Szerdán este Buda titkos kertjében, a Majomhoz nevű helyen tartottak kerekasztal-beszélgetést Kádár Tamás (a Sziget Zrt. cégvezetője, illetve a Music Hungary szövetség társelnöke), Vajda Márton (a Zsidó Művészeti Napok vezetője), Manek Gábor (a Kolorádó Fesztivál fő szervezője) és Sticzay Péter (a 4BRO egyik alapítótagja) részvételével. A téma elsősorban a szórakoztatóipart is igen komolyan sújtó járványhelyzet, valamint az abból való kilábalás volt, amelyhez most már a legnagyobb hazai fesztivál, a Sziget is közelít, kedden ugyanis bejelentették a 2022-es rendezvény időpontját.

A Budapest szívében évről évre több tízezres tömeget megmozgató fesztivál helyzetéről legutóbb akkor beszélgettünk a Sziget Zrt. cégvezetőjével, amikor biztossá vált, hogy a pandémia miatt 2021-ben sem láthatjuk, ahogy sátrakkal felpakolt fiatalok lepik el a Hajógyári-szigetre vezető K hidat – s bár az idei év a második, hogy elmarad a Sziget Fesztivál, Kádár Tamás legutóbb azt mondta, mindenképp túl fogják élni ezt az időszakot. A cégvezető a szerda esti esemény után készséggel válaszolt az Index kérdéseire a friss bejelentésükkel kapcsolatban, ami talán azoknak is egyfajta hívószó, illetve reménysugár lehet, akik már kezdtek lemondani arról, hogy valaha újra olyan közösségi élményekben lehet részük, mint a koronavírus-járványt megelőzően. Megtudtuk, hogy a programszervezésben mennyire haladt előre a csapat, illetve hogy számolnak-e magyar előadókkal a jövő évi eseményen, de a szektor jelenlegi helyzete, a nemrég bejelentett zeneipari támogatás és az augusztus 20-a kapcsán hozott rendelet is szóba került. Kérdésünkre Kádár Tamás azt is elmondta, hogy a melegellenes módosításokkal kiegészített pedofiltörvény hatására változtatnak-e bármit az elfogadás fontosságát a kezdetektől hangsúlyozó fesztivál programjain és arculatán.

Kedden bejelentették a 2022-es Sziget dátumát, amit tavaly a járványhelyzet miatt meg sem tettek az idei évre vonatkozóan. Ez azt jelenti, hogy biztosak abban, hogy megtarthatják a rendezvényt?

Nyilván nem jó arra hivatkozni, hogy tavaly nem véletlenül nem jelentettük be az idei dátumot, de az, hogy meghirdettük a 2022-es eseményt, azért jól mutatja, hogy sokkal bizakodóbbak vagyunk. Azt gondoljuk, az átoltottsággal, illetve azzal, hogy a világ megtanult jobban bánni a koronavírussal, sokkal előrébb vagyunk. Ha belegondolunk, hogy van még egy teljes évünk, és elképzeljük a jövő augusztusunkat, most azt látjuk, hogy nem nagyon tud olyan helyzet előállni a járvány kapcsán, ami miatt ne tudnánk megrendezni a fesztiváljainkat.

Azért már idén is vannak olyan rendezvények, amelyeket megtartanak. Mennyire kíséri figyelemmel a piac többi szereplőit, és mik a tapasztalatai az eddig megvalósult fesztiválokkal, koncertekkel kapcsolatban?

