2015 utolsó három hónapjában a nemzetgazdasági beruházások volumene 7 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. 2015 egészében a beruházási teljesítmény 0,6 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. A KSH legfrissebb adataiból az derül ki, hogy főleg az EU-s pénzekből finanszírozott állami beruházások miatt nőtt összességében a beruházások szintje.

2015 utolsó hónapjaiban a kormányzat óriási erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy a 2007-2013-as költségvetési ciklus uniós forrásait az utolsó fillérig le tudjuk hívni, ez pedig még az egyre intenzívebb pénzáramláshoz képest is jelentős megugrást eredményezett. Az utolsó három hónapban az éves GDP majdnem 3 százalékát tették ki azok a kifizetések, melyeknek uniós támogatás a forrása, írja a Portfolio.

A nagyobb súlyú ágak közül a beruházások közel egynegyedét adó feldolgozóipar fejlesztései 7,1 százalékkal csökkentek. A versenyszférában nagyobb visszaesés volt az élelmiszer, ital, dohánytermék gyártásában, a gyógyszergyártásban, valamint a járműgyártásban. A szállítás, raktározás nemzetgazdasági ág beruházásainak volumene – az egy évvel korábbi magas bázishoz képest – 7,4, az ingatlanügyleteké – a lakásépítések visszaesése miatt – 2,7 százalékkal alacsonyabb lett.

Az állami beruházásokon belül viszont 90 százalékkal nőttek a beruházások a közigazgatásban, 40 százalékkal az oktatásban, és 10 százalékkal az egészségügyben. Az olyan iparágakban is bővültek a beruházások, mint az energetika, vagy a közművek, itt szintén az állami kiadásoknak köszönhető a javulás.

A GKI Gazdaságkutató Zrt. elemzése szerint idén a beruházások vissza fognak esni, és emiatt a gazdasági növekedés is lassulni fog. Az MTI-hez eljuttatott előrejelzésben kifejtik: az uniós támogatások csökkenése és az üzleti szféra alacsony beruházási hajlandósága miatt várható a beruházások visszaesése. Ugyanakkor a fogyasztás kissé gyorsulva 2,5-3 százalékkal bővülhet, a növekvő fizetések és az 1 százalékpontos szja-csökkentés hatásánál kisebb, 0,8 százalék körüli áremelkedés miatt.

A kormányzat az EU-transzferek gyorsított lehívása, a lakásépítések ösztönzése és a jegybank növekedéstámogató programja révén igyekszik serkenteni a növekedést, ezektől azonban inkább csak jövőre várható érdemi hatás a GKI szerint.

Az elemzés megemlíti, hogy a magyar gazdaság növekedési üteme tavaly a negyedik negyedévben átmenetileg ismét felgyorsult, több mint 1 százalékponttal haladta meg az EU átlagát, a régióban azonban a szlovák, a román, a lengyel, a cseh és a bolgár fejlődés így is gyorsabb volt.

Éves átlagban idén a lassulás folytatódása várható, a 2014-es 3,7 százalék és a tavalyi 2,9 százalék után 2016-ban 2,3 százalék körüli dinamika valószínű. Az EU előrejelzése szerint a régió 11 országa közül a magyarnál csak a horvát, a bolgár és a szlovén növekedési ütem lesz alacsonyabb - közölte a gazdaságkutató.