset, hiszen csak össze kellett adni az adatokat. A sztrádákat kivettük a felsorolásból, mert egy teljesen más szintet képviselnek.
Február derekán Orbán Viktor 7 pontos családvédelmi akciótervet jelentett be a gyereket vállalók számára kedvezményes hitellel, adókedvezménnyel, új bölcsődei helyekkel, állami támogatású autóvásárlással és nagyszülői gyeddel.
Magyarországon 1981 óta fogy a népesség, és ha a trend nem változik, 2070-re már csak hatmillió állampolgára lesz az országnak. Ezen a rendszerváltás óta hatalomra került kormányok közül leginkább a Fidesz-kormányok szeretnének változtatni, legalábbis ha a családpolitikai intézkedések számát és a célra fordított költségvetési forrásokat hasonlítjuk össze.
Az alábbi ábrán az 1998 és 2018 közötti fontosabb család- és lakáspolitikai intézkedéseket szedtük össze, valamint azt, hogy ebben az időszakban hogyan alakult az élve születések száma és az évente kihelyezett svájcifrank- és forinthitelek nagysága (bár az erre vonatkozó adat csak 2005-től áll rendelkezésre).
Január végéig, február közepéig tart ki a magyarországi burgonyatermés, aminek az oka a folyamatosan csökkenő vetésterület, és az alacsony tárolókapacitás, írta kedden a Világgazdaság.
Ha a KSH adatai alapján megnézzük, elég látványos a magyar burgonyatermesztés visszaesése: amíg a hatvanas években még évi 2-3 millió tonnát is megtermelt a magyar mezőgazdaság, a 2000-es évek elejére fokozatosan évi 1 millió tonna alá csökkent az éves termelés, 2017-ben pedig már csak 341 ezer tonna volt.
Az évértékelő sorozatunk részeként jöjjenek most a legtöbbet kattintott cikkeink. Ahogy az alábbi két ábra is mutatja, legnépszerűbb írásaink túlnyomó többségükben belpolitikai témákban készültek. Ezek közül is kiemelkedik a parlamenti választások és az ellenzéki tüntetések idején készült tudósításaink sora. 25 legnépszerűbb cikkünk közé mindössze 6 olyan fért, ami nem politikai témájú. Vajon hogyan alakulnak majd ezek az arányok 2019-ben?
Január az évértékelések ideje, amiből az Index sem akar kimaradni. Készítettünk egy infografikát a Facebook oldalunk 2018-as statisztikáiból is, különös tekintettel az olyan valóban fontos dolgokra, hogy melyik posztunkra érkezett a legtöbb WOW, illetve HA-HA típusú reakció.
Az infografikán nem szerepel, de azt még hozzá kell tennünk, hogy az elmúlt év adatai alapján olvasóink általában reggel öttől éjfélig aktívak a közösségi felületeken és instagramozni hétfőn már nagyon korán elkezdenek hajnalban, hétvégén viszont már bőven fent van a nap, amikor az első látogatóink elkezdik nyomkodni a telefonjukat.
Sűrű és termékeny év van a hátunk mögött. Ennek megmutatására összeszedtük a 2018-as év legjellemzőbb és legérdekesebb adatait a működésünkről és készítettünk belőle egy infografikát.
A hétfői kormánylapokban a puritánság csimborasszójaként tálalták a miniszterelnökségi menza (valóban) puritán árait. Miután eredménytelenség miatt felhagytam a füstölt csülkös bableves 300 forintból való kipuritánkodásával, összevetettem az üzemeltető Gundel városligeti éttermének árlapját a várbéli menza áraival. Jó étvágyat!
Amerikában lassan annyi műfenyőt vesznek, mint valódit.
Amikor ön ezt a cikket olvassa, nagy valószínűséggel egy városban ül – de az majdnem biztos, hogy valamilyen épített környezetben tartózkodik, feltehetőleg egy házban –, vagy utazik valahová a városon belül. Néha talán elmegy az erdőbe kirándulni, nyáron, a Balaton felé menet lát sok szántót, a gyerekei meg sikongatnak a kocsiban, ha egy legelőn észrevesznek pár lovat, de a legtöbb időt mégis városokban, esetleg falvakban töltjük.
De gondolkodott már azon, hogy ez valójában mekkora része az országnak? Hogy Magyarország 93 030 négyzetkilométerének mekkora részét fedtük le betonnal, mennyit szántottunk fel, és mekkora részén van még „zavartalan természet”? Ha igen, akkor most szerencséje van, mert minket is érdekelt a dolog, úgyhogy összeszámoltuk és térképre raktuk, hogy mi is van valójában a magyar földön.
Csak Románia és Bulgária áll még rosszabbul.
November 26-án este nyolc után néhány perccel az Index Facebook-oldala átlépte a félmillió lájkos határt. Ennek alkalmából készítettünk egy infografikát az oldal több mint 5 és fél éve alatt összegyűlt statisztikákból.
A félmilliós küszöb átlépése az idegek kiélezett harcát hozta. A félmilliós határhoz közeledve elkezdtek kicsit felborulni a statisztikáink, ahogy közeledtünk a számhoz, úgy csökkent az átlagoshoz képest az oldalt kedvelők számának növekedése. Vagyis nőtt folyamatosan, de egyre lassabban.
Ez leginkább amiatt volt így, mert valószínűleg jónéhány tucat ember készült arra, hogy ő legyen a szerencsés, ezért komoly taktikázás előzte meg a félmillió lájk elérését. A statisztikáink alapján a komoly taktikázás nagyjából 499 850 lájknál kezdődött, ekkor borult fel mind az oldalt lájkolók, mind az oldalt kilájkolók grafikonja.
