A leggyakrabban előkerülő mutató a munkaerőpiacról a munkanélküliségi ráta: ha magas, akkor szomorkodunk, ha alacsony, akkor örülünk. A foglalkoztatottság mértéke egy országban tényleg nagyon fontos, de azért az sem mindegy, milyenek a meglévő munkahelyek.

Az OECD statisztikai hivatalának szerencsére ennek vizsgálatára is van kapacitása, így különböző mutatók alapján összerakták, melyik országban mennyire jó dolgozni. Ha valakinek magától nem tűnt volna fel, akkor most hivatalos adat is van arról, hogy Magyarországon nem annyira. 

A munkaerőpiac minőségét a dolgozók szempontjából több mindennel lehet mérni, de a három legfontosabb dolog a munkahely biztonsága, a munkánkért kapott juttatás mennyisége és a munkakörnyezet minősége. Az OECD eredményei alapján Magyarország egyikben sem áll túl fényesen a szervezet többi országával összehasonlítva.

Kezdjük a bérekkel, ami talán a legelemibb szempont egy pozíció megítélésében. Az alábbi grafikon az OECD-ben a vásárlóerő-paritáson számolt fizetések szempontjából a három legjobbat, a három legrosszabbat, az átlagot és Magyarországot mutatja. Látható, hogy bár messze nem mi állunk a leggyatrábban, a felső szekciótól, sőt még az átlagtól is csúnyán le vagyunk maradva a 7 dollár körüli bruttó órabérünkkel. 

A következő fontos dolog a munkánál az, hogy mennyire biztos. Ez alatt azt értjük, mennyire valószínű, hogy elveszítjük az állásunkat, és ha ez megtörténik, az mekkora tragédiának számít – nyilván minél jobb egy országban a munkanélkülieket segítő szociális rendszer, annál kisebbnek. A munkaerőpiaci bizonytalanság mutatóját ezen tényezőket kombinálva számolják ki, a grafikonon ugyanúgy a legjobb és legrosszabb három ország látható az átlag és Magyarország mellett.

A harmadik dolog, amitől jónak tartunk egy munkát, az a munkahelyi környezet. Ebbe sok minden beletartozhat a munkatársak jófejségétől a munka veszélyességéig, de ezeket nagyjából magába foglalja a munkahelyi feszültséget mérő mutató. Legutóbb 2015-ben készítettek erre vonatkozó felmérést 21 EU-s országban, az ábrán közülük vettük ki a legjobbakat, a legrosszabbakat és az átlagot. Mint látható, ebben az esetben Magyarországot nem is kellett külön feltüntetni, mivel sajnos benne van az alsó szekcióban. 

Az összesítés alapján egyébként Európában a legjobb Németországban, a skandináv és Benelux államokban dolgozni, a legrosszabb pedig Észtországban, Lengyelországban, Görögországban és nálunk.