Nagyon figyelem, már csak azért is, mert időközben a Music Hungary Szövetségben is aktívabb szerepet töltök be, mint korábban – társelnök lettem másfél hónappal ezelőtt. De nyilván a pandémia alatt is azért sokkal jobban van az embernek ideje arra, hogy odafigyeljen a kollégáira. Nagyon sok beszélgetés zajlott, nagyon sok háttérinformáció cserélt gazdát, és sokkal nyitottabbak egyébként a szakmabeliek olyan jellegű kérdésekre, amikre például a 2018–19-es évben még nem szívesen válaszoltak. Vegyes a kép. Azért azt látjuk, hogy a vidéki kluboknál nagyon döcögősen indul az élet, a fesztiváloknál viszont sokkal egységesebben alakul a helyzet, mert a fiatalok már nagyon vágynak rá, hogy egy jót bulizzanak. Általában tehát az élőzenei koncertek, nagykoncertek, fesztiválok jobban működnek a kluboknál, és főleg a vidéki klubokról hallunk negatív híreket, ahol azért is nehéz a helyzet, mert a vidéki átoltottság alacsonyabb, a vidéki fiatalok átoltottsága pedig pláne sokkal alacsonyabb, mint az országos átlag. Emiatt ha egy-egy bulit meghirdetnek, amire normál esetben volna ezer érdeklődő, akkor minimum a fele, de van olyan város, ahol ennél is többen eleve kizárják magukat a részvétel lehetőségéből azzal, hogy még nincsenek beoltva. Ha látják, hogy nem veszélyes oltást kapni, és ez kell ahhoz, hogy bulizni mehessenek, az talán segíteni fogja ezt a folyamatot, de másfél-két évet árbevétel nélkül átvészelni mindenki számára hihetetlenül emberpróbáló feladat, és azt is látjuk, hogy nem mindenki élte túl ezt a válságot. Azt mondom, hogy továbbra sincs könnyű helyzetben a zeneipar, nem oldódtak meg a problémák, talán a hangulata mindenkinek jobb azzal, hogy már be lehet ülni vendéglátóhelyekre, de azért ez önmagában még nem fogja azokat a sebeket begyógyítani, amelyeket elszenvedett ez az iparág.

A napokban született meg a rendelet arról, hogy az augusztus 20-i ünnepségsorozat alatt korlátozások nélkül lehet szórakozni. Erről mit gondol?

Azt gondolom, hogy a koherencia hiánya a legfájóbb ebben az országban. Jelen pillanatban az élőzenei iparág az egyetlen, amit a szabályozás arra kötelez, hogy a védettségi igazolványokat elkérje. Az élet semmilyen más területén nincs szükség oltási kártyára, és most nagy élőzenei rendezvények lesznek, ahova nem kell, de közben az a szabályozás fennmarad, hogy mindenki másnak, aki élőzenei rendezvényt csinál nem augusztus 20-án, továbbra is el kell kérnie a védettségi igazolványt. Nem látom ebben a konzisztenciát, és szerintem ez még inkább azt a képet erősíti a zeneipari szereplőkben, hogy az ő helyzetük nem prioritás a kormányzat számára. Ez egy nagyon fájó helyzet az iparágban nagyon sokaknak.

A nemrég meghirdetett támogatási csomagról, amelynek keretében ingyenes városi rendezvényeket és falunapokat szerveznek, mi a véleménye?

Azt gondolom, hogy ez megint jó lehet a zenészek, zenekarok, fellépők egy részének, de a szervezőknek, kluboknak, fesztiváloknak, játszóhelyeknek, azaz az iparág másik felének továbbra sem oldja meg a problémáit. Már a Covid előtti időszakban is sok beszélgetés folyt arról, hogy vajon az ingyenes rendezvények mennyire torzítják a piacot, nem lenne-e egészségesebb a zeneipar, ha alacsonyabb lenne az ingyenes önkormányzati rendezvények aránya, és a közönség is megtanulná, hogy a koncertélmény, amit megvásárol, az esemény, ahova elmegy, tulajdonképpen érték. Ez a fajta támogatás tovább torzíthatja a piacot, ahogy a Raktárkoncertek is tették. Nem állítom, hogy a szektor egy részének nem jelent segítséget rövid távon, ahogy a raktárkoncerteknél sem mondtam azt, hogy önmagában rossz lenne, de semmiképp sem olyan jó, mintha egy strukturális, az egész piacot érintő segítség érkezne, ami nem érkezett meg eddig, és úgy látszik, nem is fog.