A spontán kialakult játékot végül egy budapesti fiatalember nyerte meg. Ha november 26-án este nyolc után néhány perccel lájkolta az Index Facebookját, akkor figyelje az üzeneteit, mert könnyen lehet, hogy pont önnel vettük fel a kapcsolatot!
Talán nem is annyira meglepő, de az Eurostat nemrégiben megjelent összesítése alapján a leghosszabb várható élettartamra Spanyolország, Olaszország, Franciaország és Svájc egyes tartományainak lakosai számíthatnak. Az 5 legszerencsésebb régióból 3 spanyol: Madrid autonóm közösség tartományában 85,2 év, La Rioja-ban és Kasztília és León tartományban 84,3 év a várható élettartam. Őket követi az észak-olaszországi Trento és a franciaországi Île-de-France tartomány, mindkettő 84,2 évvel. Magyarország sajnos a sereghajtók közt szerepel. Az az 5 régió, ahol legrövidebb a várható élettartam mind Kelet-Európában van: a legrosszabb a helyzet Bulgária Szeverozapaden (73,3 év), Jugoiztocsen (74,4 év) és Szeveren centralen (74,4 év) tartományában, őket követi Románia dél-keleti (74,4 év) és észak-keleti régiója (74,6 év), ezután pedig már Észak-Magyarország áll 74,6 év születéskori várható élettartamával.
Minden eddiginél több pénzt költött 2017-ben a kormány a tömeges bevándorlás kezelésére, miközben a bevándorlók száma a 2015-ös 400 000-ről összesen ezerre csökkent:
Tudta, hogy szeptember 27 a turizmus világnapja? Szeptember 26-ig én sem, de most már mind ennyivel okosabbak vagyunk. És hogy fokozzuk a turisztikai okosodást, a világnap örömére összeszedtünk néhány érdekes adatot az ENSZ turisztikai szervezetétől (UNWTO) arról, hogy ki hová utazott a világban és mennyi pénzt hagyott ott mostanában.
2017-ben a friss diplomások több mint 80 százaléka talált munkát a Eurostat felmérése szerint. Ez sorrendben a negyedik év, hogy folyamatosan növekszik az egyetemről kikerültek munkaerőpiacon való elhelyezkedésének aránya. A javuló tendencia azért is érdekes, mert 2008 és 2013 között folyamatos csökkenést lehetett érzékelni ebben. Magyarországon a diplomával az uniós átlag felett lehet munkát találni, az utóbbi években azonban jelentősen javultak a szakmunkások/érettségizettek elhelyezkedési esélyei is, amelyek lassan megközelítik a diplomásokét.
Orbán Viktor szerint Magyarország kicsit Horvátország, és leginkább olyankor igaz ez, ha a horvátok eljutnak a vébé döntőjéig. Szerinte a futball eredményeit illetőleg
nem mozgunk más dimenzióban
sőt igazából ez az eredmény
mégiscsak a mi kutyánk kölyke.
A brit fiatalok az EU-ban maradnának, derül ki a Europe Elects választásokkal és közvélemény kutatásokkal foglalkozó cég felméréséből.
Ahogy az alábbi ábrán is látszik, a 18 és 44 év közöttiek többsége az EU-ban maradna, a 45 és 74 közötti korosztály támogatja inkább a kilépést. Azonban még köztük is sokan a brexit ellen vannak: a 60 százalékot sem éri el azok aránya, akik elhagynák az uniót. További érdekesség, hogy a 75 év fölöttiek több mint 80 százaléka kilépne.
Nálam harsányabban senki nem üdvözölné, hogy végre egy olasz, Marco Rossi kezébe került a magyar foci irányítása. Viszont már rögtön az elején szeretném szembesíteni őt egy tévedésnek tűnő aprósággal. A terveit illetően Rossi azt mondta: nem vállalja, hogy minden meccset megnyer a csapatával, de azt igen, hogy megtanul magyarul. Ezt ábrázoltuk grafikonunk bal oldalán. Az ábra jobb felén pedig azt, hogy mit szeretnének a magyar szurkolók ugyanezt a két dolgot illetően:
Szűcs Krisztina vizualizációján minden egyes pötty egy szavazókört jelent, egészen pontosan azt, hogy adott pártra abban a szavazókörben hány egyéni és hány listás szavazatot adtak le. A függőleges tengelyen a listás, a vízszintesen az egyéni jelöltre leadott szavazatok vannak, azaz amelyik tengely felé több a színes pötty, adott párt abban szerepelt jól.
Az egyből kitűnik, hogy a legfegyelmezettebbek a Fidesz és a Kétfarkú Kutya Párt szavazói, az egyéni-listás tengelytől az ő szavazóik alig térnek el. A Fidesznél ez nem meglepetés, de a Kétfarkúnál simán megtörténhetett volna, hogy egyéniben őket támogatja valaki, de listán azért valamelyik nagy pártra húzza be, vagy fordítva. Ez a jelek szerint nem volt erős tendencia.
A függőleges tengelyre tapadó pöttyök azt jelzik, hogy valaki csak listán szavazott adott pártra, de egyéniben nem. Ebben a Fidesz és a Jobbik volt a legfegyelmezettebb, nekik ilyen függőleges tengelyen lévő színezésük nincs, azaz ha listán megkapták a szavazatot, akkor egyéniben is. "Listás elhajlása" van viszont Momentumnak is, azaz nekik sok szavazójuk volt, aki listán rájuk voksolt, de egyéniben nem.