Index Vakbarát Hírportál

A hitelmoratórium után minden tizedik adós bajban lehet

2021.07.08. 17:16
A KutatóCentrum az Index megbízásából online felmérést készített a 18–64 év közötti gazdaságilag aktív online népesség tagjainak hitelmoratóriumhoz való viszonyulásáról.

A koronavírus-járvány és a kezdődő gazdasági válság hatása Magyarországon is érezhetővé vált 2020 tavaszára, ami miatt a kormány gazdaságvédelmi intézkedések bevezetésére kényszerült. Ezt a célt volt hivatott szolgálni a hitelmoratórium elindítása: a hitelfizetők számára 2020. március 19-től kormányrendelet biztosítja, hogy amennyiben erre igényt tartanak, hiteltörlesztési moratóriumot kapjanak bankjuktól a rendszeres esedékességű törlesztéssel rendelkező kölcsönszerződések teljesítésére.

A kutatásunkban azt vizsgáltuk meg online panelünkön, hogy az aktív korú népességből kiket és milyen arányban érintett a hitelmoratórium, milyen típusú hitelekre vették igénybe, és milyen időtávon, illetve hogyan ítélik meg összességében a sikerességét, eredményét. A felmérést májusban végeztük interneten keresztül ezerfős mintán, amely országosan reprezentatív korra, nemre, régióra, településtípusra és végzettségre a 18–64 éves online népességre vonatkozóan.

A középkorúak vannak leginkább eladósodva

Az aktív internetező népesség valamivel több mint egyharmadának (35 százalék) van bármilyen élő hitelszerződése valamilyen banknál vagy pénzintézetnél, ami hozzávetőleg kb. 1,9 millió embert jelent. Az átlagnál nagyobb arányban van hiteltartozása a 35–44 éveseknek (42 százalék), azoknak, akik öten vagy többen egy háztartásban élnek, valamint a 18 év alatti gyermekkel élőknek. Ennek az oka feltételezhetően az, hogy ez a korosztály jellemzően állandó munkahellyel és biztos jövedelemmel rendelkezik, ami lehetővé teszi számukra a hitel felvételét, valamint őket érinti leginkább a kisgyermekesek és nagycsaládosok támogatását célzó állami kedvezményes hitelek felvételének lehetősége, amellyel nagyon sokan éltek is. Továbbá arról sem szabad megfeledkezni, hogy ez az a korosztály, amely korábban nagyon rosszul járt az óriási devizahitelek felvétele miatt.

Az aktív korú internetes népesség több mint egytizedét érinti a hitelmoratórium

A koronavírus-járvány hatására sokaknak keletkeztek fizetési gondjaik, ami természetesen a hitelfizetéseket is érintette. Ennek következtében sokan fogadták pozitívan a törlesztés halasztásának lehetőségét: a hiteltartozással rendelkezők 37 százaléka – vagyis több mint minden tizedik aktív korú magyar internetező – vette igénybe a hitelmoratóriumot, ami körülbelül hét-nyolcszázezer embert jelent. Az adósok legnagyobb arányban személyi kölcsönre (50 százalék) és/vagy lakáshitelre (40 százalék) igényeltek halasztást, azonban hitelkártyahitelek (20 százalék) és folyószámlahitelek (16 százalék) esetében is népszerű volt. Az igénylők kétharmada csupán egy típusú hitelre vette igénybe a halasztási lehetőséget, egyharmada azonban jellemzően két vagy több hitel esetében is élt vele. Ötből három adós már a kezdetektől, a moratórium teljes időtartama alatt és jelenleg is igényelte a halasztást, míg ötből maximum kettő nem a teljes időszakban, hanem bizonyos időre vette igénybe a lehetőséget – ők átlagosan nyolc hónapra. Összességében átlagosan 1,5 hitelre igényelték a moratóriumot az adósok.