A rendezvényszervezők végre dolgozhatnak, augusztusban is lesz egy csomó esemény országszerte, amelyeket már jó előre meghirdettek a jegyeladások miatt. Nem gondolja, hogy már ezeket is megölhetik a most szerveződő ingyenes bulik?

Dehogynem. Ha el tudok menni ingyen egy koncertre, ahol meg tudok nézni olyan zenekarokat, akiket szeretek, nem fogok pénzért elmenni egy másik eseményre, akkor sem, ha olyan bandák lépnek fel, akiket ugyanannyira kedvelek. Nyilván korlátos az emberek pénztárcája, megvan, hogy mennyit tudnak költeni ilyen élményekre, de ha megkapják ingyen, semennyit nem fognak fizetni érte. Persze eddig is voltak és lesznek is ingyenes rendezvények, ami rendben is van, és még egyszer mondom: szerintem sok zenésznek biztos, hogy segítséget fog jelenteni ez. Az ebből kimaradó előadóknak viszont még nehezebb lesz jegyet eladniuk a koncertjeikre, ami rontja a helyzetüket. Erre gondolok, amikor azt mondom, hogy ez a fajta támogatási rendszer torzítja a piacot, egyébként pedig körülbelül ugyanannyiba kerül, mintha az egész szektort érintő strukturális segítség érkezne, amiért a Music Hungary Szövetség és most már nagyon sok más zenei szervezet is küzd – a koncert- és fesztiváljegyek áfájának a csökkentése.

Ebben nincs előrelépés?

Egyelőre nincs.

Visszatérve a Szigetre, jelen pillanatban hogy áll a szervezés?

Még vegyes a kép, nagyon sok a kérdőjel főleg az operatív lebonyolítással kapcsolatban, például hogy kell-e bármiféle igazolványt ellenőriznünk a bejáratnál. Nagyon kifinomult rendszerünk van már évek óta, még annak idején, a 2015–16-os terrorhelyzetre reagálva kialakítottunk egy okosrendszert a beléptetés kapcsán, ami tökéletesen alkalmazható akár a vakcinaigazolványok ellenőrzésére is. De hogy mik lesznek a feltételek, még bizonytalan. A másfél éves leállás viszont azt eredményezte, hogy amúgy is szeretnénk nagyon sok mindent újragondolni, hogy még jobb, még szebb, még szexibb, még izgalmasabb legyen a fesztiválélmény. Egyelőre még egy kialakulatlan, de nagyon kreatív időszakát éljük a szervezésnek. Meglepő módon viszont például a zenekarokkal, a nagy sztárokkal való tárgyalások sokkal előrébb tartanak, mint mondjuk 2018 augusztusában a 2019-es fesztivál kapcsán, ami megint csak annak köszönhető, hogy miután két évig nem volt fesztivál, a fellépők is keresik a 2022-es lehetőségeket. Azt gondolom, hogy sokkal jobb állapotban van a tervezett line upunk, mint egy normál fesztiválévben.

Hány százalékban van meg a line up?

A fő fellépők kapcsán harminc-negyven százalékban már szinte biztosak vagyunk. Az egy másik, formális kérdés, hogy nagyon sokat változik a velük való szerződéses viszonyrendszer, hiszen mindenki tanult az elmúlt évek hibáiból és a kérdőjelekből, ezért nagyon sok jogi munka van a nagy nemzetközi előadókkal. De a szándék megvan, már sokkal többen jelezték, hogy szívesen fellépnének nálunk, mint mondjuk a 2017-18-19-es években ilyenkor.

Magyar előadókban is gondolkodnak?

