Az ön városa szárnyal vagy döglődik?
Melyik városunk csúszik le szépen lassan, és melyik az, ahol egyre jobb az élet? Pontos választ nyilván nem tudunk erre adni, viszont megnéztünk pár olyan mutatót, amiből lehet arra következtetni, hogy merre tart egy-egy település.
Az 50 ezer főnél népesebbeket vizsgáltunk (mínusz Budapest), és igyekeztünk olyan kategóriákat keresni a KSH számai között, amik nagyjából megmutatják, mi történik egy várossal, vagy legalább hogy mi a változások iránya, vonzó-e vagy taszító a település. Ilyen mutatónak gondoltuk, hogyan alakul a népessége, ezen belül is mekkora az úgynevezett odavándorlás, vagyis hányan költöznek oda, illetve mennyire öregszik a népesség. Hogy mi a helyzet a lakások és óvodai férőhelyek számával, a közbiztonsággal. Hogy anyagilag hogyan alakul a város és az ott lakók helyzete. Az autók száma és internetellátottság a fejlettséget mutathatja, míg az álláskeresők száma, a helyi adóbevételek alakulása és vállalkozások száma a gazdasági helyzetet tükrözheti jól.
Az jól látszik, hogy Érd mint tipikus alvóváros jól fejlődött, a lakói kétszer olyan gazdagok, mint pár éve. A nyugati határszélek is jól szerepelnek, Tatabányának, Kecskemétnek, Nyíregyházának is jót tett az ipari parkok kiépülése. Miskolc, Eger, Kaposvár viszont szenved a többiekhez képest. Érdekes megfigyelni, hogy Győr városának sok pénzt hozott az Audi, de más kategóriákban elég közepesen szerepel a város.
A grafikonokról városfüggetlen folyamatok is jól látszódnak. Például, hogy mindegyik település vészesen öregszik, hogy 2010–11 között nagy lakásépítési láz volt, 2006–7 között vándoroltak (költöztek) leginkább a városokba az emberek, de 2010 után valamiért ez a folyamat alábbhagyott, onnantól csak a nyugati városok tudták magukhoz szívni az embereket. Az is jól látszik, hogy a működő vállalkozások száma 2011 óta mindenütt csökkent, illetve hogy a 2008-as válság a városok költségvetését is meglékelte pár évre.
Figyelem: a grafikonokat az elérhető adatokhoz igazítottuk, így van olyan mutató, ami 2000 óta rendelkezésre áll, más – például az internetelérés – csak az utóbbi három évet mutatja.