Kíváncsiak voltunk arra is, hogy konkrét összegeket tekintve ezek a számok mit jelenthetnek. Ezt nagyon nehéz megmondani pontosan, mivel több olyan tényezőtől is függ, amelyekre kutatásunk nem tér ki (például a törlesztőrészletek nagysága), ennek ellenére megpróbáltuk megbecsülni. A gazdaságilag aktív, 18–64 év közötti online népesség tagjai közül körülbelül hét-nyolcszázezer fő vette igénybe a hitelmoratóriumot, átlagosan 1,5 hitellel számolva összesen több mint egymillió hitellel (körülbelül 1,1 millió) kapcsolatban. A tartozások kifizetésének 60 százalékát a moratórium teljes időszakában (14 hónapig), 40 százalékát pedig átlagosan nyolc hónapig késleltetik. Az egyszerűség kedvéért havi törlesztőrészletként átlagosan tízezer forintot vettünk alapul, ami egyes hiteltípusok esetében jelentősen nagyobb (például lakáshitel, vállalkozói hitel), míg mások esetében (például áruhitel) jóval kisebb is lehet a valóságban. E logika alapján a moratórium összesen körülbelül 110-120 milliárd forintot érinthetett. Ennyivel több pénz maradt a magyar háztartásoknál a koronavírus-járvány ideje alatt, vagyis ennyivel nőtt ideiglenesen a fizetőképességük, ami jó hatással volt a gazdaságra is. Azonban ha vége a moratóriumnak, és újra el kell kezdeni törleszteni a felvett hiteleket, az a gazdaság visszaesésével járhat. Ez az összeg a másik oldalról azt is jelenti, hogy ennek a kamatával kerestek többet a bankok, mintha nem tették volna lehetővé a törlesztések halasztását – tehát összességében nem is kérdés: ők biztosan jól járnak.

A kormány döntése meglepte az embereket: arra számítottak, hogy nem lesz hosszabbítás

A kutatásunk időpontjában még nem volt eldöntött a hitelmoratórium sorsa: meghosszabbítják-e a határidejét, vagy sem. Azóta azonban eldőlt, hogy két hónappal tovább, június 30. helyett augusztus 31-ig marad fent jelenlegi formájában a moratórium lehetősége. A résztvevők harmada (34 százalék) számított erre a szcenárióra a bejelentés előtt, ezzel szemben több mint felük (53 százalék) készült arra, hogy a június 30-i határidő leteltével megszűnik a halasztás lehetősége, és a törlesztőrészleteket újra fizetni kell majd.

Minden tizedik résztvevő adósságspirálba kerülhet a moratórium megszűnése után

A hitelesek nagy része (92 százaléka) véleményük szerint a hitelmoratórium megszűnésével valószínűleg újra törleszteni tudja majd a hiteleit. Tehát alig minden tizedik adósnak jelent majd gondot a fizetés, mert legalább részben vagy egyáltalán nem fogja tudni törleszteni a részleteket. Arról, hogy megérte-e igénybe venni a halasztási lehetőséget, megoszlanak a vélemények: az adósok harmada gondolja, hogy megérte kihasználni a lehetőséget, negyede pedig azt, hogy nem. Azonban vannak, akik nem tudták egyértelműen eldönteni („meg is érte, meg nem is”), hogy jól jártak-e az igénybevétellel, náluk valószínűsíthetően a rövid távú pozitív és a hosszú távú negatív hatások körülbelül kiegyenlítődnek.

A hitelmoratórium négyből három igénylője állítja, hogy ha nincs ez a lehetőség, akkor is tudta volna fizetni a törlesztőrészleteket – még ha nehézségek árán is. Nekik emiatt nem volt segítség a halasztás. Azonban negyedük valószínűleg csak részben vagy egyáltalán nem tudott volna fizetni, ha nincs ez a lehetőség.

Ők továbbra is arra számítanak, hogy ha majd véget ér a moratórium, akkor is gondot jelent a részletek fizetése. A hitelmoratórium igénybevételével – bár gazdaságvédelmi intézkedésnek szánták, ami rövid távon valóban segíthetett életben tartani a gazdaságot – hosszú távon azonban pont a leginkább rászorulók járnak rosszul.

A kutatás az Index és a KutatóCentrum együttműködéséből született, az adatfelvétel 2021 májusában zajlott.



Rovatok