Hogyne. Mindig megkapjuk a kritikát, hogy nem jut hely a magyar zenekaroknak, én halkan ilyenkor mindig hozzáteszem, hogy a Sziget Fesztivál az a fesztivál, ahol a legnagyobb számban lépnek fel hazai előadók. Hoztunk öt-hat éve egy olyan döntést, hogy ne legyen dedikált magyar színpad, hanem a nagyszínpadtól a legkisebb helyszínekig mindenhol kapjanak helyet a hazai fellépők, zenekarok, dj-k, ami számszerűen nagyon sok művészt jelent. Ha külön kilistáznánk a magyar fellépőket, jól látszana, hogy nincs még egy olyan fesztivál Magyarországon, ahol olyan sok magyar előadó lép fel, mint a Szigeten. Ebben nem is szeretnénk változtatni, továbbra is így lesz. Egy csomó magyar zenésznek különleges élmény, hogy nemzetközi közönség előtt bemutatkozhat, és van is néhány olyan hazai zenekar, amely az elmúlt másfél évben olyasmit tett le az asztalra, ami, azt gondolom, nemzetközileg is bőven versenyképes. A közönség számára is nagy élmény lesz olyan előadókat látni, akik most nőttek ki igazából ebből a covidos időszakból.

Amellett, hogy a dátumot meghirdették, a jegyeladást is elindítják a jövő héten. Minek köszönhető ez a korai kezdés?

48 órás jegyakciót hirdetünk jövő héten. Soha nem csináltunk még ilyet és soha nem csináltunk ennyivel a fesztivál előtt jegyakciót, úgyhogy egyfelől ez nyilván teszt is, megnézzük, hogyan reagál a közönség, milyen korlátok vannak bennük adott esetben a jegyvásárlás kapcsán. Szeretnénk ezáltal egy kicsit párbeszédbe kerülni velük, hogy aztán a szokásos, utolsó negyedévben tervezett nagy indulásunk már ilyen tudáson alapuljon. Azt is fontos elmondani, hogy soha ekkora kedvezménnyel nem adtunk még teljes fesztiválra szóló bérletet, mint amilyet most fogunk, illetve van egy újdonság is: a VIP-jegyek most már a közönség számára is megvásárolhatók, tehát nem egy „invitation only VIP”-szektora lesz a Szigetnek, hanem az Európa-szerte ismert gyakorlathoz hasonlóan a közönség számára is hozzáférhető VIP-jegyekkel jelentkezünk. Nyilván ez is teszt. Szeretnénk megismerni a közönség reakcióit, egyáltalán mit szólnak ahhoz, hogy újra lehet Sziget-jegyet kapni.

A Sziget köztudottan a szabadság, az elfogadás és a tolerancia jegyében zajlik minden évben. A nemrég elfogadott, melegellenes módosításokkal kiegészített pedofiltörvény miatt lesz-e bármiféle változás a fesztivál programjaira, illetve arculatára vonatkozóan?

Szerintem két dolgot fontos ezzel kapcsolatban elmondani. Egyrészt a Magic Mirror, ami a Sziget LMBTQ-helyszíne, 14 éve működik, és nem azért jött létre, hogy bárkit provokáljon, hanem pont hogy ennek a közösségnek az elfogadását segítse. Ráadásul Magyarország ebben a kérdésben nem is volt rossz pozícióban néhány hónappal ezelőttig. A magyar melegközösségre ugyan – szerintem teljesen feleslegesen – még mindig nagyon sok korlát és szabályozás vonatkozott, de igazából a magyarországi LMBTQ-közösség társadalmi elfogadottsága az elmúlt tíz-tizenöt évben hihetetlen fejlődésen ment keresztül. Számukra nagyon komoly sokk ez az ellenük folyó kampány, amit nyilván mi sem nézünk jó szemmel, hiszen nekünk nem ezek az értékeink. A Sziget megalakulása óta mindig is a zászlónkra volt tűzve egymás elfogadása, bőrszíntől, nemtől, bármilyen szexuális orientációtól függetlenül, és ezen nem szeretnénk változtatni. Egyébként azt gondoljuk, hogy maga a törvény semmilyen módon nem érinti a Szigetet, de ha érintené, akkor sem engednénk ezekből az elveinkből.

(Borítókép: Kádár Tamás. Fotó: Bodnár Patrícia / Index)